Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek


Palotás János (1955)

Közgazdász, vállalkozó, politikus. 1989-90-ben a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság szakértőjeként részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon. Később az MDF-ben, majd független képviselőként politizált, végül Köztársaság Párt néven saját pártot alapított. Ezzel egy időben egy vállalkozói érdekképviselet, a VOSZ elnöke is volt. Saját honlapja szerint 1992-94 között az ország második legnépszerűbb politikusa volt.1
HVG-portré
(Részletek)
Palotás János
a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke
1990. október 27.
 
Hogy vállalkozó lettem, ezt több tényező is motiválta: rájöttem, ahhoz, hogy magam dönthessek, a magam ura legyek, nincs más út. De ebbe az irányba vittek az állami vállalatnál szerzett rossz tapasztalataim is, hogy minden értékítéletnél egy szempont volt csak a döntő: ki mióta ül abban a székben - magyarázza sorsválasztását a 35 esztendős palotás János. (…)
Palotás miután 1980-ban végzett a közgáz ipar szakán, a Kerszinél helyezkedett el számítástechnikus-közgazdász szervezőként. A szokványkarrier itt szinte véget is ér: 1981-ben házépítésbe fog Rákosszentmihályon, s kihasználva a jogszabály kínálta lehetőséget, ő megy GYES-re a kisfiával. 1982 végén azután a gyeses apuka útjára indul saját vállalkozásával, a Kandeláber Gmk-val. 1983-ban bekapcsolódott az akkor indult kamarai kisvállalkozói tagozat munkájába. 1985-ben Palotást megválasztották a tagozat társelnökének, 1988 elején az alulról szerveződő önálló érdekképviseleti szerv, a Vállalkozók Országos Szövetsége születésénél is ott bábáskodik. Előbb társelnöknek, 1989 márciustól pedig már elnöknek választják. Ez szigorúan társadalmi munka, javadalmazás nem illet meg - hangsúlyozza. Palotás vállalkozóként is továbblép: százszázalékos családi vállalkozást hív életre, pénzügyi-számviteli, adózási és munkaügyi szoftverek készítésére és forgalmazására. Ma az a cég lényegében már több cég, amelyeket Palotás vagy közvetlenül maga irányít, vagy tulajdonosa azoknak. Újabban a politika porondján is megjelent: a parlamenti választásokon lakóhelyén, egyéni választókörzeti képviselőként, az MDF támogatásával bejutott az Országházba. (…)
 
- Miért van szüksége egy vállalkozónak arra, hogy nyakába vegye egy szövetség vezetését is. Az így megszerezhető hasznos kapcsolatok és információk vonzották?
- Engem a vállalkozás nemcsak a gyakorlatban vonzott, hanem elméletileg is. Ráadásul úgy gondolom, nem szabad passzívan szemlélni az eseményeket, alakítani kell őket. Ehhez a VOSZ kiváló terep. Itt tehetem a legtöbbet.
- Úgy látszik még ezt sem tekinti elégnek: legújabb vállalkozása a képviselőség. Végül is minek tekinti magát: vállalkozónak, képviselőnek, lobbistának?
- Tudatosan törekedtem rá, hogy bejussak a Parlamentbe. Egyébként a magyar magántőkét képviselő vállalkozói kör lobbistájának tartom magam leginkább.
- Elég furcsa kampánya volt: választóinak semmit sem ígért, sőt kijelentette, nem hajlandó helyi érdekeket képviselni. Csoda, hogy ezután megválasztották? Mire számít négy év múlva, ha teljesíti ígéretét?
- Nem semmit, hanem mást ígértem. Valóban nem ígértem, hogy lesz időm a kerületemben egy-egy állampolgár képviseletére, viszont megígértem, hogy sikerre viszem a gazdasági rendszerváltást a Parlamentben. Sőt azt is, hogy a helyi önkormányzatot szakmai tanácsadással segítem. Remélem, hogy négy esztendő múlva nem azt fogják elvárni az országgyűlési képviselőtől, amit ma, hogy foglaljon állást például a csatornaépítés részleteiben...
- Az Országházban az MDF padsoraiban ül, miközben a liberális, a kötelmek nélküli vállalkozást mintha inkább az SZDSZ képviselné. Nem érzi ellentmondásnak?
- Nem voltam soha egy pártnak sem a tagja, s most sem áll szándékomban belépni egyikbe sem. Amikor életre hívtuk a VOSZ-t, a mai MDF-esek, SZDSZ-esek, FIDESZ-esek egyformán ellenzékiek voltak. Azután a választások előtt az MDF megkeresett. Én azt kértem, más pártokkal együtt, közös jelöltként támogassanak. A többiek azonban elzárkóztak ettől - meggyőződésem, nem a személyem miatt.
- Ha az SZDSZ kereste volna meg elsőnek, velük is elment volna?
- Ha ők is felvállalták volna, hogy pártonkívüliként a többi párttal együtt, közösen támogatnak, akkor igen. De kikötötték: csak az lehet a képviselőjük, akit egyedül ők támogatnak, aki belép a pártba, sőt bizonyos frakción belüli szavazási kötelezettséget is előírtak. Mind a három kizáró ok volt a szememben.
- Ha tényleg ilyen kemény, milyen lehet viszonya a támogatójával, az MDF-fel?
- Komoly vitáim vannak elsősorban azokkal az MDF-politikusokkal, akik a politikai összetartozást úgy képzelik el, hogy abban ismeretlen fogalom a kritika.
- Kikre céloz?
- Túl sokan vannak ahhoz, hogy bárkit érdemes volna kiemelni. De a miniszterelnök nem tartozik e körbe. Azt hiszem, a viták tartalma érdekesebb. Nem tudok azonosulni a kormányban változatlanul uralkodó fiskális szemlélettel. Elégtelennek érzem, ami a társadalombiztosításban történik. Hibásnak vallom a Nemzeti Bank politikáját, rosszirányúnak a közlekedési és földművelési tárca útvonalait.
- Ezek után van egyáltalán, akit e körből szövetségesének tudhat?
- Igen. A Bod Péter Ákos és a Kádár Béla vezette tárcákat. S megvallom, végül is ők a fontosak számomra, hiszen itt akarok eredményt elérni.
- Ha már itt tartunk: vannak-e pártfogói a túloldalon is?
- Úgy ítélem meg, hogy sokan. Egy parlamenti folyosói megjegyzésben megerősítették: ott volna a helyem a FIDESZ-frakcióban is...
- Gondoljuk, ez egy ironikus megjegyzés volt. De váltsunk témát, ha a vagyona az egyik fokmérő, mennyire tartja saját magát sikeres vállalkozónak?
- Remélem, annak mondhatom magam. Vagyonom tízmilliós nagyságrendű.
- Mérhető-e vállalkozói képessége az olyan sztárokéhoz, mint a Microsystemes Vadász Péter, a műszertechnikás Széles Gábor, avagy a Kontraxos Dicső Gábor?
- Jó, hogy éppen őket említik, mert valamennyien szűk baráti körömhöz tartoznak. Bízom benne, hogy nem maradok le mögöttük.
- Érték emlékezetes kudarcok?
- A vállalkozásban nem. Kudarc inkább a jogalkotó vitákban ért. Azt tartom a legnagyobb kudarcomnak, amikor fiskális szemléletet képviselő vitapartnereimet még saját butaságaikról sem tudtam meggyőzni.
(…)
 
Neve 1992-ben kapcsolódott össze a privatizációval. Az ún. külső befektetői privatizáció (vagy más néven: harmadik utas privatizáció) keretében szerezte meg magának a Pharmatrade külkereskedelmi vállalatot (⇓9.5.1). Ehhez kapcsolódóan, 1995 júniusában az APEH csalás és okirat hamisítás miatt jelentette fel. A Fővárosi Ügyészség háromrendbeli, összesen 100 M Ft-ot meghaladó adócsalás, valamint magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat Palotás ellen. A Főváros Bíróság 1998 januárjában valamennyi vádpont alól felmentette bűncselekmény, valamint büntethetőséget kizáró ok miatt. Az ítéletet mind a vád, mind a védelem tudomásul vette, azaz jogerőre emelkedett. (Emiatt az ügyész ellen főnökei fegyelmi eljárást indítottak.)
Palotás Jánosnak még egy nagy visszhangot kiváltó, és ugyancsak pereskedésbe torkolló üzleti vállalkozása volt. 1998 tavaszán – hetekkel a Postabank vezérének, Princz Gábornak a leváltása előtt – Palotás csaknem 34 ezer darab 10 ezer Ft névértékű banki részvényt vásárolt 140%-os árfolyamon, összesen 473 M Ft-ért. Pár hónappal később a Magyar Állam, mint a bank többségi tulajdonosa a bank tőkéjét 5%-ra szállította le, ami az összes kisrészvényesnek, így Palotás Jánosnak is hatalmas veszteséget okozott. A pert a Legfelsőbb Bíróság zárta le 2003 júniusában. A jogerős ítélet szerint a Magyar Államnak mintegy 700 M Ft-ot kellett fizetnie a vállalkozó Postabank-részvényeiért. Palotás egy ehhez hasonló tranzakció miatt perelte a Postabankot is, de azt a pert elvesztette.
1994-ben Palotás még egy kísérletet tett a politikába való visszatérésre: népszavazást kezdeményezett a kormány ellenében, amiért az lemondta a Világkiállítás megrendezését. Ez a kezdeményezés érdektelenségbe fulladt. A 90-es évek végétől Palotás elsősorban külföldön próbált szerencsét üzleti vállalkozásaival. Creativ Corporation nevű befektetési tanácsadó cégének Budapesten és Bécsben is volt irodája.2 Egy nyilatkozata szerint szerepe volt a Brókernet cégcsoport létrejöttében.
 
1 http://www.palotas.net/
2 Figyelő, 2005. okt. 13-19.

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 103 0

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-4//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave