Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Papcsák Ferenc (1966)

Jogász, ügyvéd, FIDESZ-es országgyűlési képviselő.1 1998. szeptember 11-től – a FIDESZ jelöltjeként - lett az ÁPV Rt. FB tagja. 2001. május 5-i hatállyal az IG tagja lett, a kisgazda Szűcs Zoltán helyén, aki autóbaleset áldozata lett. 2002. május 28-án, a kormányváltás idején mentették fel az IG tagság alól. Ekkor lett – kisebb botrány után2 - országgyűlési képviselő.

Papcsák szakmunkástanulóként 17 évesen kezdett el politizálni, majd esti tagozaton érettségizett. 1987-ben kezdte el tanulmányait a jogi egyetemen, 1988-tól tagja volt a Bibó István Szakkollégiumnak, a választmány elnöke is volt – innen erednek FIDESZ-es kapcsolatai. 1993-tól ügyvédként dolgozott. 1997-ben lépett be a pártba, egy évvel később országgyűlési képviselő-jelölt is volt, de akkor nem nyert.

2003 márciusában Papcsák – országgyűlési képviselőként, közösen Lasztovicza Jenő ugyancsak FIDESZ-es képviselőtársával – több mint 500 (sic!) kérdést küldött el írásban László Csaba pénzügyminiszternek, melyben arra kérdeztek rá, hogy milyen körülmények között működnek az 1994–98 között magánosított cégek; teljesültek-e a privatizációs szerződésben a felek által vállalt kötelezettségek stb. Mindezen vállalat privatizációjának reális értékeléséhez azt is kérték, hogy László Csaba bocsássa rendelkezésükre az általuk megnevezett 547 társaság privatizációs szerződését.3 Bizonyára kaptak valamilyen választ, de ennek nincs nyoma.

2002 őszén – amikor már nem volt tagja az ÁPV Rt. IG-nek – a sajtó megvádolta, hogy a FIDESZ-kormány uralma alatt jogosulatlanul jutott nagy összegű ügyvédi megrendelésekhez a MeH informatikai kormánybiztosságától.4 Ugyanebben az ügyben, egy évvel később az ügyészség magánokirat hamisítással vádolta5, és az ügy el is jutott a bírósági szakaszba. Első fokon Papcsákot a bíróság 2005 májusában felmentette. Pár hónappal később az ügyészi fellebbezését a másodfokon eljáró Fővárosi Főügyészség visszavonta. Így a Fővárosi Bíróság már nem is vizsgálhatta Papcsák Ferenc bűnösségét. Csupán megállapította, hogy az elsőfokú ítélet Papcsák ügyében jogerős.6 2007-ben ő volt a FIDESZ második legnagyobb magántámogatója.

2010-ben Papcsák egyéni képviselőként, a FIDESZ jelöltjeként ismét bekerült az Országgyűlésbe. A 2. Orbán kormány június 6-án két éves megbízatással elszámoltatásért felelős kormánybiztosnak nevezte ki. Miután az őszi önkormányzati választáson Zugló polgármesterévé választották – az összeférhetetlenség miatt – alig fél év után, november elején lemondott a kormánybiztosi pozícióról. Utóda Budai Gyula lett. Ettől függetlenül, országgyűlési képviselőként Papcsák 10 nappal később egyik kezdeményezője volt annak az Országgyűlési határozati javaslatnak, amely – az ún. kolontári vörösiszap katasztrófa után - az 1989-2010 közötti időszak valamennyi privatizációs szerződésének környezetvédelmi, környezet-biztonsági és természetvédelmi pontjai teljesítésének felülvizsgálatát kezdeményezte.7

A 2014-es polgármester választáson Zuglóban Papcsák vereséget szenvedett Karácsony Gergelytől. Kárpótlásul 2015 nyarán az Országgyűlés Papcsákot megválasztotta az MNB FB elnökének.

1	Portráját ld. HVG, 2010. nov. 27.
2	2004-ben a bíróság jogerősen felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélte a volt baktalórántházi alpolgármestert a körzetben a 2002-es választásokon lezajlott választási csalás miatt, kimondva, hogy a hangfelvétellel bizonyított szavazatvásárlás Papcsák Ferenc javára történt.
3	MN, 2003. márc. 29.
4	VG, 2002. nov. 13.
5	HVG, 2003. szeptember 02.
6	MTI, 2005. szept. 16.
7	A két társ-aláíró Nagy Andor és Pálffy István KDNP-s képviselő volt. A kezdeményezést később Papcsákék visszavonták. 2011 májusában ugyanők, ugyanezt a javaslatot ismételten előterjesztették. MTI, 2010. nov. 17. és 2011. máj. 25.