HVG-portré

(részletek)

Bauer Tamás

közgazdász, SZDSZ országos tanács-tag

1991. szeptember 28.

 

Már a gimnáziumban volt KISZ-funkcióm, aztán húszévesen tagja lettem az MSZMP-nek - kezdi, a mai körülmények között kamikaze módjára, Bauer Tamás, az SZDSZ 45 esztendős gazdaságpolitikusa. (…) Az ifjú Bauer a Radnóti Gimnáziumból az országos középiskolai tanulmányi versenyen szerzett első díjával - a Horthy-korszak leventeintézményeiről írta dolgozatát - nyert felvételt az egyetemre. Kedveltem a matematikát, de az írás is vonzott. E kettő metszéspontja volt számomra a közgazdaság. 1968-ban diplomázik, s azonnal az Akadémiai Közgazdaság-tudományi Intézetébe kerül. A hetvenes évek elsejétől bekapcsolódik a mai SZDSZ-elnök, Kis János nevével fémjelzett Beszélő Körbe. 1974-ben - miután szót emel az abortusz-rendelet ellen - kizárják pártból. 1985-ben spontán jelöltként még a választásokon is elindultam, de a XI. kerületi pártbizottság már az első jelölőgyűlésre megszervezte a maga embereit. Megbuktattak - emlékezik. Röviddel utána már az ellenzék első nagy demonstrációján, a monori találkozón tart előadást a gazdaságról - Csurka, Csoóri és Kis János mellett. 1985 végén igent mond Pozsgay Imrének, s a Hazafias Népfront országos tanácsának tagja lesz. 1988 tavaszán azonban távozik, miközben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének és az SZDSZ-nek is alapító tagja lesz. 1988-ban ötéves szerződéssel Frankfurtba megy tanítani. ma is ő vezeti az ottani egyetem szocialista gazdasági rendszerek tanszékét. Tavaly újabb kísérletet tesz, hogy bekerüljön a parlamentbe, de - ugyanabban a kerületben, mint évekkel előtte - ezúttal az MDF jelöltje győzi le. (…)

- Mintha önről írták volna az Apák és fiúk című dolgozatot. Hogyan jutott el a szülői ház kommunista szellemétől a szociál-liberális eszmékig?

- Vannak, akiket szüleik kommunistának - vagy konzervatívnak - nevelnek, s egy életen át meg is maradnak annak. De vannak, akik - s magamat ide sorolom - tapasztalataikból, olvasmányaikból képesek tanulni. Ezt az utat járják be az ötvenhatosok is. Akik a második világháború előtt kommunisták lettek, azokat egy tekintélyelvű rendszer elleni fellépés vitte a mozgalomba, s amikor más előjellel alakult ki ugyanaz, ennek felismerése vezette őket a kommunista rendszer éles kritikájához.

- Hogyan fogadták szülei, hogy 28 évesen kizárták a pártból?

- Nem örültek neki. Arra gondoltak, milyen hátrányaim származhatnak majd belőle. De semmi törést nem okozott nekik, mivel egyetértettek velem.

- Mai nézeteivel is azonosulnak?

- Az egyetértés kölcsönös közöttünk.

- Élete fő művét 10 évvel ezelőtt a tervgazdaságról írta. Ma is hisz benne?

- Aki olvasta a 10 évvel ezelőtt megjelent könyvet, tudja, már akkor sem hittem benne, hiszen a könyv a kelet-európai tervgazdaság kritikus elemzését adta, szervi bajait mutatta be.

- Ön szélesebb körben akkor vált ismertté, amikor egy hivatalosan nem publikált, de még a párttagok körében is terjedő 1985-ös tanulmányban ízekre szedte a pártkongresszusi téziseit. Lett foganatja?

- Én azt hiszem az 1982-ben a Mozgó Világ-ba a kelet-európai tervgazdaság általános válságáról írt cikkemmel lettem szakmai körökön túl is ismertté. Az önök által említett 1985-ös kritikámból végül szamizdat lett, mivel bekerült a monori találkozóról készült kötetbe. Egyébként más eredménye nem volt.

- Ezentúl azonban nem találkozhatunk nevével a szamizdatokban.

- A Beszélőbe gyakran írtam - Csonka Dénes álnéven. Ugyanakkor mindig megjelenhettem a Közgazdasági Szemlében éppúgy, mint a Figyelőben. Közgazdasági témájú írásaimat külföldi folyóiratok is közölték. Később tudtam meg, hogy a rádióban és a tévében rajta lehettem egy tiltólistán, de akkoriban ez fel sem tűnt.

- Az SZDSZ felé vezető útján egy időben kacérkodott a Pozsgay-féle Népfronttal is. Mit vártak egymástól?

- Fordítva történt: Pozsgay kacérkodott velem, meghívott néhányunkat az ellenzék pereméről a Népfront országos tanácsába. Voltak javaslataim, amiket azonban ő elfektetett. Nem akart akkor velem túl messzire menni...

- Lakitelekre nem vágyott? Vagy nem hívták?

- Kenedi János mondta nekem 1987 nyarán, hogy Pozsgay megy Lakitelekre, s hármunkat a Beszélő Körből is meg akarnak hívni. Azután mégsem hívtak meg.

- Mint aktív, gyakorlati politikusjelölt két rendszerben, kétszer vérzett el. Fog harmadszor is próbálkozni?

- Ha elindít a kerületi SZDSZ, igen.

- És ha befutna? Mit tart például az épp most futó Kupa-programról?

- Nem elsősorban a programmal van baj. Az a baj, ha Kupa valóban komolyan gondolta az infláció megfékezését vagy a privatizáció felgyorsítását, egyszerűen eltévesztette a házszámot. Ezzel a kormánnyal ugyanis nem lehet elérni ezeket a célokat. Tényleg nem tudom, mit gondolhatott, amikor elvállalta a miniszterséget.

- Pártjában - mondják sokan - a számos vonulat között a balos szocdem Bauer áll az egyik végén, míg a konzervatív-liberális Tamás Gáspár Miklós a másikon. Nem taszítja egymást a két pólus?

- Tapasztalatom szerint nálunk nincsenek vonulatok. Tamás Gazsival pedig kifejezetten jóban vagyok. Néhány történelemfilozófiai kérdésben más a véleményünk, de arról, hogy például 1991 végén mi a teendő Magyarországon, nincs nézetkülönbség közöttünk.

- Sokan egy karizmatikus politikust hiányolnak az SZDSZ-ből. Ön nem?

- Nálunk - szerintem szerencsére - nincs mások fölé terpeszkedő személyiség. A plebejus pártként indult MDF-ből Antall József konzervatív, tekintélyelvű szervezetet varázsolt, s most Torgyán József is igyekszik rátelepedni a Kisgazdapártra. Az SZDSZ-ben kollektív vezetés van.