Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Podolák György (1943)

Energetikai és privatizációs ügyekben nagy befolyással bíró MSZP-s politikus, 1998-tól 2010-ig országgyűlési képviselő, az utolsó ciklusban a Gazdasági Bizottság alelnöke. 2001-ben tagja volt a cementipari privatizációt vizsgáló albizottságnak is.

Podolák a Csepel Művekben volt esztergályos, majd elvégezte a gépipari technikumot, később az MSZMP Politikai Főiskoláját is. 1986-tól a Ruhaipari Gép- és Kerékpárgyártó Vállalat igazgatója volt. 1987-ben megalapította az első, amerikai-magyar termelő vegyes vállalatot, a Schwinn – Csepel Kerékpárgyárat, melynek 1992-től 2001-ig vezérigazgatója is volt. Ezt a céget 1996-ban az YBM Magnex International Inc. Nevű, kanadai cég vette át, amely a maffia-tevékenységgel gyanúsított Szemjon Mogiljevics tulajdonában állt, s aki akkoriban Budapesten élt. A céget – amelynek IG-jében egyébként Podolák is benne volt – úgy vezették be a torontói tőzsdére, hogy a várható részvény-ár emelkedés alapja a budapesti gyár sikere lesz. 1998-ban a cég értéke már elérte az 1 Mrd kanadai dollárt, amikor kiderült, hogy az ígéretek alaptalanok, a mérlegbeszámolók pedig hamisak. A történet vége hatalmas tőzsdei bukás lett.1 Mogiljevicset 2009 óta az FBI is körözi.

1994-ben megalapította a Csepeli Gyáriparosok Szövetségét — ennek azóta elnöke. 2000-től a Csepel Sport Club Alapítvány Kuratóriumának elnöke. 1997-ben a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Felügyelő Bizottságának delegált tagja lett. 2000 májusától a Magyar Szocialista Párt tagja.

2009 végén nagy visszhangot váltott ki, amikor Podolák – a FIDESZ-es Fónagy Jánossal közösen – benyújtotta az Országgyűlésben a T/11303 számon lajstromba vett Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról címmel ellátott, 57 paragrafusból álló törvényjavaslatot, amely különleges monopol-jogokat biztosított az MVM-nek és a MOLnak. Sok szakember nyomban korrupciót kiáltott (⇓9.3.3), és nagyon helytelenítette a két nagy párt effajta együttműködését.2 Egyébként a javaslat elfogadása volt a 2006-2010-es kormányzati ciklus egyik utolsó, gazdasági szempontól jelentős jogalkotási lépése.