Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Princz Gábor (1956 - 2018)

Bankár, 1988-tól kerek 10 éven át a Postabank (PB) elnök-vezérigazgatója.1

Moszkvában született, de Magyarországon járt iskolába. Egyetemi tanulmányait viszont a moszkvai Lomonoszov Egyetemen kezdte, de az MKKE-n fejezte be. Szakmai karrierje az MNB-ben indult. A 80-as évek közepén titkára annak a Medgyessy Péter vezette kormánybizottságnak, ami a kétszintű bankrendszer kialakításán dolgozik. 1985-ben az MNB Princzet kinevezte az MNB tulajdonában álló Központi Váltó- és Hitelbank (KVH) cégvezetőjének.

Miután Bokros Lajos a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója lett, s emiatt lemondott az ÁVÜ IT-ben viselt funkciójáról, helyére az MSZP Princzet jelölte. A nyilvánvaló összeférhetetlenség (ami Princz esetében ugyanúgy fennállt, mint Bokros esetében), még egy konkrét ügy kapcsán is kiviláglott. Kinevezésekor ugyanis éppen folyt a Pharmatrade privatizációja, s ezen a pályázatok Palotás János éppen a PB hiteltámogatásával indult. Princz kinevezése ellen egyébként a FIDESZ az Országgyűlésben is tiltakozott.2 Ezek után nem fogadta el a kinevezést. Mint nyilatkozata, még az összeférhetetlenség gyanúját is el kívánta kerülni. Az IT október 9-i ülésén már nem is vett részt.3

1998. augusztus 5-én, közvetlenül az új kormány beiktatása után váltották le a PB-ben viselt valamennyi tisztségéről. Az erről döntő közgyűlést azonban még a Horn-Kuncze kormány idején hívta össze Medgyessy Péter, akkori pénzügyminiszter. Ezt követően vizsgálatok és feljelentések sora próbálta meg tisztázni Princz személyes felelősségét a bank kálváriáiban. Büntető pere 2004-ben kezdődött. A 2009 elején megszületett, harmadfokú, jogerős ítélet szerint, Princz Gábornak hanyag kezelés miatt 3,6 M Ft, három helyettesének pedig 1,5-1,5 M Ft pénzbüntetést kellett fizetnie.

Az 1998-as kormányváltás után Ausztriába költözött. Ezt követően főleg idegenforgalmi és egészségügyi fejlesztésekbe kezdett, de vállalkozásai nem mentek igazán jól, próbálkozásait tartozások és csődök jellemezték. Princz vállalkozásait előszeretettel finanszírozta a már bezárt Körmendi Takarékszövetkezet.

1	Pályájáról részletesen ld. Kende (1999) monográfiáját és Lengyel (1998b) irodalmi ihletettségű írását. Több konkrét ügyről ld. Földvári (2000) 296. o.
2	Mint később kiderült ebben a kérdésben az interpelláció előtt Orbán Viktor éppen Bokros Lajostól kért tanácsot. Ld. Bokros Lajos interjúját a Beszélő, 2001. májusi számában.
3	NG, 1991. okt. 10.,11.