Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Rahimkulov, Megdet (1945)

Az orosz állampolgárságú, feltehetően tatár származású, mohamedán vallású üzletember1 neve akkor tűnt fel magyar sajtóban, amikor 1993 decemberében az Interprocom cég vezetőjeként megvásárolta a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárat (DKG). 1994. október 1-től már az ő az elnöke a DKG-East Olaj- és Gázipari Gyártó Rt.-nek, és az orosz gázipari óriás, a MOL és a Gazprom 50-50%-os tulajdonában álló, ekkor alapított Panrusgaz orosz-magyar vegyes vállalatnak.2

A közgazdasági diplomával rendelkező Rahimkulov 1969-től a szovjet gáziparban dolgozott. 1979-ben került először kapcsolatba Magyarországgal, amikor a Videoton elektronikai egységeket szállított gázvezetékek automata vezérlőrendszereihez.3 1989. június 15-től a Budapesten bejegyzett, fentebb már említett Interprocom orosz-magyar gázipari vegyes vállalat vezérigazgatója. Az Interprocom a Gazprom egyik leányvállalataként jött létre, amelynek bonyolult tulajdonosi szálai Viktor Csernomirgyin, egykori miniszterelnökhöz is kapcsolódtak.4 Az Interprocomban társtulajdonosként jelen volt a Videoton németországi leányvállalata, a Waltham Electronic GmbH. Is.

Rahimkulov 1994-ben költözött Magyarországra és hamarosan az ország leggazdagabb üzletemberévé vált. (⇓11.3.3).5 De avatatlan szemlélők számára ettől sem lett látható sem személye, sem az, hogy üzleti lépéseit ki és mi motiválja. Egyfelől továbbra is ő volt a Gazprom magyarországi rezidense, másfelől, a saját, illetve családtagjai tulajdonában álló vállalkozások (Kafijat, Firthlion) is komoly tranzakciókat kezdeményeztek. E cégek bevonásával 1996 augusztusában az Gazprom leánybankja, a Gazprombank megvásárolta az Általános Értékforgalmi Bankot (ÁÉB), melynek vezérigazgatójává Rahimkulovot nevezték ki (⇓6.9.3). Amíg Rahimkulov banktulajdonos volt, Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy a Magyarország felé irányuló gázexport pénzügyi lebonyolítása az ÁÉB-n keresztül történjen. Orosz laptudósítások szerint, Rahimkulovnak és az ÁÉB-nek kezdettől fogva kulcsszerepe volt abban és ahogyan a Gazprom oroszországi menedzsmentje a cégóriásból megszerzett magánvagyonát külföldre menekítette.

Rahimkulov – ismét csak ki tudja, kinek a nevében – 2000-ben majd 2006-ben is próbálkozott a BorsodChem és a TVK megvásárlásával, 2003-ban egy időre megszerezte a Zalakerámia irányító pakettjét, és ideiglenesen 25%-os befolyásra tett szert az Antenna Hungáriában. 2005-ben már említésre méltó részesedése volt a MOLban, az OTP-ben (9%) és a Forrás Rt.-ben is. 2005 októberében a Gazprom eladta részesedését az ÁÉB-bankban, s így az szinte 100%-ban a Rahimkulov-család magántulajdonába került. 2007-ben valószínűleg rajta és cégein keresztül jutott jelentős MOL részvénypaketthez az ellenséges felvásárlásra készülő osztrák ÖMV (⇓6.7.14). Egy 2007-es, a Wikileaks által kiszivárogtatott amerikai külügyi távirat szerint Veres János akkori magyar pénzügyminiszter úgy látta, hogy a Gazprom új vezetése és Rahimkulov között már “nyíltan ellenséges volt a viszony.6

2005-ben a 150 leggazdagabb magyar listáján Rahimkulov az 1. helyre került 83 Mrd Ft-nyi becsült vagyonával. Egy későbbi interjúban azonban saját magyarországi vagyonát ennek több mint kétszeresére becsülte.7 Oroszországi összehasonlításban Rahimkulovnak nem volt ilyen jó helyezése – egy 2007-es listán csak 54. volt.8 Lapjelentés szerint 2008 tavaszán Rahimkulov Magyarországról visszaköltözött Oroszországba – itteni vállalkozásait két fia, Ruszlán és Timur viszi tovább.9

Egyes hírek szerint azonban az idősebb Rahimkulov Moszkvából is jó kapcsolatokat ápol a MOL-lal és az OTP-vel: az orosz üzletember és Budapesten élő fiai hosszú éveken át az OTP Bank Nyrt. egyik legnagyobb tulajdonosai voltak (2018-ban 8,5%).10 Azt nem tudni, hogy a MOL-ban volt-e közvetlen részesedése, mert az olajcég honlapján nem részletezi az egyenként 5%-nál kevesebb, de összesen 27,2 százaléknyi MOL-papírt birtokló külföldiek kilétét.

A 2010-es évek közepén a piaci hírek arról is szóltak, hogy Rahimkulov volt a MOL résztulajdonában álló MET energia-kereskedő cég másik meghatározó tulajdonosa.11

1	Egyes források orosz nevén említik: Mihail Nyikolajevics Rahimkulov.
2	A cég bejegyzési dátuma némileg félrevezető: a céget közvetlenül az 1994. évi választások után alapították, a nyári hónapokban.
3	Részletes pályarajzát ld. Fabók – Jandó (2020).
4	St. Petersburg Times, 2001. máj. 22.
5	Berger (2004).
6	http://atlatszo.hu/2013/12/04/orosz-oligarcha-lehetett-a-mol-tulajdonostarsa/
7	HVG, 2005. dec. 3., Manager Magazin, 2007. 3. sz.
8	(oroszul) Финанс. – Рейтинг российских миллиардеров-2007 (orosz milliárdosok értékelése 2007).
9	HVG, 2008. máj. 17.
10	2018 elején ebből az OTP-nek problémája is lett, mert piaci hírek szerint ez volt az oka annak, hogy a román hatóságot megakadályozták az OTP romániai akcióját. Ekkor derült ugyanis fény arra, hogy Megdet Rahimkulov is szerepel az Egyesült Államok fekete listáján, amely azokat az orosz politikusok és üzletemberek nevét tartalmazza, amelyek közel állhatnak a Kremlhez, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. Rahimkulov a 71. volt azon a 96 fős listán, amelyet az amerikai pénzügyminisztérium állított össze az 1 milliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező orosz magánszemélyekről.
11	http://nepszava.hu/cikk/1157867-eladhatjak-a-met-et