Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Róna Péter (1942)

Gazdaságtörténész, jogász, bankár, nagyvállalkozó, politikus és közíró.1 1990 és 2003 között az Első Magyar Alap (EMA) kockázati-tőke társaság vezérigazgatója, később elnöke. 2002-ben a 100 leggazdagabb magyar listáján még a 43. volt, később lekerült a neve a listákról.

Gyermekként, 1956-ban hagyta el Magyarországot. 1964-ben diplomázott a Pennsylvania Egyetemen gazdaságtörténetből, majd 1966-ban az Oxford Egyetemen szerzett jogi diplomát. 1971-től az amerikai Schroders bankháznál dolgozott, ahol kezdetben Lord Richardson elnök személyi titkáraként tevékenykedett, majd egyre feljebb lépett. 1986-tól már elnök-vezérigazgató. Később Washingtonban az Arnold & Porter Ügyvédi Irodánál dolgozott, majd az Amerikai Kereskedelmi Minisztériumban a Külföldi Befektetésének Irodájának tanácsadója. Magánvagyonát jó részt annak köszönheti, hogy befektetőként egyike volt a Hair című, később világhíressé vált musical amerikai finanszírozóinak.

Az 1970-es évektől Róna volt az amerikai kormány egyik magyar ügyekben illetékes tanácsadója. Egyebek között ő tárgyalt 1978-ban az 1945 előtti magyar államadósságok átütemezéséről, és Róna írta azt a nevezetes beszédet, amellyel idősebb Bush elnöknek a magyar népet kellett volna üdvözölnie a Parlament előtt 1989-ben. A jelenlévők számára úgy tűnt, hogy a késés és a szakadó eső miatt nem mondta el Bush a Róna által megírt beszédet, s éppen ezzel aratott történelmi sikert. Később kiderült, hogy ennek egészen más oka volt.

Róna 1990-ben tért vissza Magyarországra, hogy útjára indítsa a 80 millió dolláros EMA-t, amely Soros György, Andrew Sarlós, az MNB és az IFC pénzét kezelte kockázati tőketársaság formájában – igaz jegybanki tőkegaranciával. Később a tőke 114 M USD-re emelkedett és az MNB kiszállt az Alapból. Az EMA befektetései között szerepelt az IBUSZ, a Csabai Konzervgyár, a Rába, a Mirelit és a NABI, a Telekábel tv-társaság, az egykori Magyar Hanglemezgyártó Vállalat szellemi hagyatékából létrehozott EMI – Quint Hanglemezkiadó Kft., valamint két egészségügyi vállalkozás, a Coloryte és a Biorex. Az Alap a Mireliten és a Csabai Konzervgyáron összesen mintegy 15 millió dollárt veszített, viszont komoly nyereséggel szállt ki a Telekábel kábeltelevíziós társaságból, és ugyancsak eredménnyel értékesítették a Rábában lévő 10%-os részesedést is. Az EMA 2003 végén befejezte működését.2 2004-től az ELTE tiszteletbeli tanára, ahol nemzetközi közgazdasági jogot oktatott. 2005-ben a Graphisoft IG tagja lett.

Róna 2008-tól egyre aktívabb szerepet játszott a magyar gazdaságpolitikai és reform-vitákban. Élesen támadta a Magyar Nemzeti Bankot, a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi bankokat, általában a multinacionális vállalatokat és az SZDSZ-t is. Több írásában és nyilatkozatában kezdeményezte a külföldi bankok államosítását is.3 Tanácsadója volt Szili Katalinnak és a Lehet Más a Politika (LMP) elnevezésű zöldpártnak is. Róna a Somogy megyei Kisasszondon saját birtokot vásárolt és sajtüzemet is létesített.

2010. november 16. a 2. Orbán-kormány – az LMP javaslatára – kinevezte az MNB FB tagjának, és ezt a pozíciót a mandátuma lejártáig, vagyis a 2014-es választásokig be is töltötte.

Róna neve 2011 nyarán felmerült, az LMP miniszterelnök-jelöltjeként is.4 2012 decemberében került nyilvánosságra, hogy Róna az LMP mögött álló Ökopolisz Alapítvány elnöke, és ő volt a párt egyik legbefolyásosabb tanácsadója. 2012 decemberében Róna lemondott minden LMP-s funkciójáról. Bejelentette, hogy felhagy a politizálással és elköltözik Magyarországról. Ez utóbbi ígéretét nem váltotta be és egyre gyakrabban jelentek meg írásai, nyilatkozatai a hazai médiában.

1	Portéját ld. HVG, 2011. dec. 17.
2	Figyelő 2002. nov. 14-20.; www.figyelonet.hu 2001. febr. 15.
3	Róna gyakori média megjelenéseiből (napi- és hetilapok, rádiót, tv stb.) ld. különösen NSZ, 2008. nov. 14., 2009. jan. 6.
4	NSZ, 2011. aug. 1.