Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Sárközy Tamás (1940 - 2020)∞

Gazdasági jogász, egyetemi tanár, sportvezető, számos nagyjelentőségű törvény megalkotója, az ország egyik vezető privatizációs szakértője, 50-nél több tudományos monográfia szerzője. 2004. július 1. és 2005. december 31. között a kormányzati szervezeti decentralizációs-deregulációs program kormánybiztosa.

Nagypolgári családból származik, közeli rokonságban áll a hasonnevű francia köztársasági elnökkel.1 Jogi pályáját az Építésügyi Minisztériumban kezdte 1963-ban. 1969-től az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa – Mádl Ferenc, Sólyom László kollégája. Az 1980-as évek kezdetétől kezdve meghatározó szerepe volt szinte valamennyi vállalati-irányítási, illetve privatizációval összefüggő törvény – így különösen a vállalati, az átalakulási és a társasági, illetve az 1995. évi privatizációs törvény – kidolgozásában. 1987-90 között a Minisztertanács parlamenti titkárságán dolgozik, 1988-90 igazságügyminiszter-helyettes. 1989-90-ben deregulációs kormánybiztos. 1988-ban a Kormány Gazdasági Reformbizottságában is részt vett.

Az MDF-kormány idején visszavonult a közéletből. 1990-ben a Demján Sándor által létrehozott, Közép-Európai Gazdaságkutató és Tanácsadó Kft. egyik alapítója. Egy vagy két éven át Göncz Árpád jogi tanácsadója. 1993-94-ben – a választások előtt – kb. tucatnyi szakértő bevonásával egy komplett jogi törvény-csomagot készített elő, egy a FIDESZ-nek szánt alapítványi támogatás anyagi bázisán. 1994-98 között az MSZP-SZDSZ kormány átvette az elkészült javaslatból a privatizációs törvényt (de azt is erősen átalakítva), a többivel érdemben nem is foglalkozott. Jogi irodáján keresztül érintett volt a belterületi földek ügyéhez kapcsolódó, ún. Tocsik-botrányban is (⇓9.5.5).

1998-2001 között a FIDESZ erős politikai nyomás alá helyezte – a Postabank IG tagjaként a rendőrség is vizsgálta szerepét. Ez a helyzet csak a 2002-es választások után szűnt meg.

1996-ban szerepet vállalt a Nagy Sándor féle Trend/Prognózis Rt. vezetésében. 2002-től rövid ideig a visszaállamosított KOPINT-DATORG elnöke volt. 2007 áprilisában Sárközyt beválasztották a már privatizált és tőzsdén jegyzett, részben a Láng-csoport és az Aegon Biztosító vagyonkezelője által birtokolt Állami Nyomda Zrt. FB-jébe. 2020-ben bekövetkezett halálakor az FB elnöke volt.

2008-től az alapítványi konstrukcióban működő, MSZP-közeli Általános Vállakozási Főiskola (ÁVF) rektora. 1988-98 között a Magyar Jégkorongszövetség elnöke, 2008-tól a Nemzeti Sporttanács elnöke volt. Egy időben elnöke volt az MTA 7 tagú Vagyonkezelő Testületének is.