Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Schamschula György (1944)

Közgazdász, politikus, vállalati vezető, országgyűlési képviselő. Döntő szerepet játszott a telekommunikációs ágazat privatizációs döntéseiben, ezen belül az ún. GSM tenderben.

1962-ben érettségizett a pannonhalmi Szent Benedek-rendi Gimnáziumban. 1963-ban iratkozott be a MKKE-re. Tanulmányai során egy évet Ausztriában töltött. közgazdászgyakornokként. Visszatérte után, 1968-ban szerezte meg diplomáját. 1975-ben levelező tagozaton jogász végzettséget is szerzett.

Első munkahelye az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), 1974-ig dolgozott itt, mint csoportvezető. Ezt követően előbb a Fővárosi Vízműveknél, majd a Fővárosi Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalatnál helyezkedett el, ahol 1983-ban gazdasági igazgatóhelyettesnek nevezték ki. 1987-tõl 1990-ig a tüzeléstechnikai vegyszerek előállításával és forgalmazásával foglalkozó Transfix Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezető igazgatója.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet tagja. 1989. december 15-től 1991-ig a Fórum Kereskedelmi, Szolgáltató és Kiadói Rt. igazgatósági, 1990. július 27-tõl 1991. április 6-ig a Hunturist Vadgazdálkodási Rt. FB tagja.

1988-ban lépett be az MDF-be. 1990. január 26-án Antall József pártelnök gazdasági tanácsadójának nevezte ki. 1990-től egyéni országgyűlési képviselő (egyebek között az SZDSZ-es Tamás Gáspár Miklós legyőzésével). Decemberben, az Antall-kormány első átalakításakor a miniszterelnök a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárának jelölte, 1991. január 17-i hatállyal nevezték ki. Ezt megelőzően rövid ideig - 1990. május 24-től 1990. szeptember 14-ig – KHVM államtitkár. 1993. február 23-án ennek a tárcának az élére került, és ott is maradt a Horn-kormány megalakulásáig. Az 1994-es választásokra nagy ambícióval készült, könyvet is írt Magyarország 2000-ig, címmel, mely a Kráter Műhely Egyesület gondozásában jelent meg.

1996. január 18-án kilépett az MDF-ből; majd szeptember 9-én csatlakozott az FKgP frakciójához. 1996 őszén neve ismét a figyelem középpontjába került. Az ÁSZ ugyanis megvizsgálta az 1993. évi GSM tenderben játszott szerepét. Bár a jelentés hivatalos formában még meg sem jelent, a kiszivárgott hírek alapján Schamschulát az FKgP azonnali hatállyal kizárta soraiból. A vád az volt, hogy a GSM tender során 1,5 Mrd Ft-os sikerdíjat fizettek ki egy cégnek. Miután a botrány pár héttel a Tocsik-ügy után robbant, az FKgP Schamschula kizárásával azt akarta demonstrálni, hogy a kisgazda eszmeiségtől mindenféle sikerdíj idegen. Schamschula azzal védekezett, hogy a szóban forgó cég állami vállalat volt, de ez akkor már nem segített rajta.1 Az ügynek jogi következménye nem lett.