Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Simicska Lajos

Jogász, ügyvéd, sikeres FIDESZ-közeli vállalkozó, 1980 és 2014 között, vagyis több mint három évtizeden át (!) - Orbán Viktor egyik legközelebbi barátja, szövetségese.1 Kapcsolatukra viszont kezdettől fogva árnyékot vetett, hogy III/IV-es beszervezett társadalmi kapcsolat-ként Orbán sorkatonaként, 1981/82-ben a 11 hónapos katonai szolgálat idején jelentett katonatársára. Simicska 1987-ben végezte a jogi egyetemet, Bibó Kollégista volt, mi több Orbán Viktor szobatársa is.

Mint az egyik politikai elemző írta Simicska volt a mastermind az MSZP és a FIDESZ között köttetett nagykoalíciós alkuk, rejtett opciós szerződések, titkos paktumokba foglalt politikai kartellek mögött2, és ő tartotta életben a FIDESZ elnökét a kritikus pillanatokban, amikor hatalma megingott pártján belül, és azon kívül.3 Ez minden bizonnyal valóban így volt.

A dipoma megszerzése után rövid ideig az APEH-nál, illetve a PM-ben dolgozott. 1989-ben önállósította magát. A FIDESZ alapításában nem vett részt. 1993-94-ben, mint a FIDESZ gazdasági igazgatója szerzett országos hírnevet, de valójában már 1990-től ő volt a párt pénzügyeinek elsőszámú irányítója. Így – például – ő irányította a párt egyszemélyes kft-jét, a Fico Kft.-t is, és fontos szerepe volt a párt könyvelő cégében, a Taxorg Kft.-ben is. Ő bonyolította le az ún. székház ügyet (⇓9.5.1) is.

1994-98 között a Mahir Rt. IG elnöke, amelyet Tóth Bélával együtt, az ÁVÜ-től vett meg a privatizáció során közvetlenül a választások előtt, amiben – egyebek mellett – az volt az üzlet, hogy Liszkay Gábor, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatójaként még a Horn-kormány hivatalba lépése előtt névleges összegért átjátszott a cégnek a Magyar Nemzet kiadói jogát. Ez az üzlet alapozta meg későbbi vagyonát. A Mahir 1994 nyarán – néhány héttel a választások után – az állami vagyonkezelő megkerülésével, botrányos körülmények között a Hírlapkiadó Vállalattól bérbe vette az akkor még nagy példányszámú Esti Hírlapot, a nagy bevételt produkáló Expressz hirdetési újságot, és a Magyar Nemzetet is. Később ezek a jogok pár vére visszakerültek az államhoz.4 2001-től Simicska vezérigazgatóként irányította a Mahir Rt.-t.

Simicska 1995-98 között a Fajitas Kft. ügyvezető igazgatója is. 1996-97 között az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnökségének is tagja volt. A választások előtt Simicska és cégei jelentős szerepet játszottak abban, hogy Princz Gábor és a Postabank pénzforrásai eljussanak a FIDESZ választási gépezetéhez. 1995 nyarán Simicska Kövér Szilárddal – Kövér László testvérével - együtt 13 céget adtak el a bizalmas Schlecht Csabának, amiket ő aztán továbbadott egy Kaya Ibrahim nevű németországi töröknek. 1997 őszén ugyanezt eljátszották még 3 FIDESZ-közeli céggel és egy Josip Tot nevű németországi horváttal. A cégek fantomizálásával kétségtelenül nagy újítást vezettek be a rendszerváltás utáni magyar gazdaságba, s ezzel konkrétan több mint 300 M Ft-nyi köztartozás kifizetését úszták meg.

Nagy politikai felháborodást váltott ki, amikor az 1998-as választásokat követően Simicska az APEH élére került. Az ellene irányuló nyomás olyan nagy volt, s ő ezt olyan rosszul tűrte, hogy – egy durva sajtónyilatkozata után5 - Orbán Viktor 1999 nyarán leváltotta. Ekkor került az MFB-hez elnöki tanácsadói rangban, ami nyilvánvalóan csak átmeneti megoldás volt számára. 1999-től kezdve Simicska 13 éven át kerülte a nyilvánosságot – egyetlen fotó sem jelent meg róla.

Miután távozott az MFB-ből is, 2001-2002-ben Simicska – Csányi Sándor jóvoltából - az OTP Lakás-takarékpénztár Rt. elnök-vezérigazgatójaként dolgozott. Működése alatt a bank tulajdonrészt szerzett az MFB által értékesített BÁV Rt.-ben, ahol egy, a Vegyépszer-hez közel álló cég lett a társtulajdonosa. A vevőket ebben az esetben is az MFB választotta ki, amely az értékesítéshez korábban drágábban visszavásárolta a már egyszer törvényesen privatizált BÁV Rt.-t. Simicska a pályázat nélküli autópálya-építések kapcsán az MFB Rt.-ben került szorosabb kapcsolatba a Vegyépszer Rt. vezetőivel. Mint utólag kiderült – csendestársként – Simicska Lajos is meghatározó tulajdonrészt szerzett három észak-dunántúli volt állami gazdaságban, amit az MFB privatizált az 1. Orbán-kormány működésének utolsó évében, 2002-ben (⇓9.3.1). A 2002-es kormányváltás után Simicska távozott az OTP-től is.

2010-ben, a 2. Orbán-kormány megalakulását követően Simicska egészen kivételes befolyást szerzett a folyó gazdasági ügyekre, továbbá az állam által kontrollált gazdasági pozíciók betöltése során. Egy bennfentes kapcsolatokkal rendelkező újságíró szerint a fél kormány Simicska-kinevezett volt. A kormány szerkezetéről, a központosítási elképzelésekről, a nagy fejlesztések politikai irányításáról és az EU-s pénzek elosztásáról is Simicska Lajos döntött.6

Mindeközben saját birodalmát a média területén is bővíteni kezdte. 2011-ben Simicska egyik vállalkozása, a Megapolis Media Zrt. megvásárolta a svéd alapító tulajdonosoktól a Metropol című, ingyenesen terjesztett országos újságot, az ország legnagyobb példányszámú napilapját.7 Simicska Mahirral kapcsolatos üzleti érdekei kedvéért még törvénymódosítást is elfogadott, amely ellehetetlenítette a cég legfontosabb versenytársát (lex Simicska).8 Később megszerezte magának a Magyar Nemzetet, a Hír TV-t, Lánchíd Rádiót és a Class FM rádióállomást is (⇓12.3.6.2). 2012-től Simicska jelentős pénzekkel szponzorálta a veszprémi kézilabda csapatot is – részben annak okán, hogy birtokai és háza van Hárskúton, ami közel esik Veszprémhez.

2012 áprilisában kiderült – amit az oknyomozó újságírók egy része korábban is sejtett -, hogy ti. Simicska volt a meghatározó tulajdonosa a Közgép Zrt.-nek, a 2. Orbán-kormány által kiemelten támogatott építőipari vállalatnak. A Közgépnek 2012 tavaszán 10 vállalkozásban volt közvetlen tulajdoni hányada – további 5 cég van, amiben korábban volt tulajdonrésze –, ebből a 10-ből 4-nek vannak további cégei, összesen 9, amelyek között van olyan, amely további más vállalatokban érdekelt. Vagyis Simicska Lajos csak a Közgépen keresztül egy legalább 20 vállalatból álló cégcsoportokban volt érdekelt.9 Ez a cég 2010-2011 között 681 Mrd Ft-nyi közbeszerzést nyert el különféle állami beruházásokon.10

2012-től Simicska cégein keresztül jelentős befektetéseket eszközölt a mezőgazdaságba – elsősorban termőföldet vásárolt (⇓9.3.1., 12.3.6.3). Vagyonáról 2014-ig még csak becslések sem jelentek meg; a leggazdagabb magyarok listáján Simicska neve sohasem szerepelt. 2014 őszén azonban az amerikai Forbes magazin magyarországi mutációja listát állított össze a 33 leggazdagabb magyarról, s ezen a listán Simicska 16. volt, 45,3 Mrd Ft-os becsült vagyonnal.

2014 tavaszán, a választások közeledtével Simicska viszonya megromlott Orbán Viktorral, majd 2015. február 6-án, a reklámadó átalakításának tervei hallatán, ezt a tényt minden kétséget kizárólag nyilvánosságra is hozta. Totális médiaháború-val fenyegetett és példátlanul durva kijelentéseinek (pl.Orbán egy geci.) publikálásához adott felhatalmazást több médium számára.11 Az ennek kapcsán készült, terjedelmes elemzésekből az derült ki, hogy a Simicskához közvetlenül köthető 36 cégnek 2013-ban 120-150 Mrd Ft árbevétele lehetett. Ezt a birodalmat még tovább bővítették azok a cégek, amelyek Simicska két szövetségese, Nyerges Zsolt és Fonyó Károly kezében/nevén voltak.12 Az utólagos elemzések fényében azonban inkább az tűnik valószínűbbnek, hogy Orbán Viktor már 2010/2011 fordulóján elhatározta, hogy visszaszorítja Simicskát. Ezt jelzi – egyebek mellett -, hogy Simicska kimaradt közel 600 Mrd Ft-ra (!) becsülhető, ún. MET-gázüzletből (⇓6.7.13).

A 100 leggazdagabb magyar listáján 2015-ben szerepelt Simicska először. A 10. helyre került 73 Mrd Ft-ra becsült vagyonával. Orbánnal való összeveszése után vállalkozásai sorra vesztették el a korábbi állami megrendeléseiket. Ezzel együtt is a 2016-os listán mégis 9. helyre került, és becsült vagyona is gyarapodott (83 Mrd Ft). A 2018-as listán már csak 13. volt (80 Mrd Ft). A 2018-as választások után – amelyen egyértelműen a Jobbikot támogatta -, Simicska minden üzleti érdekeltségét eladta korábbi üzlettársának, Nyerges Zsoltnak. Az árat nem hozták nyilvánosságra. Mint azt már ekkor sejteni lehetett, Nyerges csak átmeneti tulajdonos volt, 2019 elején Simicska összes cége Mészáros Lőrinchez került – vagyis gyakorlatilag közvetlenül Orbán Viktor irányítása alá.

1	Részletes életpályáját ld. Debreczeni (2016).
2	A két legfontosabb nagykoalíciós alku a frekvenciapályázatok ügye (két alkalommal is) és a Közgépnek adott, 2008 utáni közbeszerzések voltak (pl. Tárnok-Székesfehérvár vasúti pálya korszerűsítése, Margit-híd rekonstrukciója).
3	https://tldr.444.hu/2018/08/06/simicska-lajos-a-magyar-politikai-gengszterizmus-atyja-elvonul-de-eletmuve-meg-sokaig-velunk-marad
4	A történet meglehetősen egyoldalú leírását ld. Bárány (2000) 94-95. o.
5	Napi Magyarország, 1998. aug. 30.
6	http://index.hu/index2/#bloghu/koczianpeter/2015/02/06/ezert_all_szemben_egymassal_orban_es_simicska
7	www.index.hu, 2011. jún. 6.
8	A Figyelő értesülései szerint Simicska Lajos érdekeltsége, a Mahir Zrt. meg akarta venni az ESMA Csoport közterületi reklámcéget, de a két fél nem tudott megállapodni az árban. Ezt követően jelent meg az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása, amely szerint: Tilos továbbá elhelyezni – a járda, a gyalogút, a kerékpárút és a közút úttesten kívüli burkolatlan területének a kivételével – a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, közvilágítási-, villany-, telefon-, és egyéb oszlopon, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Az indoklás szerint így nő majd a közlekedés biztonsága. Az új szabály szinte kizárólag az ESMA-t érinti, az ország legnagyobb részében ugyanis ez a cég birtokolja az ilyen reklámtáblákat. http://tenytar.hu/elemzes/lex_baratok_es_ellensegek Az ESMA-t végül Garancsi István cége vette meg, majd pedig az Országgyűlés visszavonta a közlekedés biztonsága címén elfogadott korlátozó törvényt.
9	A Simicska-cégek részletes elemzését ld. HVG, 2012. júl. 17., NSZ, 2012. ápr. 17., http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/04/20/kozbesz/
10	NSZ, 2015. jan. 7-8.
11	Simicska első felindulásában, az előző napon tett nyomdafestéket is nehezen tűrő sajtónyilatkozatait összefoglalóan ld. a NSZ, 2015. febr. 7-8.-i számában.
12	Figyelő, 2015. 7. szám