Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Soros György (1930)

Magyar származású amerikai befektető, aki vagyonának jelentős részét jótékony célokra fordította évtizedeken át. Vagyonát 2013-ban 20 Mrd USD-re becsülték. Alapjában véve nem játszott szerepet a magyar privatizációban.1

Soros 1947-ben – 17 évesen - hagyta el Magyarországot, előbb Angliában tanult, majd 1956-ban az USA-ában telepedett le. 1983-ban hozta létre a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Az alapítvány jelentős szerepet játszott az ellenzéki politikai mozgalmak és személyek anyagi támogatásában. Leginkább a FIDESZ-t támogatta ebben az időszakban.2

Saját közlése szerint 1984 és 2017 között alapítványain keresztül több mint 400 millió dollárral támogatta Magyarországot.3 Ezen túlmenően Soros a magánvagyonából hozta létre az 1991-ben alapított budapesti Közép-Európai Egyetemet (CEU). A 90-es évek első felében jelentős kutatási erőforrások álltak rendelkezésre a CEU keretein belül működő, prágai székhelyű, ún. Privatization Project számára.

1989-ben Soros György - a magyar Soros Alapítványon keresztül - tárgyalásokat folytatott a Magyar Nemzet című napilap megvételéről, de végül a tranzakció meghiúsult (⇓Bevezetés). Ugyancsak nem valósult meg Soros Györgynek az a szándéka sem, hogy 1994 őszén Demján Sándor személyes közreműködésével megvásárolja az OTP részvényeinek 25%-át (⇓6.9.7.2). Egy rövid ideig Soros egyik befektetési alapja résztulajdonos volt a Magyar Narancsban. 2015 augusztusában a magyar sajtó arról cikkezett, hogy Soros György kész megvásárolni az eladásra hirdetett Origo portált. Egy napon belül a hírt Soros és cége is megcáfolta.

1992-ben az akkori jobboldali pártok szembe fordultak az alapítvánnyal és személy szerint Soros Györggyel.4 A FIDESZ első kormányzása idején, 1998-2002 között már nem volt jó kapcsolat a párt és a Soros Alapítvány között, de Orbán személy szerint egészen 2009-ig csak alkalmilag bírálta Soros Györgyöt. 2015 őszétől kezdve viszont a FIDESZ és a teljes hazai jobboldal totális politikai és média támadást indított Soros személye, a Nyílt Társadalom Alapítvány és a CEU ellen azzal vádolva őt és szervezeteit, hogy támogatják a muzulmán vallású migránsok bevándorlását Európába és Magyarországra. 2017 őszén a 3. Orbán-kormány Nemzeti konzultáció-t is szervezett az ún. Soros-terv ellen, amelynek az állítólagos létezéséről Orbán Viktor miniszterelnök a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn beszélt, 2017. július 22-én.

Bár a CEU 1995 óta engedéllyel működött felsőoktatási intézményként Magyarországon, a LEX CEU miatt a 2020-2021-es tanévtől kezdve nem indíthatott az Egyesült Államokban akkreditált oktatási programokat Budapesten, mivel a magyar kormány nem kötött nemzetközi szerződést New York állammal, ami a CEU amerikai otthona. Ezért 2020-tól kezdődően az egyetem oktatási programjainak legnagyobb részét Bécsbe kényszerült áthelyezni.5

1	Soros testvére, Soros Pál (1926 – 2013) is az Egyesült Államokba vándorolt ki, és ott ő is igen sikeres üzleti pályát futott be. Magyarországgal azonban semmiféle kapcsolatot nem tartott.
2	Ld. MaNcs, 2017. ápr. 13. A Figyelő c. hetilapnak adott 1991-es nyilatkozatában szó szerint ezt mondta: Nem (…) rejtem véka alá, hogy én eszmeileg a Fidesszel szimpatizálok. Tény, hogy a Soros Alapítványnak is szerepe van e tehetséges fiatal politikusgárda kinevelésében. Én őket tartom a jövő ígéretének. Idézi: ÉS, 2013. nov. 15.
3	Soros (2017).
4	Az első durva támadás az volt, amikor 1992-ben Zacsek Gyula MDF-es képviselő Csurka István lapjában a Magyar Fórumban Termeszek rágják a nemzetet, avagy gondolatok a Soros kurzusról és a Soros birodalomról címmel jelentetett meg egy terjedelmes röpiratot. A FIDESZ és Soros kapcsolatáról ld. MaNcs, 2017. jún. 15., HVG, 2017. júl. 13.
5	Az Európai Unió Bíróságának 2020. október 6-án született ítélete megállapította, hogy a LEX CEU sérti a WTO/TRIPS megállapodást, a szolgáltatásnyújtás szabadságát és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket is.