Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Spéder Zoltán (1964)

Közgazdász, kutató, később gyakorló bankár, 2016 közepéig a FIDESZ holdudvarának meghatározó figurája. 1987-ben végezte el az MKKE-t. 1988-95 között a Pénzügykutatási Intézet kutatója volt.1

1991-ben, kutatóként, mellékállásban került az OTP Igazgatóságára. Négy évvel később csatlakozott a menedzsmenthez. Hamarosan második ember lett a Csányi Sándor által vezetett bankban – kulcsszerepe volt a bank privatizációjában. Piaci hírek szerint jelentős szerepe volt abban, hogy Bokros Lajos pénzügyminisztersége idején meg lehetett akadályozni Csányi leváltását.2 Magánvagyonát az OTP-ben alapozta meg: mint a menedzsment tagja nagy mennyiségű OTP részvényt tudott vásárolni olcsón és igen kedvező hitelfelvétellel.

Spéder 2007-ben távozott az OTP-től. Az A64 Vagyonkezelő Kft. révén 2008 márciusában 5% feletti tulajdont szerzett az FHB jelzálogbankban, amit egy átmeneti időszakban, később 24% közelébe növelt. A VCP Finanz Holding mint pénzügyi befektető után ezzel a bank legnagyobb részvényese, egyúttal a társaság tapasztalt szakmai befektetője volt. 2008 áprilisában a bank IG elnöke lett és ténylegesen át is vette a bank irányítását.

Jelentős befektetései voltak a média világában (Inforádió, Bookline, Index, Portfolio, Napi.hu, Libri) is, melyet a Central European Media & Publishing (CEMP) fogott össze. Ezen kívül tulajdonában volt a BIF ingatlanfejlesztő vállalkozás is. Spéder a 100 leggazdagabb magyar listáján 2002-ben a 95. helyen volt, 2012-ben már a 26.

2013-ban Spéder – vélhetően Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére és/vagy Lázár János baráti támogatásával – irányító szerepet kapott a Magyar Posta átszervezésében, pontosabban szólva az MP Zrt., az FHB Bank, a Díjbeszedő Vállalat, valamint az államosított takarékszövetkezeteket valamilyen holding formában történő egyesítésében.3 Ez nagy változást jelentett Spéder és Orbán kapcsolatában, mert 2007-ben még a Magyar Nemzet Spédert egy Orbán-ellenes puccskísérlet egyik szervezőjeként emlegette. 2013/14 fordulóján Spéder az FHB bankon keresztül megszerezte a Takarékbank, illetve a takarékszövetkezeti bankok feletti irányítás jogát is, és ezzel esélyt kapott arra, hogy egy OTP-méretű banki csoportot alakítson ki (⇓10.5.2).

2016 júniusában – a közvélemény számára teljesen váratlanul – Orbán Viktor kiejtette kegyeiből Spédert. A legszorosabban FIDESZ-közeli média (Magyar Idők, TV2, 888.hu, Pesti Srácok) egyidejűleg személyében támadta Spédert, az MNB 100 millió forintos büntetést szabott ki az FHB Bankra, Spéder cégei ellen adóellenőrzés indult és házkutatásokra is sor került. Az Országgyűlés két nap alatt elfogadott egy új törvényt, amely lehetővé tette, hogy a takarékszövetkezeti bankok központja ne az FHB által tulajdonolt Takarékbank legyen, hanem bármelyik más bank. 4 Ekkor még a Napi Gazdaság 100-as listáján Spéder a 29. helyen állt 25 Mrd Ft-os becsült vagyonával.

2016 szeptemberében Spédert üzlettársai kigolyózták a BIF Ingatlanfejlesztő cégéből, majd októberében Spéder kénytelen volt – valamivel a piaci ár alatt - eladni az FHB bankon belüli – még megmaradt – 14%-os részesedését is. Ezzel gyakorlatilag kívül került az általa felépített pénzügyi birodalmon. Természetesen IG-beli pozíciójáról is lemondani kényszerült. Spéder az FHB részvényeiért 7,5 Mrd Ft-ot kapott – így összességében, 9 év alatt vélhetően jól keresett a 2008-as, induló tőkebefektetésén. Mindettől nem teljesen függetlenül 2016 őszén a rendőrség az FHB-birodalom ügyei kapcsán csalással, hűtlen kezeléssel és tőkebefektetési csalással gyanúsítottá meg Spédert, és a nyomozás azután sem állt le, hogy Spéder ebből a pénzügyi konglomerátumból kikerült. 2020-ban Spédert rákényszerítették arra is, hogy eladja a Libri – Bookline könykiadó és kereskedőházban tulajdonolt, kisebbségi részvény-csomagját a FIDESZ-közeli Mathias Corvinus Collegiumnak.