Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Szabó Pál (1947)*

Közgazdász, nagyvállalati vezető, az ÁPV Rt. IG tagja és egyben vezérigazgatója 1996. november 1. és 1998. július 31. között.1 Ebben a periódusban történt – egyebek között - az MHB, a Takarékbank, a K&H és az OTP privatizációja.

Az MKKE elvégzése után pályafutását külkereskedőként kezdte, 1970-83 között Irakban és Indiában diplomataként – más források szerint külkereskedőként - dolgozott. 1988- 93 között a Hungalu képviselője volt az USA-ban, illetve Németországban egy alumíniumipari vegyesvállalatnál. 1993-95 között az Aluker Kft. vezérigazgatójaként az alumíniumipari vertikum kereskedelmi tevékenységét felügyelte. Ezt követően, 1995 májusában nevezték ki a Hungalu Rt. vezérigazgatójának. Egyik kidolgozója volt a tartós válságban lévő alumíniumipar decentralizált privatizációjának. Ebben az időszakban került sor a Magyaróvári Timföld és Mű korund Rt. (Motim) eladására, amelyet Gyurcsány Ferenc, a későbbi miniszterelnök vásárolt meg 1995 végén. Egy ideig Szabó a privatizált Motim Zrt. FB tagja is volt. Miután a Tocsik-botrány nyomán menesztették az ÁPV Rt. vezérkarát, Horn Gyula Szabót nevezte ki vezérigazgatónak. Így az alumínium-ipar privatizációját Szabó a félidőtől kezdve új pozíciójából vezényelte.

Az ÁPV Rt.-nél eltöltött kevesebb, mint két év után a GKI Gazdaságkutató Rt. egyik kft.-jének lett az ügyvezetője, majd a már privatizált ÁPISZ Kereskedelmi Rt.-hez került, és saját tanácsadó céget is alapított. A 2002-es választások után a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója lett, de felajánlották neki a MÁV és a DUNAFERR vezetését is.

2007 februárjában Szabó bekerült a MÁV Zrt. IG-be is. 2008 májusában vált meg a Postától és egy sor más korábbi tisztségétől, amikor átvette az újonnan kreált Közlekedési, Hírközlési, és Energiaügyi Minisztérium irányítását. Egyik első dolga volt a független vasúti hivatal megszüntetése. 2008. október 6-án – egy súlyos vasúti szerencsétlenséget követően – lemondott. Ezt követően még közel két hónapig hivatalban maradt, mert a miniszterelnök nem nevezte ki az utódját. Amikor ez megtörtént nyugállományba vonult, majd átvette a Vértesi Erőmű vezérigazgatói posztját.

2011 őszén Szabó ellen a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya nyomozást indított hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrök szerint a Szabó Posta-vezérigazgatóként rossz döntést hozott, és ezzel 9,5 Mrd Ft-os kárt okozott, amikor 2007-ben elrendelte a Posta Krisztina körúti székházának értékesítését. A BRFK 2013 februárjában jutott el a vádemelésig (⇓9.4). 2013 augusztusában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt Szabó és öt további személy ellen vádat emelt a Fővárosi Főügyészség. A vád szerint megszegték a munkakörükkel járó vagyonkezelői kötelezettségeiket, amikor az Postapalota eladását és egy új ingatlan bérlését javasolták a Magyar Posta vezetésének, illetve tulajdonosának az MNV Zrt.-nek. A vádlottak az ügyészség álláspontja szerint több milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.2 A per 2015 januárjában kezdődött és 2019 márciusában zárult. A Fővárosi Ítélőtábla – bűncselekmény hiányában – Szabó Pált és a többi vádlottat jogerősen felmentette.