Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Székely Péter (1941)

Erősáramú villamosmérnök, külkereskedő, vállalkozó. Első és egyetlen munkahelye a Transelektro kereskedőház volt, ahová 1962-ben lépett be.

A vállalat képviselőjeként Székely 1975-85 között Moszkvában, 1985-90 között Delhiben dolgozott. A rendszerváltást követően a cég, illetve a holding formában működő cégcsoport elsősorban energetikai beruházásokkal foglalkozott. Székely – mintegy 800 M Ft-ért hitelkonstrukciók bevetésével - 1992 áprilisában vásárolta meg a céget munkatársaival (⇓3.5.2). Később az Állami Fejlesztési Intézettől – hitelre - megvásárolták Ganz Kazángyárat, a Röck Gépgyárat, felszámolásból az Április 4. Gépipari Műveket, az olasz tulajdonba került Ganz-Ansaldo-t és a Bakonyi Erőmű Rt.-t is.

A hitelekből, kisgömböc módjára fejfújt cég folyamatos állami támogatásban részesült, de ez sem volt elég a túléléshez. A csődveszélyt először úgy lehetett elkerülni, hogy 2004-ben a Transelektro-ban tőkét emelt az MFB kockázati tőke társasága, hogy ezzel segítse a nehéz helyzetbe jutott céget, amely időközben jelentős mértékben beszállt az ingatlanfejlesztésbe. A második állami segítséget az jelentette, hogy a Transelektro 2005-ben részese volt a MÁV motorvonat tenderét – sok bonyodalom és jogvita után - megnyerő svájci konzorciumnak is.

Székely hosszú időn át a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke volt. 2005 második felében Székely a nyilvánosság bevonásával próbálta előkészíteni saját nyugdíjba vonulását, illetve a cégcsoport átadását gyermekei számára. Nyilván ezzel is összefüggött, hogy 2005. augusztus 20-án a nemzetközi kereskedelem és a fővállalkozások területén végzett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként a kormánytól tiszti keresztet kapott. Ehhez képest meglepetést keltett, hogy ellenére 2006 első napjaiban a cég-csoport csőd közeli állapotba került és állami segítséget kért. A mentőöv először megint az MFB csoporttól érkezett, de úgy tűnt, hogy a segítség ára a Székely család teljes kivonulása az üzletből. Február végén viszont Székely egy bonyolult tranzakció keretében a cégcsoportot a Vegyépszernek, illetve a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.-nek (Közgép) és a Resonator Kft.-nek adta el, méghozzá egy oly módon, hogy 33%-ot Székely megtarthatott magának. Székely jelentős értéket képviselő ingatlanportfoliója is jórészt érintetlen maradt az ipari holding csődje után.

2002-ben Székely Péter még a 36. helyen állt a leggazdagabb magyarok 100-as listáján. 2012-ben viszont már nem volt benne az első 100-ban sem. Gyakorlatilag csődbe ment.