Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Széles Gábor (1945)

Nagyvállalkozó, jobboldali politikus. Pályája kezdetéről kevés információ áll rendelkezésre. Tudni lehet, hogy bölcsész ambíciói voltak, majd elektroműszerész lett. A műszaki egyetemet levelező úton végezte, azt követően pedig az ELTE Geofizikai Intézetének fejlesztő mérnöke volt.

Nevét először akkor kapta szárnyra a magyar gazdasági sajtó, amikor 1987-ben néhány barátjával 170 M Ft-ért - zömmel hitelből - megvette a csődbe jutott Elektrotechnikai Vállalatot. Ebből lett később a Műszertechnika, amely akkor vált jelentős vállalkozássá, amikor 1990-ben a brit sajtómágnás, Robert Maxwell - 11,5%-os üzletrészért - 10 millió USD-t adott, vagyis a céget 100 millió dollárra értékelte.1 De már az 1988-ban kimutatott 600 fős létszám adat is jelezte, hogy nem egyszerű kisvállalkozásról volt szó. Valójában a Műszertechnika eredetileg Széles 1981-ben elindított GMK-jának a neve volt, ez alakult át később polgárjogi társasággá (pjt.), majd kisszövetkezetté, végül rt.-vé.2 Ez a cég is egyike volt azoknak, amelyek üzleti stratégiájukat a COCOM-korlátozások megkerülésére alapozták: magyarul csempészett alkatrészekből szereltek össze IBM-kompatibilis számítógépeket. Az alapítást követő két évtizedben a Műszertechnika holdinggá nőtte ki magát, cégeket vett és adott, egyidejűleg sokszor több tucatnyi vállalkozást is működtetve.

Széles 1989-ben az elsők között csatlakozott az MDF-hez. 1990-93 között a párt elnökségi tagja és az MDF-vállalkozások felelőse volt. 1990-92 között tagja a Fővárosi Közgyűlésnek is. 1991/92-ben, amikor a Műszertechnika már megerősödött, MDF-es kapcsolataira alapozva, fiatal kollégáival együtt, az MHB segítségével megvásárolta a felszámolás alatt lévő Videotont.3 Fedezetként Széles a Műszertechnika részvényeit ajánlott fel a banknak. Ezt a pakettet – saját szavai szerint - csak sokára és keservesen tudták kiváltan Lakatos Péterrel és Sinkó Ottóval közösen. A Videotont e három ember másfél évtizeden át sikerrel működtette, úgy, hogy a részesedése valamivel 50% alatt maradt. Széles már hosszú évek óta nem veszt részt a napi működtetésben sem.4

Széles egyike volt annak a 10 magyar nagyvállalkozónak, akik 1993 januárjában sikertelenül próbálkoztak azzal, hogy az ÁVÜ-től megvegyék a Corvin Áruházat. 1996-tól - Suchman Tamás felkérésére - komolyan foglalkozott az Ikarus megvásárlásával5 - erre a tranzakcióra 1998 tavaszán, nem sokkal a választások előtt került sor. A megvásárolt 53,9%-os részvénypakettért Széles mindössze 10 M Ft-ot fizetett, de vállalta a cég mintegy 8 Mrd Ft-os adósságállományát, valamint azt, hogy 3 évig foglalkoztatja az Ikarusnál dolgozó 6259 főt. Az üzlet kudarcba fulladt, és több mint 10 évig tartó pereskedés lett a vége (⇓8.5.2). 2010-ben azonban újra felcsillant a remény: más magyar vállalkozók belevágtak a buszgyártásba, és hajlandók voltak Szélesnek fizetni az Ikarus név használatáért. 2014 őszén Széles egyik cége felszámolásból megvásárolta a Székesfehérvár közelében található Sármelléki repülőteret (Hévíz Balaton Airport), amely ettől kezdve folyamatos állami támogatást kapott.

Széles a közéletnek is aktív szereplője. 1989-ben ő biztosított szerkesztőségi irodát Csóri Sándornak (Hitel) és Csurka Istvánnak (Magyar Fórum). Később az MDF-színeiben országgyűlési képviselő is volt, és bízott abban, hogy ő lesz az Antall-kormány ipari minisztere. 1991-ben egy nagy feltűnést keltő politikai nyilatkozatot tett közzé, amelyben az újonnan kialakult nagyvállalkozói elit és politikai elit kiegyezésére tett javaslatot.6

1990-től 2008 áprilisáig a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének elnöke (MGYOSZ), 2004-től hasonló funkciója volt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségében (MTESZ). 2001 közepétől kezdve Széles folyamatosan közeledett a FIDESZ-hez7, 2005-től médiavállalkozások sorát hozta létre e stratégia jegyében (Echo TV, Magyar Hírlap megvásárlása stb.), remélve, hogy 2010-ben mégis csak felkérik miniszternek.8 Ezekre a cégekre - saját magánvagyonából – 2005-2010 között 6 Mrd Ft-ot költött.9 Ehhez képest szinte eltörpült az a 10 M Ft-os adomány, amit Széles magánszemélyként, 2009-ben közvetlenül fizetett be a FIDESZ pénztárába.

A 2009/2010 fordulóján Széles betegséggel küzdött. Szerinte ez is oka lehetett annak, hogy a 2. Orbán-kormányban nem kapott hivatalt.10 Talán kárpótlás volt számára, hogy 2010 szeptemberében megkapta a Horthy Miklós által alapított Vitézi Rend kitüntetését.11 2012 januárjában Széles volt az Orbán Viktor melletti ún. Békemenet finanszírozója és szervezője, továbbá ő finanszírozta az elkötelezetten kormánypárti Magyar Hírlapot, illetve az Echo TV-t. Az utolsó nagy szívesség, amit Széles Orbán Viktornak tett, az az volt, hogy 2016 végén eladta az Echo TV-t Mészáros Lőrincnek – Orbán Viktor strómanjának.

Saját honlapja szerint12 munkásságát 1993-ban Neumann János-díjjal, 1994-ben Eötvös Loránd-díjjal ismerték el. 1998 elnyerte Az év vállalkozója címet. 2000-ben Köztársasági Elnöki Aranyérmet kapott és ugyanebben az évben Székesfehérvár díszpolgára lett. 2005-ben az MKIK MERCUR Díját nyerte el. 2006-ban a Vitézi Rend Lovagkeresztjével, és a Szent Gellért Lovagrend nagykeresztjével tüntették ki. 2007-ben a határon túli magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenységéért Báthory-díjjal jutalmazták. 2008-ban az 56-os Magyarok Világszövetségétől Pesti srác díjban részesült. 2009-ben a Független Újságírók Szövetsége a Nemzeti Újságírásért kitüntetés arany fokozatát adományozta a nemzeti újságírás területén végzett áldozatos tevékenységéért.

A Magyar Hírlap 2002-ben első alkalommal megjelentetett A 100 leggazdagabb magyar listáján Széles Gábor 30-32 Mrd Ft vagyonnal a 2. helyre került, 2012-ben már csak a 9. volt.

1	VG, 1998. márc. 20.
2	Széles visszaemlékezéseit ld. Magyarország évtizedkönyve (A rendszerváltás, 1988-1998). Bp. 1998. 868-874. o.
3	Akkor már nem Demján Sándor, hanem Bartha Árpád ált a bank élén.
4	http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/igy_epult_ki_szeles_gabor_milliardos_cegbirodalma.562252.html
5	Erről a korszakról ld. Bossányi (1996) írását.
6	Kocsis András – Széles Gábor: Második kiegyezést!, MH, 1991. aug. 3.
7	Ezt az éles szemű Bossányi Katalin azonnal észre is vette. Ld. Beszélő, 1991. 42. sz.
8	Figyelő, 2009. jan. 15-21.
9	MH, 2010. júl. 19. Ez igen jelentős összeg, ha azzal vetjük össze, hogy 2009-ben a FIDESZ által kapott költségvetési támogatás alig haladta meg a 800 M Ft-ot.
10	http://www.origo.hu/itthon/20131203-szeles-gabor-a-gravitacio-kikapcsolhato.html
11	NSZ, 2010. szept. 28.
12	http://www.xn--szlesgbor-51a7f.hu/index.php?mod=menu&mid=2