Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Takácsy Gyula (1937-2015)

Építész. A Fővárosi Szerelőipari Vállalat (Főszer) vezérigazgatójaként, az MDF jelöltjeként került be az újonnan megalakult ÁVÜ IT-be 1990 márciusában. Az ÁVÜ-ből 1991-ben távozott, amikor az MBFB alapító elnöke lett. A Magyar Gazdasági Kamara - későbbi nevén Magyar Munkaadói Szövetség - egyik vezetője. MDF képviselőként 1991-94 között az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke. 1991-92-ben egy rövid ideig feltűnt az MDF-es pártrendezvényeket szervező Pecunia Kft. FB-jében, amit 1994-ben az ellenzéki SZDSZ állami pénzek lenyúlásával vádolt.

1994-ben már nem kerül be a Parlamentbe, az MBFB-ből is távoznia kellett, de tagja volt a Fővárosi Közgyűlésnek, részben pedig visszatért eredeti szakmájába. A Főszer legnagyobb egységből, az Épületgépész Üzemigazgatóságból 1991-ben hozták létre a Főszer ÉV Kft.-t, melyet a menedzsment privatizált. Így lett a cégben Takácsy tiszteletbeli elnök, és feleségével együtt - a T és P Kft.-n keresztül – tulajdonos.1 Ebből a kft.-ből alakult 1994. március 31-én a Maszer Rt., amely éveken át sikeresen működött. Végül a cég 2008-ben mégis csődbe ment.2 1991-98 között a Magyar Gazdasági Kamara, majd a Magyar Munkaadói Szövetség alelnöke, 1997-2000 között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja volt.

Az 1994-es választások után még egy ideig továbbra is tagja maradt az MFB IG-éjének. Az 1998-as választások után az 1. Orbán-kormány őt állította a MÁV Rt. IG élére.3 2000 januárjában miniszteri biztosi rangot is kapott. Ezen a poszton két évet töltött.

2008-ban az Építéstudományi Egyesület elnöke.

1	Ezt a jobboldali sajtó sosem bocsátotta meg Takácsynak. Ld. a Magyar Nemzet már többször idézett, álnéven megjelentett írását (Szegfűk, tulipánok, mákvirágok), 2003. jún. 2.
2	Portréját és a cég csődbemenetelének történetét ld. MaNcs, 2008. febr. 7.
3	NSZ, 1999. márc. 1.