Tátrai 1999-ben szerzett közgazdász diplomát, majd az Országgyűlés költségvetési bizottságának tanácsadójaként kezdte pályáját. Onnan a 2002-ben a MeH-be került, majd Veres János pénzügyminiszter kabinetfőnöke lett. Rövid idő után innen is távozott, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban lett helyettes államtitkár.2 2006 novemberében tért vissza a PM-be, ahol Veres közigazgatási államtitkáraként meghatározó szerepe volt az új vagyontörvény kialakításában.

2007. december 7-től ő lett az ÁPV Zrt. jogutódjaként megalakult MNV Zrt. vezérigazgatója.3 A részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszter, Veres János bizalmasaként mindvégig kulcsszerepet játszott a Malév oroszok felé történt eladásában. Bizonyára ezzel függött össze, hogy a légitársaság 2009. március 18-i közgyűlésén beválasztották az IG-jébe.

2009. július 14-én Tátrait Oszkó Péter pénzügyminiszter – Veres utóda - rendkívüli felmondással, vagyis fegyelmi úton mozdította el a vezérigazgatói posztról. Tátrai tulajdonképpen a privatizáció elleni, ellenzéki sajtótámadások áldozata lett. Miután az MNV Zrt.-t megalakulásától kezdve támadta a jobboldal – részint a szervezet működése miatt, részint konkrét tranzakciók miatt -, az MSZP vezetői egyszerűen áldozatként dobták oda Tátrait a nyilvánosságnak. Utóda Kamarás Miklós lett, aki július 16-i dátummal vette át a szervezet irányítását.

Ugyanakkor leváltása ellenére is, Tátrai megtartotta a Vagyontanácsban viselt tagságát, mivel az egyébként éppen általa kidolgozott Vagyontörvény a visszahívásra nem ad módot. Leváltása napján Tátrai rögtön jelezte, hogy bírósághoz fordul elégtételért.4 Az első hallásra érthetetlen, nyilvánvalóan politikai indíttatású döntés mögött az állt, hogy Tátrainak egy közös megegyezéssel történő távozás esetén több kb. 100 M Ft végkielégítés járt volna. A rendkívüli felmondás esetén ez nem jár, kivéve, ha a bíróság megítéli. Egyébként a tárgyalások során Oszkó Péter felajánlotta azt is, hogy Tátrait más állami pozícióba helyezik, ő azt azonban ezt nem fogadta el.5 Az MNV Zrt. nyilvántartása szerint Tátrai 2009. július 14-ig volt vezérigazgató.

Két év elmúltával Tátrai a munkaügyi pert első fokon meg is nyerte. A bíróság az MNV Zrt.-t 200 M Ft megfizetésére kötelezte. A bíróság szerint a rendkívüli felmondás nem volt kellően megalapozott, az indoklás legfeljebb rendes felmondásra adhatott volna okot. A bíróság azt is megállapította, hogy Tátrai munkaviszonyának megszüntetésére Oszkó Péter pénzügyminiszter nem is volt jogosult, csak a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács.6 A per azonban ezzel nem zárult le, 2016 júniusában a Fővárosi Törvényszék Tátrai ellen döntött.

A 2010-es választások után – a Vagyontanács többi tagjával együtt – lemondott tisztségéről. A 2. Orbán-kormány Tátrai ellen közvetlenül vagy közvetve több bűnügyi eljárást indított:

 

2010 júliusában a Komárom-Esztergom megyei rendőrség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésért gyanúsítottként hallgatta ki Tátrait a Bábolnai Ménesbirtok Kft. egyik vitatott, 365 M Ft-os tranzakciója ügyében7, szeptemberben vádat is emeltek ellene. A médiában és a városi suttogó propagandában addigra már elterjedt volt az a vélekedés8, hogy Tátrai a szóban forgó összeget valójában a saját bankszámlájára utaltatta. Hogy ez valótlan, azt a vizsgálatok hamar kiderítették, és ezért már a per tárgya is csak a hűtlen kezelés volt. A bíróság 2012 júliusában első fokon, bűncselekmény hiányában Tátrait felmentette (⇓8.10). Ugyanebben az ügyben Tátrai becsületsértési pert is nyert Budai Gyula kormánybiztos ellen, aki két televíziós műsorban is azt állította, hogy ez a bizonyos 365 M Ft Tátrai bankszámlájára került.9 2013 novemberében a Győri Ítélőtábla másodfokon, jogerősen is felmentette Tátrait az összes vádpont alól.10

2011. február 8-án Tátrai egy napra ismét börtönbe került, miután az ügyészségen kihallgatták a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet (KERKI) ingatlanának 2008-as eladásával kapcsolatban (⇓4.8.2). Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. Az ügyészség szerint az épületet áron alul adták el, és ezzel 7 Mrd Ft kárt okoztak az államnak. 2013 elején a gyanút módosították: hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolás lett a gyanú tárgya, amelyet folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás egészített ki. A kár mértékét 80 millió USD-re (≈17 Mrd Ft) becsülte az ügyészség.11 2017 márciusában, mint mindenki mást, jogerősen őt is felmentették.

2015 novemberében a bíróság, mint mindenki mást, 1. fokon őt is felmentette. Ezt követően, 2017 márciusában tárgyalta a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség beadványát, amely kérte az 1. fokú tárgyalás ismételt lebonyolítását.

2011. március 25-én Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a Legfőbb Ügyésznél feljelentetést tett Tátrai ellen - különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúja alapján - az FTC pálya és labdarúgócsapat 2008-as privatizációja (⇓3.8) ügyében is.12 Az ügyből nem lett vádemelés.

2011-ben Budai Gyula Tátrait is felelőssé tette a Budapest Airport privatizációja kapcsán az államot ért 24 Mrd Ft-os kárért. Budai 2011. október 6-án tett feljelentést ismeretlen elkövető ellen hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával, majd egy aznapi sajtótájékoztatóján, illetve tévényilatkozatában arról beszélt: az államot ért kárért egyrészt Veres János akkori MSZP-s pénzügyminiszter a felelős, másrészt az MNV-t vezető Tátrai. Utóbbi felelőssége abban áll, hogy 2008 novemberében hozzájárult a Budapest Airport új tulajdonosa által kért átütemezések végrehajtásához. Ennek köszönhetően sem a hitel-, sem a bankgaranciát nem hívták le, ami Budai szerint hozzájárult az államot ért kárhoz. A Fővárosi Főügyészség az ügyben elrendelte a nyomozást, ám pár hónappal később azt megszüntette, mivel szerinte a vállalt fejlesztések elmaradásából még nem következik, hogy bűncselekmény történt volna a reptér eladásakor. Ezt követően Tátrai rágalmazásért beperelte Budait, de a pert 2017 júniusában jogerősen elvesztette.

A lassan húzódó, újra meg újra kezdett perek lehetetlenné tették, hogy Tátrai Magyarországon munkát kapjon. 2015-ben családjával együtt Spanyolországba költözött. Csak a tárgyalásokra jött haza.

2010. augusztus 31-én Tátrait – Császy Zsolttal, az MNV Zrt. korábbi jogtanácsosával együtt - az ún. sukorói telekcsere (⇓9.5.8) ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt őrizetbe vette. Mindketten 2010. december 18-án szabadultak az előzetesből – azaz 3 ½ hónapot töltöttek börtönben.13 2012 júliusában Tátrai ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat az ügyészség.14 A bűntető per 2013. január 7-én – négy és fél évvel az állítólagos bűncselekmény megtörténte után - kezdődött el a Szolnoki Törvényszéken. A vádirat szerint 1,3 Mrd Ft vagyoni kár érte volna a Magyar Államot, ha a telekcsere-ügylet megvalósult volna.15 A 2015 szeptemberében megszületett elsőfokú ítélet 4 év letöltendő börtön volt. A 2016 októberében megszületett másodfokú ítélet Tátrait – bűncselekmény hiányában – a vádak alól felmentette. A harmadfokú, jogerős ítélet a Kúria Molnár Gábor Miklós vezette tanácsában született meg, 2017. június 8-án. Hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai 3 év letöltendő börtönbüntetést kapott, 3 évre eltiltották a közügyektől és – Császy Zsolttal közösen - viselni kell a 7 millió Ft-ra rúgó bűnügyi költségeket is. Augusztusban Tátrai megkezdte a jogerős börtönbüntetés letöltését, miközben ügyükben már vizsgálódott a strasbourgi emberjogi bíróság. 2018 nyarán Tátrai – az ún. reintegrációs őrizet – keretén belül szabadlábra került.16