Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Tolnay Lajos (1948)

Kohómérnök. Nevét az ország akkor ismerte meg, amikor a tulajdonában álló Magyar Alumíniumipari Kft. (Mal) egyik vörösiszap-tárolójában 2010 őszén gátszakadás történt.

A Miskolci Egyetemen szerezte első diplomáját, s ezt követően pályafutását a Lenin Kohászati Művekben kezdte, ahol végigjárva ranglétrát 1989-ben vezérigazgató lett. Időközben az MKKE-t is elvégezte.

A privatizáció folyamatában 1990-91-ben elnök-vezérigazgatóként vesz részt, de ekkor a céget már Dimag Rt.-nek hívták.1 1992-93-ban az ugyancsak állami DUNAFERR Kereskedőház vezérigazgatója. Az Antall-kormány idején szó volt róla, hogy államtitkár lesz.

1994-96-ban az állami tulajdonban álló Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank elnöke. Éppenséggel 1994-re datálódik, hogy bankkölcsönből – három befektetőtársával – megvásárolta az Orosházi Öblösüveggyárat, amit igen hamar, hatalmas nyereséggel továbbadtak egy amerikai szakmai befektetőnek.2

1995-ben átnyergelt az alumínium-iparra, ahol egyszerre volt versenytársa és üzleti partnere Gyurcsány Ferencnek. A Bakonyi Bauxitbánya Kft.-ben 1996-97-ben a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó mosonmagyaróvári Motim is tulajdonos volt (a Malnak, illetve Tolnaynak a Bauxit Bányavagyonkezelő Kft.-ben és az Első Magyar Timföldipari Kft.-ben is volt Gyurcsánnyal közös érdekeltsége). Tolnay - Petrusz Bélával, Bakonyi Árpáddal és másokkal – az Inter-Európa Bank hiteleiből először az inotai alumínium kohót, majd fokozatosan az ágazat több más üzemét is megvásárolta (⇓3.6.3). A befektetők az inotai cégért 360 M Ft-ot fizettek, mert az árkialakításnál az eladó figyelembe vette a környezetvédelmi és a konjunkturális kockázatokat is, valamint egy sor egyéb vevői kötelezettség-vállalást is.3

A Tolnay köré csoportosult befektetők vállalkozása egy évtizeden át igen sikeresnek bizonyult. 2002-ben a 100 leggazdagabb magyar listáján Tolnay Lajos a 8. volt.

Tolnay a rendszerváltás után is számos közéleti funkciót töltött be. Így – például – 1995-2001 között a Nemzeti Akkreditáló Testület elnöke, vezető szerepet játszott regionális és országos kamarai szerveződésekben is. Elnöke az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek, és társelnöke a Magyar Külgazdasági Szövetségnek. 1998-2001 között a Hungexpo IG-tagja volt. 2005-ben – az akkor ellenzékben lévő – Orbán Viktor egyik tanácsadója volt.

2010. október 4-én a gyárcsoport területén súlyos környezeti katasztrófa történt: átszakadt az egyik vörösiszap tároló. Ez az iparág nemzetközi történetében is példátlan üzemi baleset egy csapásra országosan ismertté tette Tolnayt. A kormány napokon belül államosította Tolnay cégét4, a MAL-t, és bűnvádi eljárások is indultak a cég vezetőivel szemben. 2012-ben Tolnay Lajos neve már nem szerepelt a 100 leggazdagabb magyar listáján, egy évvel korábban még 21. volt. A bírósági ügyből Tolnay jól jött ki, személy szerint még vádat sem emeltek ellene.

1	A cég privatizációjának első szakaszát jól foglalja össze a Beszélő, 1994. évi 7. száma.
2	Kolosi – Szelényi (2010) 53. o.
3	A HVG portréja szerint a cégért mindössze 10 millió Ft-ot fizetett Tolnay és Bakonyi. HVG, 2016. dec. 8.
4	Később ezt a döntés visszavonták, a MAL a felszámolás sorsára jutott.