Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Torgyán József (1932 - 2017)

Ügyvéd, 1990-2002 között országgyűlési képviselő, 1991. június 29-től 2002-ig az FKgP elnöke, az 1. Orbán kormányban 1998-tól miniszter.

Az ELTE-n 1955-ben diplomázott. 1956-ban lett ügyvédjelölt, 1957 végén tett szakvizsgát és 1958. március 18-án jegyezték be az ügyvédi kamarába. Az 1956-os forradalomban az Újpesti Forradalmi Bizottság tagja volt, ezért 1958. augusztus 22-én, minden hivatalos indoklás nélkül kizárták az Ügyvédi Kamarából. Néhány hónapig segédmunkásként volt kénytelen dolgozni az Acélöntő- és Csőgyárban, mígnem még abban az évben, december 22-én visszavették a Kamarába. Ezután 1959 januárjától 1990 júliusáig az újpesti 41. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagjaként tevékenykedett.

Az első Antall-kormánynak nem volt tagja, nem is volt teljhatalma a pártjában. 1991. május végén Antall József nyilvánosságra hozta, hogy Torgyán – Szatmári Lajos fedőnéven - III/III-as ügynök volt – vagyis a Belügyminisztérium belső elhárítással foglalkozó Csoportfőnökségének dolgozott -, és kezdő jogászként 1956-ban részt vett az ún. Tucsek-féle vérbíróság munkájában is. Torgyán ezeket a vádakat tagadta, majd közölte, hogy beperli a miniszterelnököt és a kormány több tagját.1

1992. február 29-én az FKgP Torgyán vezetésével kilépett a kormánykoalícióból – pontosabban: a párt gyakorlatilag kettészakadt -, mivel a torgyánisták kevésnek ítélték az Antall-kormány rendszerváltás jegyében hozott intézkedéseit. Leghevesebben a reprivatizációt kizáró kárpótlási törvényt támadták (⇓2.2.2). A párt másik frakciója viszont Torgyánt az ügynökmúltja miatt nem tudta elfogadni.

Orbán Viktor 1. kormányában földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Miniszter korában, 1998 és 2001 között elnöke volt az FTC futball szakosztályának, és komolyan szó volt arról is, hogy ő lesz a koalíciós kormány köztársasági elnök jelöltje Göncz Árpád mandátumának lejártakor. 2001. február 8-án azonban Torgyán fiát2 és közvetlen munkatársát, Szabadi Béla FVM államtitkárt korrupciós vádakkal, illetve (⇓9.6.1) Orbán Viktor Torgyánt a miniszteri pozícióról való lemondásra kényszerítette. Röviddel ezután Torgyán saját pártjából is kiszorult. Az FKgP a 2002-es választásokon már 1%-ot sem ért el.

2006 őszén Torgyán megpróbált visszatérni a nagypolitikába; egymást követően több pártot is alapított és kereste a média-szereplés lehetőségeit. A saját nevét viselő, Torgyán-Kisgazda-Koalíció elnevezésű formáció jelöltjeként Torgyán József – hat párttársával együtt - képviselő-jelölt volt a 2010-es választáson is. Esélye sem volt, hogy győzzön. 2017-ben betegségben hunyt el.

Ezt ugyan nem tette, de később több bírói fórum is kimondta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Torgyánt eredményesen szervezték volna be a titkosszolgálatok. Ld. a Népszabadság helyreigazító közleményét, 2011. júl. 30-án. Az ún. boriték-ügy részletes leírását – Zsíros Géza kisgazda politikus emlékei alapján - ld. Stefka (2006) 68-70.o. Ungváry (2017) is azt állítja, hogy Torgyán valós ügynöki tevékenységet nem végzett.

Ez volt az ún. kazetta-botrány (⇓9.5.2), amely végül is 2008-ban jogerős ítélethez vezetett Benczéné Dr. Tóth Judit, az FKgP-t képviselő ÁPV Rt. FB-tag ellen. Torgyán Attilát viszont – bizonyíték hiányában - már a nyomozati szakaszban tisztázták. A Szabadi-per 2009-ben zárult le jogerősen. A Legfelsőbb Bíróság két év felfüggesztett börtönre ítélte a korábbi államtitkárt, akit hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűntettében talált bűnösnek, mert politikai államtitkárként állami cégeket utasított reklámszerződések megkötésére. Szabadi Béla 2020 februárjában hunyt el, 72 éves korában.