Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek


Tóth Béla

Franciaországból hazatért üzletember, aki elsősorban a köztéri hirdetések piacán vívott ki magának komoly pozíciókat. Egyik első magyarországi feladata az Avenir francia reklámügynökség képviselete volt. A 90-es évek elején előbb az MDF pénztárnoka volt, később a FIDESZ egyik kampány menedzsere lett az 1994-es választásokon. Korábbi pályafutásáról semmit sem lehet tudni.
Tóth 1994 februárjában – tehát közvetlenül a választások előtt – 250 M Ft-ért, 88%-os árfolyamon, alig 4%-nyi készpénz ellenében megvásárolta a Magyar Hirdető Rt. (Mahir) hirdetési vállalatot, amely akkor egyike volt a legnagyobb hirdetési felülettel rendelkező cégnek, ami a választások szempontjából nagy fontossággal bírt, és komoly ingatlanvagyonnal is rendelkezett. Ebben a kontextusban már érthető, hogy miért mondta Szabó Tamás privatizációs miniszter 1994. február 9-én a szegedi Forrás Hotelban egy MDF-es fórumon, hogy a Mahir privatizálása politikai döntés volt.1
Közvetlenül a választásokat követően, 1994 nyarán - az akkor még ÁV Rt. tulajdonban álló Hírlapkiadó Rt.-től - a Mahirhoz került három lap, a Magyar Nemzet, az Expressz és az Esti Hírlap kiadói joga is. Ebben a tulajdonosi felhatalmazás nélkül véghez vitt tranzakcióban2 kulcsszerepet játszott Liszkay Gábor, a Hírlapkiadó Vállalat akkori vezérigazgató-helyettese, a Magyar Nemzet későbbi tulajdonosa és főszerkesztője.3
Emlékirataiban Torgyán József meglehetősen direkt formában célzott arra, hogy – a FIDESZ megbízásából - Tóth Béla volt a szellemi atyja a lakása ellen, 1998 márciusában elkövetett sikertelen robbantásos merényletnek.4 Tóth saját verzióját a történtekről 2000-ben egy Magyar Hírlap interjúban mondta el a közvéleménynek.5
 
1 Erről részletes oknyomozó riportot közölt a 168 óra c. hetilap 1998. dec.8-i száma.
2 A történet meglehetősen egyoldalú leírását ld. Bárány (2000) 94-95. o.
3 Liszkay azonnali hatállyal leváltották, de a tranzakciót már nem lehetett egykönnyen visszacsinálni. Ekkortájt Liszkay helyettese az a Karakas Mónika volt, aki később, 2013-ban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke lett. HVG, 2013. aug. 24.
4 Torgyán (2005) 361. o.
5 http://www.origo.hu/itthon/20001001toth.html

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 103 0

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-4//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave