Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Töröcskei István (1949)

Bankár, üzletember, kormánytisztviselő. Szakmai karrierjét 1973-ban, közvetlenül az MKKE elvégzése után az MNB-ben kezdte.1 1977-82 között a bank londoni leánybankjának, a Hungarian International Bank (HIB) alkalmazottja volt. Neve először akkor vált ismertté, amikor kollégájával, Boros Imrével együtt belekeveredett az ún. Volkswagen botrányba.2

Töröcskei 1991-92 között a Kultúrbank elnöke, majd az MHB vezérigazgatója, később elnök-vezérigazgatója. 1996-tól a prágai Interbanka elnöke is. Az MHB éléről a Horn-kormány távolította el. Ekkor üzleti vállalkozásokba kezdett. Egyebek mellett társtulajdonosa lett annak az Eurowien Belföldi Pénzügyi Ügynöki Rt.-nek, illetve – 2005-ig - az Equilor Befektetési Rt.-nek, amelynek vezető között megtalálható Boros Imre fia, valamint Simicska Lajos felesége is. Az első kormányzati ciklusban IG tag és elnök volt a Hanwha Bankban, a Rába Járműipari Rt.-ben, a Magyar Suzukiban és az ABN Amro bankban.

1994-98-között a felszámolás alatt álló Hunor Pécsi Kesztyűgyár elnök-vezérigazgatója volt, továbbá a KDB Bank vezérigazgatója is 1994-től 2000-ig.

Töröcskeit az 1. Orbán-kormány 1998 őszén állami pozícióba helyezte – a 100%-ban állami tulajdonú Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) elnöke lett.3 1999-től ugyancsak elnöki pozíciója volt az Információ-, Hitel- és Befektetésminősítő Rt.-ben. 2003-2004-ben a Vegyépszer IG tagja. Töröcskei 2004-ben cégei révén érdekeltséget szerzett a Pannonplast Rt.-ben, és bekerült az Igazgatóságba. FB elnöke volt a Gresco Rt.-nek (1999-től), és a saját tulajdonában álló, Gödöllői Tangazdaság Rt.-nek (⇓9.3.1). 2003-tól a FIDESZ-párti Hír TV többségi tulajdonosa és az FB elnöke lett, majd 2007-ben tulajdont szerzett a Lánchíd Rádiót működtető kft.-ben is, és a Magyar Nemzetben is. 2004-től a PannErgy Nyrt. IG tagja. 2005 végén annak kapcsán hallatott magáról, hogy az Equilor – mint később kiderült sikertelenül- ajánlatot tett az osztrák Bank Burgenland megvásárlására.4 Ezt követően Töröcskei eladta részesedését az Equilorban.

Töröcskei hosszabb időn át vezérigazgatója volt annak a Pro Aurum Zrt.-nek is, amely tulajdonosa volt az ebben az években nagyon sikeres Közgép Rt.-nek, és amely bonyolult és nehezen következő tulajdonosi láncolaton keresztül minden bizonnyal a FIDESZ üzleti holdudvarába tartozó Simicska Lajos és Nyerges Zsolt cégbirodalmaihoz kapcsolódott.5

A 2010-es kormányváltást követően Töröcskei bekerült a MOL FB-jébe, valamint Mavir igazgatóságába, és nagyjából ezzel egy időben – Boros Imrével közösen – megvásárolta a Silver Bankot6, amiből azután Helikon Kereskedelmi Bank Zrt. néven saját bankot hozott létre. Ez később felvette a Széchenyi Kereskedelmi Bank nevet.7

2011. november 15-i hatállyal a 2. Orbán-kormány az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetőjévé nevezte ki. Ha megtörténik a kinevezés, lemondok mindenről – nyilatkozta ekkor Töröcskei. De nem kellett lemondania: a 2012-es költségvetést megalapozó törvénybe a kormány belecsempészett egy olyan módosítót (lex Töröcskei), amely lehetővé tette, hogy az ÁKK-nál ne kelljen alkalmazni az addig hatályos összeférhetetlenségi szabályokat. Így maradhatott a nem egészen két és fél éve alakult Széchenyi Kereskedelmi Bank elnöke is, továbbá a MOL FB, valamint a PannErgy IG tagja. Tulajdonrésszel rendelkezett a Synergon Rt.-ben; egyik cégén keresztül kereskedőházat hozott létre Bakuban.8 2013 novemberében kiderült, hogy Töröcskei meghatározó tulajdonosa volt a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnek, amely 2013/14 fordulóján csődbe ment.9

A Népszabadság 2005-ös, 150 leggazdagabb magyar listáján Töröcskei a 128. volt. 2012-ben a 100-as listán már a 39. helyen szerepelt.

2013-ban a Széchenyi bank már likviditási gondokkal küzdött, ezért a Magyar Állam 3 Mrd Ft-os tőkeemeléssel segített, ami 49%-os tulajdonhoz juttatta. 2014 elején napvilágra került, hogy Töröcskei bankja, a Széchenyi Bank 1 eurós vételi ajánlatot tett a nála százszor nagyobb, de ugyancsak súlyos veszteségekkel küzdő Raiffeisen Bankra. Ajánlatát azonban a bécsi anyabank rövid úton elutasította.10 Később arról jelent meg hír, hogy az orosz állami külkereskedelmi bank, Vnyesekonombank fog 10 Mrd Ft-nyi tőkepótlással segíteni Töröcskei bankjának, összefüggésben azzal, hogy a 3. FIDESZ-kormány a Széchenyi bankot jelölte ki a paksi atomerőmű bővítésére Moszkva által ígért 10 Mrd €-s meghitel közvetítésére.11 Valamikor ez idő tájt Töröcskei viszonya Orbánhoz megromlott, de ennek oka nem ismert.12

2014 novemberében az MNB korlátozta a Széchenyi Bank működését és felügyeleti biztosokat állított a pénzintézet élére, a Széchenyi Bank által tulajdonolt és irányított – leginkább Zala megyében tevékenykedő - Széchenyi István Hitelszövetkezet működési engedélyét pedig azonnali hatállyal bevonta.13 Végül Töröcskei minden bankja csődbe ment, ezért 2014. december 8-án lemondott az ÁKK-ban viselt pozíciójáról, amit pár héttel később el is fogadtak. 2015-ben a Széchenyi bankot a 3. Orbán-kormány a csődhelyzetre való tekintettel államosította (⇓10.5.7.3). Mint ugyanekkor kiderült a csőd egyik oka az volt, hogy üzletileg megbukott az a vállalkozás, amely az egykori postabankos vezér, Princz Gábor tulajdonában állt, s amelyet több mint 1 Mrd Ft-tal finanszírozott. Egy másik, közvetlen ok pedig, hogy a bank a Töröcskei család egyéb vállalkozásait (Pannergy NYrt., Florénus Zrt., T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt., Platinium Pénzügyi Szolgáltatóház Zrt.14) finanszírozta.

A pár hónappal későbbi fejlemények tükrében azonban felmerült az a gyanú is, hogy valójában Töröcskei bukása már része volt az Orbán-Simicska háborúnak, amely 2014 nyara óta folyt, de csak 2015 februárjában vált nyilvánvalóvá a közvélemény számára.

Hosszú évek hallgatása után a Széchenyi Bank vezetőit – köztük Töröcskei Istvánt és feleségét – 2020 júniusában csődbűntett gyanújával őrizetbe vették. Bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és 6 Mrd Ft-os károkozással gyanúsították. Pár nappal később a Széchenyi Hitelszövetkezet 2012-es és 2013-as gazdálkodása miatt is vádat emeltek ellene, mert – ő és több vezetőtársa - 500 M Ft-ot meghaladó vagyoni kárt okozott a hitelszövetkezetnek. Töröcskei és felesége – aki szintén a Széchenyi Bankban dolgozott – továbbá 13 személy 2023 júniusában került bíróság elé. A vádlottak között volt Vitézy Tamás is.

1	Portréját ld. a HVG, 2012. jan. 21.-i számában.
2	Az MNB és a Volkswagen konszern deviza-üzletkötői együtt és/vagy egymás ellen folytatott devizaspekulációi a német konszernnek 480 millió DM-nyi, az MNB-nek 69 millió DM-nyi veszteséget okoztak.
3	HVG, 1999. okt. 9.
4	HVG, 2005. dec. 24.
5	http://www.origo.hu/itthon/20120119-a-kozgep-zrt-es-a-pro-aurum-zrt-kozotti-tulajdonosi.html?beuszo
6	Hivatalos nevén SPE Bank Zrt.
7	Heti Válasz, 2010. máj. 24. Töröcskei egyéb üzleti érdekeltségeiről ld. NSZ, 2010. okt. 1.
8	HVG, 2013. okt. 5.
9	http://www.origo.hu/gazdasag/20131114-torocskei-istvan-a-szechenyi-bank-alapito-tulajdonosa-az-aak-vezerigazgatoja-birtokaban-van-a.html
10	NSZ, 2014. jan. 9.
11	HVG, 2014. szept. 27. 72-73. o.
12	Várhegyi (2018d)
13	http://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2014/11/06/visszavontak_a_szechenyi_szovetkezet_engedelyet/
14	2015 februárjában a Platinium is bedőlt, az MNB pedig bevonta működési engedélyét.