Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Urbán László (1959)

Közgazdász, bankár, hosszú időn át vezető FIDESZ-politikus.

Az MKKE-en szerzett diplomát, tagja volt a Rajk László Szakkollégiumnak. 1978-82 között a kaliforniai Berkeleyben, 1988-89-ben Princetonban tanult. 1982-83-ban a BME politikai gazdaságtan tanszékén kezdte oktatói pályáját, 1984-85-ben az Országos Vezetőképző Központ előadója.

1989-től volt tagja a FIDESZ-nek, 1989-ben részt vesz az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) tárgyalásokon. Pártja hivatalosan őt delegálta az ÁVÜ IT-be, melynek 1990 márciusától - 1992-ig volt tagja. 1994-ben a FIDESZ listás képviselőjeként bekerül az Országgyűlésbe. Ennek ellenére távozott a politikából, mandátumáról lemondott és tudományos pályára készült. Egy rövid időre a Világbankhoz kerül Washingtonba, később a BKE-n és a CEU-n óraadó tanár. 1997-ben a privatizáció alatt álló MHB-be kerül, és stratégiai igazgatóként ott maradt a privatizáció után is.

Az 1998-as választások után a FIDESZ pénzügyminiszter-jelöltje volt. Végül ezt a pozíciót Orbán Viktor nem neki adta. Sajtójelentések szerint ebben – egyebek mellett – szerepet játszott egy nevezetessé vált mondása is (a kormányprogram nem kampányprogram), továbbá az, hogy nem akarta Simicska Lajost kinevezni az APEH elnökének1, valamint az is, hogy Urbán ragaszkodott a Postabank (PB) vezetésének (elsősorban Princz Gábor) leváltásához. Amikor ez utóbbiról Urbán véleményt formált, Orbán Viktor még nem döntött. Ekkor Urbán neve egy rövid ideig az MNB alelnökeként kezdett forogni. Ebből sem lett semmi, és végül az államosított PB-hez került vezérigazgató-helyettesnek, miután Orbán Viktor végül mégis Princz eltávolítása mellett döntött. 2001 tavaszán, amikor kiderült, hogy a FIDESZ-kormány még sem járul hozzá a PB privatizációjához, állásáról lemondott és New Yorkba távozott, ahol a Citibank munkatársa lett. 2005 nyarán tért vissza Magyarországra, és az MNB-ben lett a nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgató.

Urbánnak jó esélye lett volna arra, hogy egy esetleges választási győzelem esetén 2006 nyarán visszatérjen a politikába. Miután azonban a FIDESZ elvesztette a választásokat, Urbán neve több hónapra szinte teljesen eltűnt a hazai sajtóból. 2007 januárjában újra bekerült a hírekbe, amikor távozott az MNB-ből és elfoglalta az OTP vezérigazgató-helyettesi pozícióját (Spéder Zoltán helyét). Ezzel egy időben a Magyar Közgazdasági Társaság egyik alelnöke lett, és - mint a Pénzügyminisztérium delegáltja – megkapott egy helyet az MNB FB-ben, ahonnan 2010 novemberében távolította el a 2. Orbán-kormány.

2009 júliusában Urbán – mindenki számára váratlanul – megvált az OTP-től. A Bajnai-kormány – egyik utolsó személyi döntésével 2010 márciusában – Urbánt kinevezte az EBRD hagyományosan magyar kezekben lévő igazgató-helyettesi posztjára. A 2. Orbán-kormány Urbánt – megtartva EBRD-s pozícióját - a Malév IG élére állította. Urbán azonban egy hónappal később – az EBRD-s elfoglaltságára hivatkozva – lemondott erről a pozícióról. 2011 októberében Urbán lemondott londoni állásáról és visszatért Budapestre.

2012 októberében bejelentették, hogy Urbán Bajnai kampánystábjának egyik vezető szakértője lett2, de valójában a 2014-es kampányban semmilyen látható szerepe nem volt. 2015 márciusában a konzervatív, jobboldali közgazdászokat tömörítő Etvös Csoport alapító tagja lett. 2017-ben hír jelent meg arról, hogy Urbán egy szlovén kereskedelmi bank felügyelőbizottságának tagja.

1	http://hvg.hu/itthon/20150206_Igy_juttottunk_el_a_Simicska_a_legokosabb
2	Ekkor készült portréját ld. http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20121109-az-ember-aki-orban-mellol-atallt-bajnaihoz.html