Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Bod Péter Ákos (1951)

Közgazdász, egyetemi tanár. 1990-91-ben az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztereként elsősorban az energiaipar magánosításában játszott szerepet.

Bod 1975-ben végzett az MKKE-n Rajk-kollégistaként, majd 15 éven át az OT Tervgazdasági Intézetének volt munkatársa. Eközben két évet ENSZ-szakértőként Ghanában tölt (1986-87), majd egy évet az USA-ban tanul és tanít, részt vett a Fordulat és reform c. tanulmány elkészítésében. 1989 tavaszán tagja volt annak a szakértői csoportnak, amelyik az MSZMP új programnyilatkozatát volt hivatva megírni. A rendszerváltás idején – egykori igazgatójának, Kádár Bélának munkatársaként – részt vesz az MDF gazdasági programjának kimunkálásában, képviseli a pártot az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon.

1991. december 9-én még előrébb lép: Surányi György eltávolítása után ő lesz az MNB elnöke. Antal József mögöttes szándéka az volt, hogy Bodot kivonja a pártpolitikai csatározásokból, és tartalékolja őt egy későbbi időpontra, mint az MDF potenciális miniszterelnökjelöltjét. 1Az 1994-es választások után fordul a kocka – a Horn-kormány több hónapos huzavona után lemondásra kényszeríti. Kárpótlásul, a Horn-kormány támogatásával, Bod Péter Ákos lesz az EBRD Magyarországot képviselő londoni igazgatója. (Ezen a poszton Matolcsy Györgyöt váltotta.)

1997-ben Bod hazatért Londonból, s a veszprémi egyetem oktatója lett. A közvetlen politizálással azonban nem szakít. Az MDNP első vonalában küzd az 1998-as választásokon. Miután az MDNP a választásokon nem érte el az Országgyűlésbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt, az MDNP-ben tisztújításra került sor. Bod megpályázta az elnökséget, de csak alelnök lett. Pár héttel később felkérték, hogy a MeH-ben legyen gazdasági tanácsadó, majd újabb pár hét után az MFB elnöki posztját is megkapta.2 Ez utóbbi pozíciójáról 1999. január 25-én lemondott, majd valamivel később a Kancelláriától is megvált. Minden jel szerint Bodnak az 1998 utáni időszakban egyetlen kérdésben sem volt érdemi befolyásoló szerepe, egyetemi oktatóként azonban gyakran vállalkozott nyilvános szereplésre. Bod a 2003-ban alapított Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság első elnöke, és tanácsadóként részt vett az MDF 2006. évi kampányában. Nyilván ennek köszönhette, hogy a választás két fordulója között neve felmerült, mint lehetséges miniszterelnök-jelölt egy esetleg nyertes FIDESZ-MDF koalícióban. 2015-ben egyik alapító tagja volt az Eötvös József Csoportnak.

Bod pályája során több nagyobb magántársaságban is vezető tisztségviselő volt – pl. FB-tag az Aviva Életbiztosító Zrt.-ben és a privatizált Budapest Bankban, az Akadémiai Kiadóban, a Transparency International-nél.