Később a gyárat több más üzemmel összevonták, így jött létre 1961-ben a Magyar Likőripari Vállalat. A budapesti üzem 1984-ben ismét önállóvá vált, s ekkor vette fel a Budapesti Likőripari Vállalat (BULIV) nevet. Zwackot 1987-ben Demján Sándor hívta haza, mert a magyar állam szeretett volna megegyezéses úton hozzájutni az 1790 óta titkos recept alapján készített, Zwack Unicum titkához.2 Magyarországon akkor már évtizedek óta úgy gyártották és exportálták az Unicumot, hogy annak az eredeti recepthez semmi köze sem volt. Csakhogy, a Magyarországon gyártott Unicumot sehol nem lehetett eladni, mert a márkavédelem címén folyó pereket Zwack Péter édesapja, Zwack János sorra megnyerte. Másfelől viszont a Zwack-család által, az eredeti recept alapján gyártott olaszországi Unicum nem aratott igazi sikert, mert a piac igazi magyar Unicumra vágyott. Nem volt sikeres az általuk gyártott ál-magyar barackpálinka sem. Logikusnak tűnt tehát a megállapodás keresése. Így jött létre a Zwack-család és a BULIV vegyes vállalata, a Zwack Unikum Budapest Kft. Addigra már Zwack Péter is részese volt a családi vállalkozás vezetésének - 1970-től dolgozott a cégben –, de ettől még a cég nem jutott előbbre a nyugat-európai versenyben. Ezért Zwack Péter 1986-ban, Bécsben licenc szerződést kötött az Underberg család érdekeltségébe tartozó Gürtler AC céggel a Zwack-likőrök gyártására. Ekkortájt merült fel a hazatelepülés az ötlete, s így került sor a magyarországi vegyes vállalat létrehozására is. Csakhogy: a vegyes vállalat létrehozásához is pénz kellett volna, s az sem a magyar félnek, sem a Zwack családnak nem állt rendelkezésre. Így került be ebbe az üzletbe is a német Underberg család, amely szintén a gyomorkeserű piacon voltak érdekeltek. 1989-ben tehát Zwack tulajdonképpen saját versenytársának pénzével, strómanként került be a magyar üzleti életbe.

Miután az 1990. évi választások idején minden újonnan alakult párttal jó viszonyt alakított ki, azt remélte, hogy eséllyel pályázhat a köztársasági elnök pozíciójára. Ezt természetesen nem kapta meg. Előbb a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke lett, majd - az MDF javaslatára - kiutalták számára a washingtoni nagyköveti posztot. Ekkor lemondott az amerikai állampolgárságáról.

Ilyen politikai hátszéllel azután 1991-ben nem volt nehéz elérni, hogy a BULIV értékesítésére kiírt pályázaton az Underberg család pénzéből gründolt vállalkozást az ÁVÜ előnyben részesítse a nagyobb vételi ajánlatot tevő, angol United Distillers-szel szemben.3 Így a Zwack Rt. - az Underberg család közvetett irányításával - az ország legnagyobb szeszipari vállalkozásává nőtte ki magát, amelyet 1993 tavaszán a BÉT-re is be lehetett vezetni. A nagyköveti kinevezés kézhezvételekor lemondott az amerikai állampolgárságról, és nagy tervei voltak a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztésére.

Alig egy év után az Antall kormány – minden magyarázat nélkül – leváltotta. Így érthető, hogy összeveszett az MDF-fel, és Liberális Polgári Szövetség – Vállalkozók Pártja néven, 1992 elején saját pártot alapított, melynek elnöke is lett. Az SZDSZ támogatásával, egyéni képviselőként került be 1994-ben az Országgyűlésbe. 1995-ben lemondott saját pártja elnökségről, 1998-tól az SZDSZ-ben folytatta politikai karrierjét. 1998-ban is és 2002-ben is az SZDSZ országos listáján került be a Parlamentbe. 2002 második felében lemondott képviselői mandátumáról. Ezzel a döntésével sem került ki teljesen a politika látóköréből: egy vitatott jövedéki-adó ügy kapcsán az Országgyűlés egy különlegesen hosszú nevű vizsgálóbizottságot állított fel 2005 májusában.4

2008-ban visszavonult a cégvezetéstől, helyét legifjabb fia vette át. Olaszországban érte a halál 2012. augusztus 5-én.