Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek


Bogár László (1951)

Közgazdász, politikus, közíró.
1973-ban végzett az MKKE-n. Ezután 3 hónapig a Lenin Kohászati Műveknél közgazdász gyakornok. 1974-től 1975-ig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tudományos munkatárs. 1975-től 1986-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács tervosztályának munkatársa, 1982-től osztályvezető-helyettes. 1978-89 között tagja az MSZMP-nek.
1986-ban Budapestre költözött, 1989-ig a Hazafias Népfront társadalompolitikai osztályának helyettes vezetője, 1989 januárjától a szervezett titkára, majd októbertől az országos titkárok egyike. 1989 nyarán részt vett a Hazafias Választási Koalíció nevű párt munkájában. Ezzel nagyjából egy időben bekapcsolódott az MDF tevékenységébe is. A lakiteleki alapítók egyike, részt vett ennek a pártnak a gazdasági programjának kidolgozásában is. Kétkulacsosságát a HVK vezetője – Asztalos László György – utólag árulásnak minősítette.1
1989-91 között a Hitel című lap rovatvezetője. 1990-től két cikluson át MDF-esként listás országgyűlési képviselő. 1990. január 1-től május 2-ig az OT Tervgazdasági Intézet tudományos osztályvezető-helyettese. 1990. május 24-től 1994. júniusig a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának politikai államtitkára. E tisztségében főként francia vonatkozású ügyekkel foglalkozott, illetve a PHARE segélyprogram nemzeti koordinátora volt. Közvetlenül a választások előtt ő volt az, aki az MDF-ben nevében titkos tárgyalások útján koalíciót ajánlott a FIDESZ-nek, amit az el is fogadott.2
Bogár az elvesztett választások után, 1996. március 11-én az MDF-ből kivált politikusok által megalapított Magyar Demokrata Néppárt frakciójához csatlakozott. 2005-ben az MDNP-vel is szakított.
1998 után visszavonult a politika első vonalából. Számtalan cikket, tanulmányt publikált, melyek fő témája a globalizáció elleni harc. 1994-től a Valóság c. folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Egyetemi docensként a Károli Gáspár Református Egyetemen, illetve a miskolci egyetemen is oktat.
Az 1. Orbán-kormány idején - 1998 és 2002 között - a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a kormány Stratégiai Elemző Központjának (STRATEK) vezetője volt. 2002-ben az ún. Mécs-bizottság azt állította, hogy Bogár a rendszerváltás előtt kapcsolatban állt a belügyi apparátussal. Ezt – egy 1972-es beszervezési kísérletre utalva – Bogár cáfolta. A bizottság előtt nem volt hajlandó megjelenni, perrel is fenyegetőzött, de nincs hír arról, hogy valóban pert indított volna Mécs Imre ellen.3
A 2. Orbán-kormány – rögtön a választások után - Bogárt kinevezte a Magyar Posta FB tagjának, majd ezt a pozícióját 2013-ban meg is hosszabbította. 2002-től a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Munkássága elismeréseként 2011. november 17-én a Fővárosi Közgyűlés Pro Urbe-díjjal tüntette ki.
 
1 Ld. Asztalos L. 2012. október 11-én a szerző számára készített feljegyzését.
2 Révész (2013)
3 MTI, 2002. szept. 12., http://www.origo.hu/itthon/20020912bogar.html

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 103 0

Hivatkozás: https://mersz.hu/mihalyi-privatizacio-es-allamositas-magyarorszagon-4//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave