Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Budaházy György (1969- )

Politikai pályafutását az MDF-ben kezdte 1992-ben, de nincs hír arról, hogy a párttagságon kívül bármilyen szerepet kapott volna. A 2000-es évek elején mint szélsőjobboldali, antiszemita politikai aktivista, - egyebek között – a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevű szervezet alapítója lett ismert. 2007-től nevéhez számos látványos, de halálos áldozatokat nem követelő terrorcselekmény kapcsolódik.

Országosan ismertté a 2002-es Erzsébet hídi blokád tette, ahol a 2002-es választások szavazólapjainak megsemmisítése ellen demonstráltak. Magyarok Nyilai szervezet a szocialista-szabad demokrata kormányzás idején, 2007 és 2009 között más ügyekben is beavatkozott a hazai politikába. Próbálták megakadályozni az egészségügyi törvény elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását is. A szervezet bűnlistáján szerepeltek még Molotov-koktélos támadások és Csintalan Sándor megverése is.1 Budaházyt 2009. június 17-én őrizetbe vették, és még 2011 nyarán is börtönben volt. Később házi őrizetbe, illetve ismét börtönbe került, miközben elindult a büntető eljárás is. 2023 márciusában – másod fokon – terrorcselekményekért 6 év fegyház büntetésre ítélték, de áprilisban Novák Katalin Ferenc pápa magyarországi látogatása alkalmából elnöki kegyelemben részesítette.

Neve két – a közvélemény által kevéssé ismert – összefüggésben kapcsolódott a privatizációhoz.

(i) 2009 januárjában Sukoró lakóihoz szórólapokat dobtak be, amelyben a tervezett kaszinó-beruházás ellen tiltakoztak ismeretlen személyek. Mint arról utólag a Kuruc.info tájékoztatást adott, a szórólapozást, az aláírásgyűjtést és a gépkocsiból történő hangszórós felvilágosító kampányt Budaházy György szervezte még 2008 végén a Toroczkai Lászlóval közösen indított, RAZZIA névre elkeresztelt elszámoltatási akciósorozat részeként. Azoknak a családoknak a portáját, amelyekről Budaházy úgy gondolta, hogy támogatják az üdülőkomplexum-tervét, matricával megjelölték, majd lefényképezték és feltették honlapjukra. Január 22-én tárgyaltak a település polgármesterével is, és alaposan megfenyegették. Így kezdődött a Sukorói per éven elhíresült ügy, amely egyfelől egy antiszemita hecckampány volt, másfelől középpontjában az a kísérlet állt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt bíróság elé lehessen állítani állítólagos korrupció miatt (⇓9.5.10).

(ii) 2012. június 12-én Budaházy a Szent Korona Rádió nevű honlapon2 nyilvánosságra hozta az MNV Zrt.-ből ellopott komplett privatizációs adatbázist, amely 1990 májusa és 2011 vége között lebonyolított, valamennyi privatizációs tranzakció alapadatait tartalmazta. Ezek az adatok korábban is és a későbbiekben is szigorúan titkosak voltak. Később ez a táblázat felkerült más politikai szervezetek honlapjára is (pl. kuruc.info, Reális zöldek).

1	2010 októberében Budaházy közvetlen szerepvállalását az Országgyűlés Alkotmányjogi Bizottságában felszólaló Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) is megerősítette [http://www.orszaghaz.com/aib-262010-alkotmanyugyi-igazsagugyi-es-ugyrendi-bizottsag/].
2	https://kuruc.info/r/6/97326/