Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Budai Gyula (1963)

Jogász, ügyvéd, FIDESZ-párti politikus, országgyűlési képviselő, kormánybiztosként és államtitkárként a 2. Orbán-kormány tagja.1 Budai úgy került kapcsolatba a privatizációval, hogy egy időben az MNV Zrt. keretein belül működő NFA Ellenőrző Bizottságának volt tagja, mint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) delegáltja.

Az ELTE jogi karának elvégzését követően az első munkahelye a Budapesti Katonai Ügyészség volt, ahol 1986-tól ügyészként dolgozott. 1994 szeptemberétől önálló ügyvédi praxist is folytat. 1998-tól a FIDESZ egyik jogi szakértője. A politika fősodrába a 2005. februári gazdademonstráció egyik főszervezőjeként került be. Budait 2006. május 28-án Kisteleken, a MAGOSZ Országos Küldöttgyűlése szövetségi igazgatónak választotta meg – bár ezt a választást később több MAGOSZ tag bíróság előtt támadta meg.

2006 és 2009 között Budai volt a Gyurcsány- és Bajnai-kormány, ezen belül pedig az agrártárca, illetve az MNV Zrt.-n belül működésének NFA működésének egyik legaktívabb bírálója. Neve szinte naponta szerepelt a sajtóban. 2009-ben egyik kezdeményezője volt az ún. szociális bolthálózat kiépítésének2, ahol a magyar termékeket különlegesen olcsó áron értékesítették. A kezdeményezés két év alatt megbukott.

A 2010-es választáson a FIDESZ támogatásával szerzett egyéni mandátumot, majd néhány nappal a kormány megalakulása után miniszterelnöki megbízotti címet kapott. Feladata – néhány hónapon keresztül - az előző kormányok alatt történt állami földértékesítések utólagos vizsgálata volt. 2010. november 9-én, 2 évre szóló kinevezéssel, Budai lett Papcsák Ferenc helyett az elszámoltatási kormánybiztos.3 Munkáját – hét fős titkárság élén – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervezeti keretein belül végezte. Elszámoltatási kormánybiztosi munkája kevés eredménnyel zárult: 22 hónap alatt 1442 esetet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, 7 ügyben történt meg a vádemelés. A nyomozások során 47 embert gyanúsítottak meg, és 39 ellen emeltek vádat. Mindezeknek csak egy kisebbik része kapcsolódott a privatizációhoz (⇓9.1 táblázat).4

Ebből a hivatalából Budait Orbán Viktor miniszterelnök 2012. augusztus 1-i hatállyal mentette fel – vélhetően annak nyomán, hogy a Budai által, az ún. Sukorói kaszinó projekt kapcsán előterjesztett gyanúsítások Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök ellen nem mentek át a vádhatóság szűrőjén (⇓9.5.10.)

Budai egyik nyilatkozata kapcsán Tátrai Miklós, az MNV Zrt. leváltott és több ügyben is bíróság elé állított vezérigazgatója 2013 nyarán jogerősen becsületsértési pert nyert, minek nyomán Budainak 1 M Ft kártérítést kellett fizetnie.

Budai 2012. március 1-i hatállyal – a korábban lemondott Ángyán József utódaként - a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkári posztját is megkapta5, és ezt a kormánybiztosi hivatal elvesztése után is megtarthatta. A 3. Orbán-kormány idején Budai a Külgazdasági és Külügyminisztériumban az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos lett.6 2016 decemberében a magyar lovasszövetség olimpiai felkészülését koordináló bizottságának elnöke lett. 2018-ban – Balog Zoltán lemondása után – Budai visszakerült a Parlamentbe.

1	Portréját ld. NSZ, 2012. júl. 30.
2	www.index.hu, 2009. jan. 20.
3	Ld. http://www.budaigyula.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=394&Itemid=1. Egészen pontosan Budait elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztosnak nevezte ki a 1141/2010 Korm. határozat. Papcsáknak azért kellett lemondania a posztról mert az őszi önkormányzati választásokon a XIV. kerület polgármesterévé választották.
4	NSZ, 2011. okt. 14.
5	http://elszamoltatas.kormany.hu/megjelent-budai-gyula-allamtitkari-kinevezese-a-magyar-kozlonyben
6	NSZ, 2014. nov. 13.