Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Csányi Sándor (1953)

Bankár, befektető, mezőgazdasági nagyvállalkozó. Az ország két legjelentősebb cégének, az OTP-nek és a MOL-nak is meghatározó vezetője és részvényese 1992-től, illetve 2000-től. Mint az sok évvel később kiderült, Dávid Ibolya Csányit több alkalommal is kapacitálta, hogy vállalja el az MDF miniszterelnök-jelölti pozícióját, de ezt Csányi visszautasította.1

A mindkét ágon Jászságból, gazdálkodói családból származó pénzügyi szakember2 első komoly banki pozíciója az volt, hogy titkárként Demján Sándor mellett dolgozott az MHB-ban. Kupa Mihály pénzügyminiszter javaslatára került az OTP elnök-vezérigazgatói székébe 1992-ben – és még 26 évvel később, 2018-ban is ő töltötte be a pozíciót. Ehhez fogható példa nincs még egy a rendszerváltás utáni magyar vállalat-történetben.

Csányi bankvezérként tett országos hírnévre szert a 90-es évek elején. Az ezredfordulóra már az ország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb embere. Nem csak azért, mert néhány közeli munkatársával (Spéder Zoltán, Lantos Csaba, Wolf László, Braun Péter, Pongrácz Tibor, Urbán László), majd két évtizeden át az ország legnagyobb és sok szempontból legsikeresebb pénzintézetét vezette, de azért is, mert Csányi a gazdasági más területein is komoly vagyoni és hatalmi pozíciókat épített ki magának. Bizonyos, hogy a MOL-ban is éveken át jelentős részvénypozícióval rendelkezett és ellátta az alelnöki funkciókat.

A Magyar Hírlap 2002-ben első alkalommal megjelentetett A 100 leggazdagabb magyar listáján Csányi Sándor 15 Mrd Ft vagyonnal még csak a 9. helyre került.

HVG-portré

(Részletek)

Csányi Sándor

az OTP Rt. elnök-vezérigazgatója

1992. június 20.

Erdész szerettem volna lenni. Kiderült azonban, hogy a soproni főiskolát csak egyéves szakmai gyakorlattal kezdhetem el. A kemény fizikai munka megrettentett. Egyik rokonunk viszont a Pénzügyi főiskolát ajánlotta Pesten – eleveníti fel pályaindítását a 39 esztendős, jászárokszállási születésű Csányi Sándor, az OTP néhány hetes új vezére. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola padjaiból a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságára kerül, de folytatja a tanulást. Előbb árszakértő lesz, majd estin elvégzi a Közgazdaság-tudományi Egyetem pénzügyi szakát, ezután könyvvizsgálói, később könyvszakértői címeket is szerez magának. Igyekezetét honorálják, hamarosan a minisztériumi titkárságon tevékenykedik. Az is feladatom volt, hogy rendszeresen eljárjak a bankok ügyvezetőségi üléseire. Minden héten ott ültem az OTP-ben is – idézi fel első találkozását jelenlegi munkahelyével. A sok oklevél mellé még egy: A lakossági hitelezés és betétgyűjtés alakulása és továbbfejlesztésének lehetőségei címmel írja kisdoktori értekezését. 1983-ban vált: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba megy, ahol osztályvezetői besorolásban az erdőgazdaság finanszírozási, ellenőrzési és árhatósági feladatait végzi. 1986-ban továbblép – immár főosztályvezető a Magyar Hitel Bankban. A karrier három évvel később újabb lépcsőfokkal emelkedik: Csányi az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank vezérigazgató-helyettese. E helyen éreztem először, hogy személyemben is befolyásolni tudom egy bank üzletpolitikáját... – válaszol arra, hol érezte eddig a legjobban magát. Ennek ellenére néhány hete, május közepén újból vált, és megint csak feljebb lép: az OTP Rt. közgyűlése az igazgatóság tagjává, az igazgatóság pedig a pénzintézet elnök-vezérigazgatójának választja.

Az árszakértői oklevelet azért szereztem meg, mert akkoriban a tisztességtelen haszon vádjával sok gazdasági bírságot vetettek ki cégekre. Számtalan megbízatást kaptam: én írtam a fellebbezéseket... Ha sikerült visszaszereznem valamennyi pénzt a cégnek, bizonyos százalék engem illetett. Hasonlóan volt értelme minden utóbb megszerzett diplomának.

– A tanulás időigényes. Ennyire nem volt dolga a munkahelyén, a Pénzügyben?

– Nem, ezt a feladatok követelték meg. Például évekig dolgoztam másodállásban a könyvszakértők szakcsoportjában: ez az oklevél volt egzisztenciám biztosítéka.

– Közben közel 10 éven át a tűz közelében is tevékenykedett. Volt tudomása például a magyar adósságállományról, a szovjeteknek adott dollármilliókról...

– Fogalmam sem volt róla. Végül is soha nem dolgoztam a forró információk közelében.

– A Pénzügyminisztériumot korábban különös kettősség jellemezte, hiszen miközben vezetői nagy szakértelemmel szolgálták ki a párt gazdasági elvárásait, ugyanabban az épületben kapott helyet az egyik ellenzéki fészek, a Pénzügykutató is. Ön hogyan igazodott el e kettősségben?

– Emlékszem ifjúsági fórumokra, ahol a pénzügykutatósok vitték a prímet. Én azonban nem voltam részese ennek a körnek. Bár az ellenzéki anyagok többségével egyetértettem, megvallom, nem láttam reális esélyt érvényesítésükre. Tökéletesen meglepett a változások gyorsasága.

– Az utóbbi időben – úgy háromévenként – ön sűrűn változtatott. Első váltása a mezőgazdasági tárcához való átlépés volt. Akkor miért döntött így?

– Mi tagadás, akkor szakmailag megalkudtam. A MÉM-ben ugyanis jobban segítették lakáskörülményeim gyors megoldását. Ez akkor igencsak számított. Meg talán mégiscsak ott bujkált bennem az örök nosztalgia az erdők iránt...

– És három év után ugyan mi vonzotta a Hitel Bankba?

– A minisztériumokat bürokratikus intézménynek tartottam. Meg untam is. Mellesleg Demján Sándor helyettese keresett meg.

– Ön már két banknál szerezhetett tapasztalatokat. Hogyan látja: milyen mértékű az állami beavatkozás?

– Nyomás minden oldalról ér bennünket. A magam részéről egyébként nem tudok különbséget tenni kormánypárti vagy ellenzéki oldalról érkező nyomás között.

– Ez már nem is pénzügy, hanem magas diplomácia, és persze az OTP első emberének kötelező óvatossága – gondoljuk. Apropó, első ember: milyen viszonyban van elődjével, Terták Elemérrel?

- Régóta jó a kapcsolat közöttünk, és miután mindkettőnktől függetlenül alakult így a helyzet, ma sem vagyunk haragban.

– De nem csak ő ment. Hallani, hogy ön máris elküld embereket...?

– Véleményem szerint az OTP jelenlegi szervezeti felépítését tekintve irányíthatatlan. Az osztályvezetőktől a vezérigazgató-helyettesekig bezáróan 170 fő dolgozik ma a központban, ennek legfeljebb kétharmadára van szükség. Hogy ki marad, azt kizárólag a szakértelem dönti el – függetlenül korától, pártállásától...

– Ha már itt tartunk, tagja valamelyik pártnak?

– Jó, hogy megkérdezik, ugyanis már hallottam, hogy állítólag MDF-es vagyok. Ez nem igaz. Az MSZMP-nek tagja voltam, amíg meg nem szűnt a párt. Utána viszont nem csatlakoztam sehová. És nem is agitálnak sehonnan sem, hogy lépjek be...

– Honnan fogjuk tudni, hogy az ön irányításával új éra kezdődött az OTP-nél?

– Az OTP fennmaradása a számítástechnikai elszámolási rendszer korszerűsítésén áll vagy bukik. Drasztikus lépésre készülök. Az eddigi három-ötéves fejlesztési tervet egy-háromra kívánom csökkenteni.

– Gondoljuk, sokan kérdezik: mi lesz a kamatokkal?

– Szerintem az infláció a tervezett keretek között marad, de a kamatok rohamosan esni fognak. A jelenlegi betét- és hitelkamatok ugyanis az indokoltnál öt-hat százalékkal magasabbak.

– Ön az utolsó 10 évben szinte automatikusan háromévente változtatta a munkahelyét. Itt mennyire tervez?

– Három évre választottak meg, többre nem is tervezhetnék. De hangsúlyozom, egyetlen állásomból sem én akartam távozni, mindig megkerestek.

Csányi életpályája többször is kereszteződött Bokros Lajos karrierjével. 1991-ben Csányi felkérést kapott a Budapest Bank vezetésére, de amikor megtudta, hogy Bokros is jelöltek között van, önként visszalépett. 1995 májusában Bokros – immáron pénzügyminiszterként – megpróbálta szétválasztani az elnök-vezérigazgatói funkciót minden állami bankban, így az OTP-ben is. Ez a szándék azonban meghiúsult, s ennek nyomán Csányi lényegében szabad kezet kapott a bank privatizációjának levezénylésében. Csányi a tőzsdei megoldást választotta.

Ennek során ő és vezető munkatársai - előbb munkavállalói részvényvásárlási akció keretében, később a vezetők számára kialakított opciós és bónusz-részvényvásárlási konstrukciók útján - jelentős részvénypaketthez jutottak. Becslések szerint 2006-ban már Csányi közvetlenül és az általa irányított cégeken keresztül összesen 3,3 millió OTP részvényt birtokolt, ami piaci áron 24 Mrd Ft értékű vagyonnak felelt meg.3

1989-től kezdve Csányi – az OTP csoporton kívül – sok fontos (pl. Malév, Matáv) és kevésbé fontos társaság IG-jében és FB-jében vállalt hosszabb-rövidebb szerepet. Pályájának későbbi szakaszában annak a ténynek is nagy jelentősége lett, hogy közeli barátságba és üzleti partnerségbe került Kocsis Istvánnal, az ÁPV Rt., majd az MVM, illetve a BKV vezérigazgatójával. Döntő fontosságú hatalmi pozíciót biztosít számára, hogy 2000. október 20-tól, tagja 2001-től alelnöke a MOL IG-nek.

A Csányi-féle mezőgazdasági birodalom, amely 200x-ben a Bonafarm csoport nevet vette fel, önmagában is igen szerteágazó. Csányi először a Villány-Siklósi állami gazdaságot szerezte meg, amiből egy pincészetet szervezett4, majd az egykori Dalmandi és a Bólyi állami gazdaságot, egy az állami cégek romjain újra épült tejüzemet az Új-Mizo Rt., több húsipari vállalatot (Délhús Rt., a szegedi Pick5) vásárolta meg. 2015-ben – egy kétéves akciósorozat végén - Csányi Sándor vált a nádudvari KITE Zrt. egyszemélyes tulajdonosává és ezzel több mint 10 ezer integrált termelő és 1-1,5 millió hektárnyi integrált mezőgazdasági terület került az érdekeltségi körébe.6

Csányi Romániában egy telekom céget is vett, 10%-os részesedése volt a Demján Sándor nevével fémjelzett TriGranit Holdingban is. Csányi tulajdonában van a közterületi reklámeszközöket birtokló Multireklám is – vagyis egy olyan cég, amely a választások során oly fontos hirdetési felületekkel üzletel a politikai pártokkal. Ő vette meg a siroki Lőszer Hadiipari Kft.-t is.

A 2008. évi nemzetközi pénzügyi válság alapjaiban rengette meg Csányi magánbirodalmát. Az általa tulajdonolt OTP részvények értéke a 12 ezer Ft-os csúcsról 1500 Ft alá esett, kénytelen volt megválni – az egyébként szintén áresésen átment – MOL részvényeitől is. Ennek megfelelően hátrébb csúszott a leggazdagabb magyarok 100-as listáján is. 2009-ben 50 Mrd Ft-os becsült vagyonával csak a 6. helyet foglalta el.

A rossz pénzügyi fejleményekkel nagyjában egy időben kiderült, hogy Csányit is, és családját is hónapok óta figyelik a titkosszolgálatok, telefonbeszélgetéseiket lehallgatják. Ráadásul ezeket a felvételeket Szilvásy György, titkosszolgálatokért felelős miniszter sok-sok példányban átadta az Országgyűlés illetékes bizottságának. Mindez az ún. UD Zrt.-botrány7 néven kapott hatalmas nyilvánosságot, már csak azért is, mert az ügyben közvetlenül érintve volt nem csak a kormányzó MSZP, de az MDF elnöke, Dávid Ibolya is. Számos jel mutatott arra, hogy az ügy tovább növelte Csányi Sándor indulatait az MSZP, és annak miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenccel szemben. Történészekre váró kérdés, hogy Gyurcsány lemondásában végül is mekkora szerepe volt Csányinak.

Jólértesült üzleti források szerint a 2008-as pénzügyi válság idején Csányi 160 Mrd Ft-os vagyona kevesebb, mintegy harmadára, 50 Mrd-ra olvadt le.8

2004 utolsó napjaitól kezdve több jel is arra mutatott, hogy Csányi a FIDESZ táborához kötődően politikai hivatalt is kész lenne vállalni. Ezt a gazdasági sajtó nyomban jelezte is9, de ebből semmi sem lett. Ettől függetlenül Csányi számos közéleti funkciót is betöltött pályafutása során, így – például – volt a VOSZ társelnöke is. 2004-től a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára. A 2010-es választásokat követő napokban Csányi bejelentette, hogy hajlandó elvállalni az MLSZ-elnöki pozícióját. Megválasztásakor azt a meglepő kijelentést tette, hogy az elkövetkezendő periódusban időm legnagyobb részét a labdarúgásnak szentelem.10

2013 nyarán – ha nem is teljesen váratlan fejleményként – Csányi felkavarta a belpolitikai élet állóvizét azzal, hogy a saját neve, illetve a saját tulajdonában álló cégek nevében birtokolt OTP részvényekből jelentős csomagot dobott a piacra. Ezt követően a kormánypárti Magyar Nemzet arról írt, hogy Csányi megromlott egészségi állapota miatt visszavonulni készül, a kormány második embere, Lázár János pedig nyilvánosan az ország első számú uzsorásának minősítette Csányit.11 Ez utóbbiért Csányi bíróság előtt kért elégtételt. 2015. március 15-én Csányi magas kormánykitüntetést kapott, a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést.

Üzleti kedve sem hagyott alább, 2014-ben 5%-nyi tulajdont szerzett az Egisben. Még ennél is nagyobb jelentőségű üzlet volt, hogy – több évnyi küzdelem után – az ő tulajdonába került a KITE Zrt., az egykori Nádudvari ÁG jogutódja. A 100 leggazdagabb magyar listáján 2018-as teljesítménye alapján Csányi az 1. helyen volt 320 Mrd Ft-os vagyonával. 2025 tavaszán átadta az OTP vezérigazgatói pozícióját fiának, Csányi Péternek.

1	Ld. Csányi nyilatkozatát a Heti Válasz, 2011. ápr. 7-i számában.
2	Talán nem teljesen véletlen, hogy pályája első évtizedeiről Csányi a legterjedelmesebb interjú 1995-ben az ún. Jászsági Évkönyvnek adta. Dobos (1995).
3	Várkonyi Iván: Vezérmotívum (Csányi Sándort választották Az év bankárává), NSZ, 2006. nov. 30. (OTP-Melléklet).
4	HVG, 2003. jan. 18., Csányi portréját részletesen ld. még MaNcs, 2003. dec. 15. és
5	Erről a tranzakcióról részletesen ld. Vajda Éva és Brückner Gergely oknyomozó riportját, Manager Magazin, 2006. júl.
6	http://www.agrarszektor.hu/elemiszerpiac/a_nagy_sztori_igy_valt_be_csanyi_fondorlatos_taktikaja.5588.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
7	Egy biztonságtechnikai magáncégről, az UD Vagyonvédelmi Zrt.-ről van szó.
8	Kolosi – Szelényi (2010) 31. o.
9	Lipovecz (2004). 2005 június 16-án Csányi egyértelmű nyilatkozatot is tett minderről az RTL tv-csatorna portré-műsorában. Nyilván nem véletlen, hogy e nyilatkozatot megelőzően pár nappal Csányi 1 Mrd Ft-os jótékénysági alapítványt is létrehozott, s ennek is megfelelően nagy sajtónyilvánosságot biztosított.
10	NSZ, 2010. júl. 7.
11	HVG, 2013. aug. 17.