Gyurcsány a magyar privatizáció egyik nagy nyertese. Mégis, nevét a rendszerváltást követő első évtizedben alig említette a magyar sajtó. Ez csak akkor változott, amikor 1998 táján közelebb került a politikához.1 Gyurcsány 1993-96 között számtalan kisebb-nagyobb üzletet bonyolított: ebből három privatizációs tranzakció kifejezetten sikeres volt, ez teremtette meg a családi vagyon alapjait. A háromból két cég neve sohasem vált igazán ismertté (Béta-Roll Hengergumizó, Motim), míg a Perfekt Rt. mindig is meglehetősen ismert vállalat volt. Az Országgyűlés 44/2005. május 26. számú határozatával létrehozta Az Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól elnevezésű vizsgálóbizottságot.2 A miniszterelnök válaszából kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc akkor - közvetlen, vagy közvetett módon - 16 vállalatban volt érintett tulajdonosként, 33 vállalatban volt korábban tulajdonos, 5 vállalatban pedig valamely korábbi időpontban vezető tisztséget töltött be.

Gyurcsány 1984-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán egyéni levelezőként szerzett tanári diplomát, majd 1990-ben – ismét csak levelezőként és ugyancsak Pécsett – egyetemi közgazdász oklevelet. Mindeközben 1983-88 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára.

Ezt követően kerül Budapestre. 1989-ben a KISZ KB titkára, majd – Merényi Miklóssal, Szilvásy Györggyel és Bajnai Gordonnal - az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű szervezet alapítója. Később ő lett a DEMISZ egyik alelnöke – bár elnök szeretett volna lenni -, de akkor alul maradt Nagy Imrével szemben. Ennek ellenére alelnöki minőségében, mint a Harmadik Oldal egyik képviselője 1989. június 8-án ő látta el kézjegyével a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást. Később szakított a DEMISZ-szel és Új Nemzedék néven új szervezet létrehozásával próbálkozott. Miután ez kudarcot vallott, egy átmeneti, pár hónapos munkanélküli állapot után, átlépett az üzleti világba.3

Gyurcsány 1989 végén felvételt nyert a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-be (⇓8.6.1), ahová egykori egyetemi oktatója, Kerékgyártó István ajánlotta be.4 1992-ben a cég ketté vált, és a menedzsment egyik fele német tőkéből megalapította az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt.-t. Ebben Gyurcsány egy minimális tulajdonosi részesedést és igazgatói pozíciót is kapott.5 (Később ezt a céget egy német befektetési bank, a WestLB Hungária Bank vásárolta meg.)

1992 novemberében Gyurcsány önállósította magát, 3 M Ft családi tőkéből – egy barátjával - megalapította az Altus Befektetési és Vagyonkezelési Rt.-t, a későbbi családi vagyon alapját. A cég – különböz tulajdonjogi változások után – 2002-től tekinthető Gyurcsány Ferenc 100%-os tulajdonának. Kezdetben az Altus is tanácsadásból tartotta el magát, de közben már készült a nagy üzletekre, a cégvásárlásra és az ingatlanbefektetésekre. A cég alapításakor már ott bábáskodtak Gyurcsány későbbi kulcsemberei is: Tatai Ilona és Jagiellowicz Györgyné – mindketten az egykori Taurus Gumiipari Vállalattól. A városi legendák szerint az egykori KISZ vagyon elpárolgása és az Altus megszületése között is volt valamiféle kapcsolat.6 Ugyanis az Altus egyik első megbízása az egykori KISZ-tulajdonú vállalat, az Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat végelszámolása volt.7 Ezidőtájt Gyurcsány érdekeltséget szerzett az esztergomi szállodák, éttermek, idegenforgalmi létesítmények építésére létrejött Strigonium Rt.-ben is, a gépjármű-forgalmazó Mogürt Rt.-ben, a Vasi Tervező Tanácsadó Rt.-ben és a Sárvári Mezőgazdasági Rt.-ben. Ez utóbbit Tatai Ilona férje, Szilas Ádám - pontosabban az általa irányította Szenzor Rt. - fogadta be. Az Altus-szal szimbiózisban élő Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Tanácsadó Kft. viszont a Szenzor Információrendszer Szervezési Kft.-ből keletkezett, miután a Gyurcsány Ferenc többségi tulajdonában lévő Nomentana Kft. megvette a Szenzor érdekeltséget.8

1993-ban az Altus két kisebb jelentőségű ingatlanügyletbe is belevágott. Ezek azután 10 évvel később kaptak nagy figyelmet a politikától, az Állami Számvevőszéktől, a KEHI-től, az ügyészségtől, és persze a médiától is. Mindkét esetben a MeH kezében volt ingatlanok megszerzéséről volt szó: A Szalay utcai bölcsőde és óvoda együtteséből lett a Képviselői Klub, amivel Gyurcsány kiváló lehetőséget teremtett magának arra, hogy parlamenti képviselőkkel kerüljön közeli kapcsolatba.9 A klub működtetéséért formálisan egy egyesület felelt – ennek volt a titkára Gyurcsány. Az elnökségben valamennyi parlamenti pártot jelentős politikusok képviselte (Gál Zoltán, Zwack Péter, Pokorni Zoltán, Szabó Iván, Győriványi Sándor és Latorcai János). A Klub 2005-ig működött.10A másik ingatlan a balatonőszödi kormányüdülő egyik villája volt, amelyre először lízing-jogot szerzett, később megvette.11 Egy rövid ideig az Altus is a MeH épületében székelt, a cég tanácsadóként segítette a Boros-kormányt, amikor az a KISZ-DEMISZ vagyon visszaperlésével foglalatoskodott.

Az első igazán nagy privatizációs üzleti lehetősége az Altusnak 1993-ban adódott, egy évvel a cég megalapítása után. 1993/1994 fordulóján megnyertek egy ÁVÜ-s pályázatot. Így az Altus kárpótlási jegyért megvehette a Gép- és Technológiaszerelő Rt. (GTSZ, azelőtt Gép- és Felvonószerelő Vállalat, az Óbudai Felvonógyár egyik jogutóda) 350 M Ft-os részvénytőkéjének 50,1%-át. A befektetés azonban nem volt sikeres, a cég az első naptól kezdve gondokkal küzdött; másfél évvel később gyakorlatilag tönkre ment.

1995 szeptemberében az Altus lehetőséget kapott a Főnicia Kereskedelmi Kft. 50%-os állami tulajdoni hányadának megvételére. Jóllehet a társaság másik tulajdonosának, a német Salimex Export-Import GmbH-nak az Altus által kialkudott 180%-os vételáron elővásárlási joga lett volna a 331,4 M Ft névértékű tulajdonrészre, ezzel nem élt, viszont később a nála eladóként jelentkező Altustól mégis megvásárolta a cég másik felét.

Az 1995 októberében 20 M Ft-tal megalapított Fortus Kereskedelmi Rt.-ben az Altus 45%-kal lett társtulajdonos13 a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) mellett. Ez utóbbi társulás célja az MVM által megépített tiszapalkonyai és százhalombattai fűtőolaj-tárolójának az üzemeltetése lett volna. Ez az ún. Fortus-ügy először 1996 decemberében került a közérdeklődés homlokterébe, amikor egy ÁSZ-vizsgálat, majd egy parlamenti interpelláció nyomán kiderült, hogy az MVM-mel létrehozott közös vállalkozás az MVM számára értelmetlen, a Fortus számára viszont olyan lehetőségeket biztosított volna, amelynek során a befektetett 9 millió Ft-ot az állam kárára néhány hónap alatt meg lehetett volna többszörözni. Az MVM ugyanis 1992/93-ban elhatározta, hogy stratégiai olajtárolókat épít ki a két legnagyobb olajos erőműve mellett.14 Minthogy ebben az időben szó sem volt az iparág privatizációjáról, a döntés indokolt is volt. A privatizáció után azonban a két tároló okafogyottá vált, s egyébként is zavaró volt, hogy az eladott erőművek területén működő tárolók nem a cégek, hanem az MVM tulajdonát képezik. Innen származott az ötlet, hogy a két fűtőolaj tárolót 4 Mrd Ft értékben 1997 januárjában beapportálják az eddig csak üzemeltetést végző Fortusba, majd azt tárolóstól értékesítik a stratégiai befektető részére. Így az Altus 9 milliója talán 120 milliót is megért. Miután a nagy üzlet meghiúsult, az Altus mint társaság, és vezetői – köztük Gyurcsány is - mint a Fortus FB tagjai 1997. április 21-én kiszálltak a Fortusból. 2003 decemberében viszont az új tulajdonos, Sáska László ellen merényletet kíséreltek meg, s ez ismét a figyelem középpontjába állította a céget, valamint Gyurcsány személyét, továbbá azt a tényt, hogy a tranzakció indulásakor, 1995-ben az MVM IG elnöke Apró Piroska volt.15 2007 nyarán ismét előkerült a Fortus Rt. neve a sajtóban. Egy – később többször is cáfolt - lapjelentés szerint16 a Fortus 1996 táján üzleti kapcsolatban állt az olajbotrányban elhíresült Energol Rt.-vel is.17

Ugyancsak 1995 októberére datálódik egy másik jó üzlet, a lapterjesztésre alakított Fáma Rt. is. Ez a cég 90:10 arányban a - 100 százalékban a MeH tulajdonában lévő - Közlöny- és Lapkiadó Kft.-vel közös vállalkozás volt. Ez idő tájt egy további nagy privatizációs lehetőség is adódott 1995 őszén. Itt ún. decentralizált privatizációs tranzakcióról volt szó; az eladó nem maga az ÁV Rt., hanem annak egyik mamut-cége, a Hungalu Rt. volt. 1995 novemberében – a Járai Zsigmond vezette MHB banktól felvett 700 M Ft hitel segítségével – az Altus megszerezte a Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft.-t (Motim Kft.) részvényeinek 90%-át, amelyért konzorciális társával együtt 705 M Ft fizetett.

1995 decemberének utolsó napjaiban az Altusé lett a több mint 200 M Ft saját tőkéjű, évente 40 M Ft nyereséget fialó, a pénzügyi-számviteli szakemberképzésben domináló Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. is. A cég vételára 321 M Ft volt – ez készpénzben került kifizetésre. A tranzakcióban az Altus partnere az az Eurohand Pénzügyi Befektetési Rt. nevű tanácsadó cég volt, amelynek vezetésében korábban hely jutott az SZDSZ-es Virág Attilának is. A Perfekt-et az ÁPV Rt. adta el az ún. egyszerűsített privatizációk sorában. Ez azért is említésre méltó, mert Virág Attila ekkortájt az ÁPV Rt. IG elnök-helyettese volt. A privatizált Perfekt Rt. IG elnöke – egy rövid ideig - Latorcai János lett. Később az Altus alaptőkéjét 345 M Ft-ra emelték, s a tulajdonosi körbe18 magát a Motim Kft.-t is bevették. Amikor Gyurcsány egyértelműen a politikai pálya mellett kötelezte el magát, a Perfekt Rt.-t – ő és cégtársai – 2002-ben 700 M Ft-ért eladták az Erdős Ákos által tulajdonolt Láng Holdingnak.19

1995/96 fordulóján az Altus mintegy 50 M Ft-ért megvette a Balassagyarmati Fémipari Kft. 90%-át is. Az eladó itt is a Hungalu volt. Az Altus szempontjából ez nem volt szerencsés vétel, négy-öt évvel később a céget kevesebbért lehetett eladni, mint amennyiért vették. A már említett cégeken kívül 2002 táján az Altus-birodalom érdekeltségi körébe tartozott még a Hazelbrook Consultancy SA., a Tab-Roll Tabi Vagyonkezelő, Tanácsadó, a MOTKER Kft., a Bakonyi Bauxitbánya Kft., a martfűi TMG Hungary Kft.20

Gyurcsány az MSZP-be csak 2000-ben lépett be, amikor Medgyessy Péter tanácsadójaként jelentős szerepet játszott a 2002-es választási kampány előkészítésében. A választás után egy darabig meg kellett elégednie a miniszterelnök stratégiai főtanácsadója címmel. 2003 májusában kapta meg a miniszteri bársonyszéket, az ifjúsági és sportminiszteri pozíciót. Ettől kezdve Gyurcsány az ellenzék támadásainak céltáblája lett, s ezen belül is elsősorban a privatizációs üzletek során szerzett vagyonának tisztességes eredetét kérdőjelezték meg hétről-hétre. A 2004-es Európai Parlamenti választások után – ahol az MSZP vereséget szenvedett – a párton belüli konfliktusok Gyurcsányt is elérték. Július közepén a lapok arról cikkeztek, hogy a miniszterelnök le fogja váltani. Ez meg is történt. Pár hónappal később, 2004. szeptember 29-én viszont Gyurcsány Ferenc lett a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Ő vezette pártját a 2006-os választási kampányban – és nyert.

2009. március 21-én jelentette be, hogy távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból, 28-án pedig a pártelnökségről való lemondását is közzétette. Április 14-én az Országgyűlés elfogadta a bizalmatlansági indítványt, s ezzel Gyurcsány helyett Bajnai Gordon lett az új miniszterelnök. A 2010-es választások során Gyurcsány az MSZP listáján ismét bekerült az Országgyűlésbe.

Miután Gyurcsány felhagyott az első vonalbeli politizálással, az Altus új piacok felé is nyitott. Első lépésként 2009-ben megalapította meg a BudaShen Kereskedőház Kft.-t, hazai vállalkozások külföldi terjeszkedésének támogatása céljából. 2010-ben a tanácsadási területen szintén új érdekeltség létrehozására került sor Altus ConsAlt néven, melynek elsődleges cél területe EU ismeretek átadása a Balkán országaiban. Ezeket a cégeket azonban nem Gyurcsány, hanem felesége Dobrev Klára irányította. Gyurcsány idejének és energiáinak nagy részét továbbra is a politikának szentelte. 2011 októberében Gyurcsány és elvbarátai kiváltak az MSZP-ből, majd Demokratikus Koalíció (DK) néven új pártot alapítottak.

Gyurcsány 2002-ben az 50. helyen szerepelt a Magyar Hírlap a 100 leggazdagabb magyart felsoroló listáján; 2006-ban a Manager Magazin 100-as listáján, 4 Mrd Ft-ra becsült vagyonával, a 87. helyen volt. 2010-ben a leggazdagabbak 150-es listáján 3,6 Mrd Ft-os vagyonával a 150. helyen volt.

2011-ben Gyurcsányt az ügyészség azzal gyanúsította meg, hogy az ún. Sukorói telekcsere (⇓9.5.10) kapcsán hivatali visszaélést követett el. Az Országgyűlés 2011. szeptember 12-én 2/3-os többséggel megszavazta Gyurcsány képviselői mentelmi jogának felfüggesztését, de végül nem emeltek vádat ellene.

Gyurcsány 2016 elején egy német cégnek eladta a hengergumizó cégét, a Béta-Roll Zrt-t, majd szeptemberben a Motimtól is teljesen megvált – részvényeit a cég menedzsmentje vásárolta meg. Ezzel gyakorlatilag Gyurcsány teljes mértékben felszámolta minden üzleti érdekeltségét.