Mihályi Péter

Privatizáció és államosítás Magyarországon IV.

Mellékletek

Bajnai Gordon (1968)

Befektetési bankár, vállalatvezető, majd miniszter, később miniszterelnök.1

A rendszerváltás hónapjaiban Bajnai Gyurcsány Ferenccel együtt részt vett az ifjúság-politikai közéletben, az Unió a Demokratikus Szocializmusért nevű mozgalom vezetőjeként. Az MSZP-nek nem volt tagja.

Bajnai 1991-ben végzett az MKKE nemzetközi szakán. Pályáját a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.-ben kezdte 1991-ben – ugyanott, ahol Gyurcsány Ferenc és a nála sokkal kevésbé ismert Küllői Péter, s ahol édesapja is alapító tulajdonos volt (⇓8.6.1). Ezt követően 1993-ban egy rövid ideig az EBRD-nél gyakornokként dolgozik, majd 1993-94-ben az EUROCORP Nemzetközi Pénzügyi Rt. alkalmazottja, amely a Creditumból kivált tulajdonosok új cége volt. 1995-ben a CA-IB-be kerül Simor András mellé, később ugyanott vezérigazgató. A CA-IB tanácsadóként fontos szerepet játszott az OTP, a Richter, a Matáv, a MOL tőzsdei privatizációjában. Mindeközben – családi vállalkozásként – 1993-tól résztulajdonosa volt a gabonakereskedelemmel foglalkozó International Food Rt.-nek, ami azután 1998-ban csődbe ment.2

2000-ben Bajai távozott a CA-IB-ből, és a Wallis Rt. vezérigazgatója lett, 2006-ig ugyanitt IG tag is volt.3 2005-ben a 150 leggazdagabb magyar listáján a 147. volt.

2005-ben Bajnai megvált a Wallis operatív irányításától, bár megtartotta tulajdoni részesedését és egy alelnöki funkciót. Később, Bajnai politikai pályafutását megterhelő ügy lett abból, hogy Wallis-vezetőként Bajnainak köze volt a társaságcsoporthoz tartozó Hajdú-Bét Rt. másodszori csődjéhez (⇓8.10.2). Igaz, Bajnai másfél évvel azt követően került a Wallis Zrt.-hez, hogy a cégcsoport beruházott a Hajdú-Bétbe, továbbá az is, hogy Bajnai a Wallis vezetőjeként közvetlenül nem vett részt a Hajdú-Bét irányításában, ezért jogilag nem tehető felelőssé sem a cég csődjéért, sem a termelők tönkremeneteléért. Ezt később több helyreigazítási és rágalmazási perben hozott ítélet is kimondta.4 De ettől függetlenül is: 2015 októberében a Kecskeméti Járási Ügyészség a Hajdú-Bét felszámolásával kapcsolatos nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.5

2005 utolsó napjaiban Bajnai elvállalta az éppen privatizált Budapest Airport IG elnöki funkcióját. Ezt a funkciót 2005. december 22-től 2006. június 18-ig töltötte be (⇓6.3.3).

2006. június 15. és 2007. június 30. között a Gyurcsány-kormány fejlesztéspolitikai államtitkára, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, 2007 júliusától önkormányzati, 2008 májusától Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági miniszter.

Pályafutás során számos egyéb helyen is betöltött vezető tisztségviselői pozíciót. Így például 1999-ben az Equinox Private Equity Fund-ban az Investment Committee tagja, 1998-99-ben a Danubius Rádió IG tagja, 2001-2004 között a Graboplast, 2003-2005 között a Rába IG tagja, 2003-2006. jún. 8.-ig a ZWACK Rt. FB-tagja, 2006. márc.-jún. 8. között a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja.

2009. március 21-én Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból. Április 14-én az Országgyűlés 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással elfogadta a bizalmatlansági indítványt, s ezzel Bajnai Gordon miniszterelnök lett. Ezt a pozíciót a 2010-es választásokig, tehát gyakorlatilag 12 hónapig töltötte be.

2012 őszétől Bajnai ismét feltűnt a politikában, mint Orbán Viktor egyik lehetséges kihívója, saját pártot is alapított Korszakváltók Pártja néven, amely később Együtt – A Korszakváltók Pártja néven működött tovább. Ettől kezdve a jobboldali sajtó igen nagy gyakorisággal idézte fel mindazokat a gazdasági pozíciókat, amelyeket Bajnai korábban betöltött. A 2014-es választások után Bajnai visszavonult a politikából és külföldön vállalt munkát.

1	Portréját ld. HVG, 2006. jún. 17.
2	Erről a Heti Válasz című jobboldali orgánum számolt be először, a 2013/2014-es választási kampány során egy ún. leleplező cikkben. In id. hely 2013. szept. 5.
3	A Veres Tibor, Nagy György, Kormos Miklós és mások által alapított Wallis holding működéséről In HVG, 1995. máj. 13., MaNcs, 2009. ápr. 16.
4	HVG, 2013. máj. 27., Zsigó Róbert-et – például – bírói ítélet kötelezte az utólagos bocsánatkérésre. http://www.hir24.hu/belfold/2015/01/29/zsigo-robert-bocsanatot-kert-bajnai-gordontol/
5	NSZ, 2015. okt. 7.