Pályafutását Várszegi popzenészként kezdte Magyarországon (Gemini, Omega). 1980-ban hivatalos engedéllyel az USA-ba költözött, ahonnan 1984-ban amerikai állampolgárként tért vissza.1 Később megszerezte a Granada tiszteletbeli konzulja címet.

Hogy mit csinált Amerikában, pontosabban Los Angelesben, az sohasem derült ki. Állítólag gyémánt-kereskedelmet tanult, és elnöke lett az American Diamond Co. nevű cégnek. Az biztos, hogy 1982-ben alapította a Blackburn International INC nevű céget, amely sikeresnek és hosszú életűnek bizonyult.2 Várszegi számos cégének ez a cég volt a közvetlen tulajdonosa.

Várszegi Gábor másodszor a Fotex csoport üzleti sikere miatt került reflektorfénybe. A cég jogelődjét, az Első Amerikai-Magyar Fotószolgáltatási Kft.-t – lényegében egy vegyes vállalatot - Várszegi 11 M Ft törzstőkével hazatértekor, 1984-ben alapította.3 Ebben – egyebek között – Demján Sándor és a Skála Rt. támogatta. A 80-as évek végén a Kodak is pénzt tett a cégbe. A Fotex 1990 novemberében került bevezetésre az akkor nemrégiben megnyílt budapesti tőzsdén, s ezzel csaknem 1 Mrd Ft-nyi friss tőkéhez jutott. Az évek során a Fotex vezető testületeiben (IG, FB) számtalan közéleti szereplő is megfordult – így például az amerikai Bob Dole szenátor, Bródy János és Német Miklós. Várszegi közvetve Erdős Ákossal is üzleti kapcsolatban állt: egy időben az egyik Fotex üzletet Erdős akkori felesége, Láng Zsuzsa vezette. A Fotex első nagy dobása a gyors és olcsó fénykép-előhívás volt, majd ezt követően az országban elsőként kezdett kontaktlencséket forgalmazni.

A holding mindössze egyetlen cégét, az Ofotért 51%-át vásárolta közvetlenül az állami vagyonkezelőtől (1992), de voltak Várszeginek sikertelen privatizációs kísérletei is (Caola, Centrum, Zsolnai Porcelángyár). Várszegi egyike volt annak a 10 magyar nagyvállalkozónak, akik 1993 januárjában sikertelenül próbálkoztak azzal, hogy az ÁVÜ-től megvegyék a Corvin Áruházat. Az offshore cégen keresztül irányított holding értékes darabjait jobbára a privatizációs másodpiacon vette: a Domust az Indosuez Banktól (⇓11.3.4), a Keravill-t attól a banktól, amelyik a privatizációs pályázaton nyertes Technoimpex-et hitelezte, az Azúrt (a hajdanvolt Illatszerbolt Vállalatot) a Citibanktól, az Ajka Kristályhoz pedig a gyárral közösen alapított vállalaton keresztül jutott 1991-ben.4 1991-ben és 1994-ben újabb részvénykibocsátások következtek, s ezek is nagy sikerrel zárultak. 1998 tavaszán került a Fotex-hez a Kaposvári Ruhagyár utódjaként működő Kapella Ruhagyár Rt. Ez az 519 M Ft alaptőkéjű cég már hosszabb idő óta az MFB-csoport tulajdonában volt – a Fotex tőlük vásárolta meg a részvényeket.5 1993-tól a Fotex csoport része volt a veszprémi Balaton Bútorgyár (2015-ig)6, valamint a Hungaroton hangarchívuma is. A későbbiekben Várszegi jórészt megszabadult kereskedelmi cégeitől (Azúr, Keravill, Domus, Ofotért), mert a nemzetközi hálózatokkal egyik sem bírta a versenyt, az üzlethelyiségeket ingatlanként hasznosította.

Bár a Fotex a BÉT-en jegyzett cég volt, Várszegi mindig is vigyázott arra, hogy az irányítást saját kezében tartsa, s megakadályozza a külföldi befektetők hatalomátvételét. Sőt, a Fotex részvények árzuhanása 1995-ben arra is alkalmat adott, hogy a papírok jelentős részét visszavásárolja.

Várszeginek kezdettől fogva jelentős – 40% körüli – részesedése van a Jaksity György által alapított Concorde Értékpapír Rt.-ben, valamint számos ingatlantársaságban is. 1995-től Várszegi az MTK labdarugó csapatának is tulajdonosa volt, sőt 1996 és 2003 között a Ferencváros is az övé volt. 2011-ben Várszegi az MTK-ból is kiszállt és eladta a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiát is.7 Egy évvel később azonban – az eladási szerződésbe épített visszavásárlási opcióval – rövid időre visszavette az MTK-t, majd pedig halasztott fizetés mellett egy bizalmi emberének, Domonyai Lászlónak adta el az MTK Budapest Zrt. részvényeinek többségi tulajdonát.8 A focicsapattól végérvényesen 2014 januárjában vált meg.

2007-ben volt a csúcsán a Fotex – ekkor a részvény árfolyama meghaladta az 1000 Ft-ot is. Onnan másfél év alatt 250 Ft-ra esett vissza. A Fotex 2009-ben – ún. európai vállalattá alakulva – Magyarországról Luxemburgba tette át székhelyét, és az ottani tőzsdén jegyzik.9 Így érthető is, hogy Várszegi Gábor azóta az év nagy részét külföldön, Hollandiában és Kaliforniában tölti. Ezzel együtt is, a 2012-ben a 100 leggazdagabb magyar listáján Várszegi neve a 2. helyen szerepelt. 2016-ban azonban neve már egyáltalán nem szerepelt a listán, miután magyar lakcímkártyáját és adószámát is visszaadta.