Pléh Csaba (szerk.)

Pszichológia


Az érzelmek szerepe a politikai viselkedésben

A politikai kérdések és a politikusok gyakran váltanak ki érzelmi reakciót. A mai pszichológiai szemlélet szerint az érzelmek „irracionalitása” megkérdőjelezhető, a kérdés inkább úgy vethető fel, hogy milyen szerepe van az érzelmeknek az információ felvételében és feldolgozásában. Az érzelmek politikai viselkedésben játszott szerepének vizsgálata az 1980-as, 1990-es években jelent meg, elsősorban a szavazók, a tömeg reagálásának értelmezése volt a kutatások célja. Hogyan hat a szavazók viselkedésére az érzelmi tapasztalat, ami származhat a személyes életükből (átélt események, gazdasági, társadalmi helyzet), politikával kapcsolatos egyéni (téma, személy, esemény átélése, értékelése) vagy kollektív tapasztalatból (politikai témára, helyzetre reagáló közösség tagjaként észlelve önmagát)? Rahn (2000, idézi: Vasilopoulos, 2019) például társadalmi szinten a tömeg érzelmi állapotát, „közhangulatát” vizsgálja, amit egy adott közösség tagjaként él át a személy. Az érzelmi töltetű kollektív értékelést külső hatás váltja ki, és nem feltétlenül tudatos, ugyanakkor heurisztikus választói döntéshez vezet, megalapozva a politikai információfeldolgozást, ítélethozatalt. A két fő megközelítésből az affektív intelligencia elmélet idegtudományi eredményeket felhasználva értelmezi az érzelmek szerepét az emberek politikai témákkal kapcsolatos döntéshozatalában, rámutatva, hogy a szorongás hogyan javítja a figyelem és a tudatosság felkeltésével a döntéshozatalt. Míg az érzelmek valenciájából kiinduló „megközelítés/elkerülés” elképzelés a politikai témák által keltett érzelmi töltés döntéshozatalt és viselkedést sokszor nem tudatosan vezető hatását mutatja be, és „forró kognícióról”, „érzelmi címkéről” beszél a motivált politikai gondolkodás elméletben (Vasilopoulos, 2019).

Pszichológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 639 9

A pszichológia korunk egyszerre népszerű tudománya és köznapi életünket alakító hivatása. Évente idehaza is sok tucat új könyv mutatja be a pszichológia tudományának egy-egy fejezetét, illetve ajánl segítséget az önirányításhoz. A Pszichológia kézikönyv ennél kicsit nagyobbra tör, próbál eligazítást adni a mai lélektan sok fogalmat, megközelítést és módszert használó kavalkádjában.

A pszichológia megértéséhez és műveléséhez sok szakág és szakma együttműködésére van szükség. Az ember lelki világát mi az ember természeti, biológiai kereteiben értelmezzük. Ugyanakkor feltételezzük, hogy az ember biológiai természetének része maga a másokra való odafigyelés, a társas építkezés s a kultúraalakítás, valamint a kulturális érzékenység.

A kézikönyv a pszichológia különböző területeit egy újfajta szemléletben és elrendezésben mutatja be. Kötetünk szervezőelve négy szempont, vagy ha tetszik, négy megközelítési mód: a társadalom, a neurobiológiai aspektusok, a fejlődés és az evolúció. Ugyanakkor magukat a témákat is igyekszünk innovatívan kezelni. A témaszerkezet nem szokványos, hanem a pszichológiai egységes természettudományos, kulturális és társadalmi kezelésből indul ki.

A kötet lineáris rendjében ugyanakkor a négy közös szempont eltérő súllyal szerepel. A hangsúly az első fejezetekben a lélek biológiáján, majd a megismerő emberen, az embert mozgató tényezőkön, a társas alakulatokon, kultúra és az ember kapcsolatának elemzésén – beleértve a siker és kudarc, s az emberi politikum pszichológiai dinamikáját – végül az emberi sokféleség pszichológiáján van.

Könyvünk egyszerre szól az érdeklő nagyközönségnek, akik számára kiinduló fogódzó a pszichológiához, és szól a szakmaibb közönséghez, pszichológusokhoz, pedagógusokhoz, orvosokhoz, szociológusokhoz is, akik számára elgondolkoztató szintézisjavaslat kíván lenni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-pszichologia-kezikonyv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave