A politikai tapasztalatok, viselkedés értelmezése sok esetben a „nyugati” kultúrában végzett vizsgálatokra támaszkodik, így kulturális szempontból relatívnak és korlátozottnak tekinthetjük a politikai pszichológia aktuális eredményeit (Ginneken, 1988). A politikai pszichológia a kulturális antropológiát és a szociológiát is gyökerének tekintheti, és ez a társadalmi megközelítésben tárgyalt témák kiemelését is indokolja. Renshon (2001, 123) definíciója alapján a kultúra olyan „tanult tudatos és tudattalan értelmezések és azokhoz kapcsolódó érzelmek osztott készlete, amelyek beágyazódnak a személy belső pszichés életébe, a kulturális csoport társadalmi (szociális, gazdasági és politikai) intézményeibe, annak publikus szokásaiba és produktumaiba”. A meghatározás alapján tehát a kultúra része, következménye a politika. A kultúra tekinthető a körülményekhez való alkalmazkodás eszközének, illetve az azonos környezeti tapasztalatokon alapuló, hasonló egyéni gondolkodási és viselkedési mintának (nemzeti karakter). Utóbbi megközelítés a kulturális csoport aktuális történelmi és pszichológiai tapasztalatait, a vélekedés- és attitűdrendszerhez kapcsolódó személyes, intézményi és történeti tapasztalatokat vizsgálja. A mai társadalmak kulturális sajátosságai formálják a politikai pszichológia kérdéseit. Elsősorban az eltérő kulturális csoportok érintkezése, mozgása vet fel kérdéseket a politika számára. A heterogén társadalmakban, a közös kulturális háttér hiányában, az interkulturális tapasztalatok, érintkezések mellett hogyan alakul a kultúra, az identitás, a politikai identitás (Renshon, 2001). Kérdés, hogy a politika kihez hogyan viszonyulhat, vannak-e közös kiindulópontok, egyetemes alapok, értékek. A kultúrát meghatározó értékek és a csoport, társadalom szintjén megragadható folyamatok kerülnek tárgyalásra. A politikai viselkedés és döntések okainak társadalmi, kulturális hátterét vizsgálva a szavazás, a politikai attitűdök és ideológiák, a párttal, a politikai jelöltekkel és a politikai kérdésekkel kapcsolatos témák állnak előtérben (Krosnick–Visser–Harder, 2010). A szocializációs hatások mellett, melyeket a személyiség fejlődéséhez kapcsolódóan tárgyalunk, a politikai attitűdök, preferenciák okait, az értékeket és a csoportszintű érzelmek kérdését tárgyalja a fejezet.