Szerb László, Rideg András (szerk.): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment • Versenyképességi megközelítés
›
II. A KISVÁLLALATI MŰKÖDÉS FUNKCIONÁLIS TERÜLETEI
›
10. KISVÁLLALATI VERSENYSTRATÉGIA ÉS DÖNTÉSHOZATAL
›
ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stratégia feladata a versenytársakkal való megküzdés, annak megfogalmazása, hogy miként leszünk jobbak másoknál a változó külső környezeti viszonyok között. A célok kidolgozását stratégiaalkotásnak, a célok közötti választást stratégiai döntésnek hívjuk. Az MKKV-k esetében a stratégiaalkotást jellemzően a felső vezető végzi, aki gyakran egyben tulajdonos is. Az MKKV-k stratégiája általában nem készül el írott formában, folyamatosan formálódik az aktuális kihívások alapján, mivel az operatív teendők elveszik az írásos és részletes stratégiaalkotáshoz szükséges időt és erőforrásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stratégia alapvetően befolyásolja a szervezeti felépítést. Az MKKV-k jellemzően funkcionális szervezeti felépítéssel rendelkeznek. Nagyságrendileg felüknél van középvezetői szint. A nagyobb vállalatoknál jellemzően a szervezeti struktúra több szintből áll, az egyes munkakörök jobban specializáltak, több a szabály és előírás. A kisebb vállalatok jellemzően flexibilisebbek, magasabb szintű bennük az együttműködés és a participáció, a munkakörök és a kommunikáció kevésbé formalizáltak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalatok által alkalmazott stratégiák többféle szempontból jellemezhetők. Az általános versenystratégia lehet költségvezető, megkülönböztető és összpontosító. A méretgazdaságosság hiánya miatt az MKKV-k számára az utóbbi kettő stratégia alkalmazása célszerű. A környezeti válaszokkal kapcsolatosan preaktív, proaktív, reaktív, lemaradó és elzárkózó stratégiák alkalmazása lehetséges. Az MKKV-k számára a legcélszerűbb választás a proaktív stratégia, mivel ez biztosítja a leggyorsabb alkalmazkodást számukra. A magyar MKKV-k célja jellemzően a növekedés vagy a stabilitás, azonban ez a makrogazdasági helyzettől függően is változhat. Ritka a versenytársakéhoz képest nagyon eltérő, egyedi stratégia alkalmazása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MKKV-k kis mérete korlátozza stratégiai lehetőségeiket, amit a vállalatok együttműködésével lehet segíteni. Az együttműködés csökkentheti a költségeket és növelheti a rendelkezésre álló erőforrások kihasználását, melyek mindegyike fontos az MKKV-k esetében. Az együttműködő stratégiai szövetségek két vagy több, egymástól jogilag független szervezet döntése az erőforrások megosztása céljából, piaci lehetőségek felkutatása és kölcsönös előnyök elérése érdekében. Stratégiai szövetség létrejöhet MKKV-k és nagyvállalatok között is. A stratégiai szövetségek tartósságát alapvetően befolyásolják a személyes kapcsolatok. A kutatás alapján a magyar MKKV-k többsége nem vett és nem vesz részt stratégiai szövetségekben, valamint nem rendelkezik egyedi stratégiai partnerekkel sem. Fejlődésüket nem, vagy csak kevéssé befolyásolják külső vállalatok, partnerek. Összességében megállapítható, hogy a hazai MKKV-k nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a stratégiai partnerségeknek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati döntéseknek három szintje van: stratégiai, irányítási (taktikai) és operatív. A stratégiai döntések során megoldandó problémák gyakran nehezen strukturáltak, előzmény nélküliek, amelyekre kevés nyilvánvalóan jó vagy rossz válasz van, ráadásul a helytelen döntés súlyos következményekkel járhat. Ezekre a döntésekre jellemző több cél jelenléte, valamint az, hogy a döntéseket több személy együtt hozza meg, akinek a célrendszere is különböző lehet. Egy vállalatnál tipikus döntéshozók lehetnek a tulajdonosok, a felső vezetés, középvezetés és az operatív irányítás. A stratégiai döntések meghozatala a tulajdonosok és a felső vezetés feladata. Az MKKV-k esetében jellemző az ún. egyéni vezetés, ahol a tulajdonos-ügyvezető egymaga hozza meg a döntéseket a saját tudása és értékítélete alapján. Az MKKV-k döntéshozatala jellemzően gyorsabb, mint a nagyvállalatoké. A magyar MKKV-k esetében legjellemzőbb a legfőbb vezető egyszemélyi döntéshozatala, illetve ezen vezető és a menedzsment közös döntéshozatala.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A döntések meghozatalába bevonhatók külső személyek is, mint például tanácsadók. A tanácsadó vállalatok „terméke” tanácsadóik szellemi tulajdona, amely speciális készségek és ismeretek összessége. A tanácsadók korábbi tudása és tapasztalata biztosítja azt, hogy a javaslataik megfelelőek legyenek. Ezen tapasztalatok az MKKV-k esetében gyakran nem állnak rendelkezésre, ezért külső tanácsadók bevonása indokolt lehet. A magyar MKKV-knál azonban mégsem jellemző profi tanácsadók igénybevétele, a stratégiai döntések során jellemzően a legfőbb döntéshozó tipikusan a cégvezetésben résztvevőkkel és a tulajdonosokkal konzultál.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Kisvállalati versenyképességi kutatás adatállománya felhasználható arra is, hogy azonosíthassuk a vállalatok erős és gyenge pontjait, így segíthetjük a vállalatot – a magkompetenciákat jelentő erősségek fejlesztését célul kitűző, a szűk keresztmetszeteket okozó gyengeségeket felszámoló vagy a kompetenciák teljesítményét harmonizáló – stratégiájának megalapozásában. Egy konkrét példán keresztül mutattuk be ezt az elemzési módszert.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave