5.3.1. MKKV-SPECIFIKUS TERVEZÉSI ISMERETEK

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MKKV-üzletemberek körében a racionális tervezési és stratégiaalkotási iskolák (Mintzberg et al. 1998) közül a vállalkozói iskola alkalmazása elterjedt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a stratégiaalkotás folyamata kevésbé normatív, csak félig-meddig tudatos, a jövőkép képlékeny, kiformálódó. Az átfogó céloknak a vezető megszállottja, és a megvalósításban az általában egyszerű szervezeti struktúrákra jellemző rugalmasság nagy segítségére tud lenni. Az MKKV-k számára leginkább a réspozíció eredményezhet profitot vagy (egy komplementer logikában) túlélést, amelyhez a fókuszált megkülönböztetés a leginkább releváns a porteri (2006) uniformizált üzleti stratégiai alkalmazkodási irányok közül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stratégiai jelentőségű dokumentumok hierarchiájában (vállalati szint, üzletági szint, funkcionális szint, operatív szint) a nagyvállalatokhoz képest három lényeges különbséget tapasztalunk, ezek az alábbiak:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • az MKKV vállalkozási tevékenységre a földrajzi elhelyezkedés, a kezelt termék-/ügyfélcsoportok és erőforrások sokfélesége kevésbé jellemző, így üzletági szintet gyakran nem definiálnak, illetve annak nincs is értelme;
  • az egyes szintekhez kapcsolódó részcélok gyakran keverednek;
  • a tervek és a célok rendszerei gyakran nem léteznek normatív formában (nem számszerűsítettek, időtávhoz lazán kötöttek, képlékenyek).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalkozói iskola erősen támaszkodik a vezetői intuícióra alapozott, heurisztikus döntéshozatalra. Egy ilyen döntéshozó – szembeállítva az alapos információgyűjtésre támaszkodó, döntési kockázatot nagy technicista környezetelemzési módszertani apparátussal csökkenteni igyekvő, legjobb döntésre törekvő, maximalizáló döntéshozóval – nem tűnik túlságosan racionálisnak, azonban számos tervezési és döntési helyzetben mégis az (Simon 1956, Gigerenzer 2016). A heurisztikus döntés során olyan automatikus – gyakran előítéletektől sem mentes – mentális válaszok születnek, amelyek gyorsak, olcsók, mentálisan takarékosak, és a vállalkozó jólléte is magasabb (mert kevésbé kételkedik saját képességeiben vagy döntéseinek megfelelőségében). Ennek a gyakorlatnak értelemszerűen számos hátránya is van: a korlátozott információs készlet szuboptimális döntésekhez, a magas szintű célok iránti megszállottság pedig irracionális döntésekhez vagy orientációvesztéshez vezethet. A részcélok képlékenysége a jövőkép megosztását is megnehezíti, pedig jobb egy vízióval rendelkező szervezet, mint egy vízióval rendelkező vezető, mert egy szívinfarktus elviheti a nagy terveket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MKKV-menedzsment szakirodalmában vitatott kérdés az, hogy egy vállalkozónak pontosan mennyit kell ismernie a professzionális stratégiai, üzleti, funkcionális és operatív tervezés elméletéből, a hazai és külföldi legjobb gyakorlatokkal foglalkozó esettanulmányokból és a módszertani apparátusból. A főbb döntéseket mindenképpen érdemes a vállalat külső-belső működési feltételrendszerének friss információira alapozni, ennek keretében rendszeresen tájékozódni a friss ágazati hírekről, a legújabb technikai-technológiai trendekről, nyomon követni a fő versenytársakat, beszélgetni minimum a vevőkkel, a beszállítókkal és az alkalmazottakkal, rutinszerűen áttekinteni a pénzügyi és számviteli adatokat, a vagyoni és jövedelmezőségi helyzetet, valamint értékelni a likviditás és a szolvencia alakulását. A vállalat helyzete és perspektívái alapján érdemes kialakítani a vállalati célok rendszerét, meghatározni a célok elérése érdekében végzendő fő tevékenységeket, valamint kidolgozni ezek időbeli ütemezését és költségvetéseit. Összességében az MKKV-k tervezési folyamatának komplexitása gyakran még a nagyvállalatokét is meghaladja, figyelembe véve az alábbi, főként méretből fakadó sajátosságokat:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az erőforrások szűkössége miatt az MKKV-knak rendkívüli körültekintéssel kell megtervezniük azt, hogy milyen vállalati területekre és projektekre fordítsák az erőforrásaikat.
  • Az MKKV-k ritkán képesek arra, hogy saját külső piaci körülményeiket alakítsák, ezért az esetek döntő többségében alkalmazkodni kényszerülnek a változásokhoz. A gyors alkalmazkodásban a nagyvállalatokhoz képest lényegesen egyszerűbb szervezeti struktúrából fakadó rugalmasság lehet a döntéshozók segítségére.
  • A munkafolyamatok tervezésének komplexitása is magasabb, a kevésbé differenciált (gyakran funkcióegyesítő) munkakörök miatt. Nagy hangsúlyt kell fektetni az erőforrás-allokáció (és költségvetések) tervezésére, a határidők ütemezésére és a munkakörök közötti koordinációra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tématerületnek a tervezés, a stratégiai tervezés, a stratégiai menedzsment, valamint a vállalati diagnosztika és külső-belső környezetelemzés módszertani eszköztára szakirodalmi bázisában rendkívüli mélysége van, ezekről az olvasó a hazai (pl. Horváth–Csath 1983, Ilosvai 2008, Csath 2008, Jelen–Mészáros 2008, Balaton–Hortoványi (szerk.) 2018, Balaton–Tari (szerk.) 2014, Balaton és társai 2014, Deutsch–Jelen 2019, Rideg 2023) és nemzetközi (pl. David–David–David 2019, Hitt–Ireland–Hoskisson 2019, Hill–Schilling–Jones 2019, Lynch 2022) forrásmunkákból egyaránt tájékozódhat.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave