5.1. MENEDZSMENTFELADATOK ÉS -DÖNTÉSEK AZ ÉLETCIKLUS SORÁN

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vezetéstudomány egyik „atyja”, Henri Fayol, az 1916-ban megjelent Ipari és általános vezetés című könyvében lajstromozta elsőként a vezetés (menedzsment) fő tennivalóit – ezek a következők voltak: tervezés, szervezés, utasítás, összehangolás, kontroll (Fayol 1916). Fayol – a modern menedzsmentdiszciplína fejlődését útjára indító – könyvének megjelenése óta eltelt bő 100 évben természetesen – az elméleti és empirikus tapasztalatok tükrében – a menedzsment fogalma, a fő funkciók rendszere, tartalma, egymásra épülése és eszközrendszere sokat finomodott és bővült. A változások egyik fő mozgatórugójaként a nemzetgazdaságok többségében meghatározóvá vált a tercier szektor, amelynek folyományaként napjainkban a munkavégzés vertikális struktúrái mellett a horizontálisak is mind nagyobb jelentőséggel bírnak. A turbulens külső-belső működési feltételek közepette vállalati rendszereket létrehozó vezető és az előírásokkal jól szabályozott rendszerek folyamatos működését adott jogosultságokkal biztosító menedzser szerep- és felelősségi körei is elkülönültek (Bennis 1994). Gyökeresen megváltoztak a munka világának körülményei és követelményei is: a munkavállalók lényegesen jobban informáltak, magasabban iskolázottak és messze nem úgy tűrik a szolgai munkavégzést, mint a 20. század első évtizedeiben. A folytatásban egy olyan modern szemléletet tükröző szakirodalom alapján vezetjük fel az általános fogalmakat, amely figyelembe veszi a menedzsment terminológiarendszerében bekövetkezett fő változásokat (pl. Drucker 2007, Griffin 1984, Bennis 1994) és alkalmas az MKKV-menedzsment sajátosságainak logikus áttekintésére is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A menedzsment feladata az erőforrások és működési folyamatok tervezése, szervezése, ellenőrzése és vezetése (Farkas és társai 2015). Nincs ez másként a kisvállalatok esetén sem, bár az erőforrás-ellátottságban, a kezelt termék-/ügyfélportfólió diverzitásában, a gazdasági tevékenység földrajzi kiterjedtségében és az alkalmazott menedzsmentmódszerek körében kétségkívül számos MKKV-specifikum érhető tetten a gyakorlatban. A felsorolt négy kulcsteendőre a menedzsment alapfunkcióiként is szoktak hivatkozni, tartalmuk az általános menedzsment-szakirodalom alapján (Farkas és társai 2015) az alábbiak szerint foglalható össze:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A tervezés a jövőre vonatkozó célok és aspirációk, a jövőben várható piaci változások, valamint a jelenbeli erőforrások, képességek, működési folyamatok és lehetőségek közötti összhang megteremtését célul kitűző menedzsment-alapfunkció.
  • A szervezés keretében a feladatokat és az erőforrásokat kisebb részekre osztják és összekapcsolják, így kialakul az a szervezeti struktúra is, amelyben a hétköznapok normál működése során a vállalkozási tevékenységet folytatják.
  • Az előzetesen felállított célok teljesülésének rendszeres, mérföldkövekhez kötött visszamérése az ellenőrzés feladata. Amennyiben a terv/tény összehasonlítás eltérést jelez, úgy e menedzsment-alapfunkció feladata az eltérés megszüntetése, a korrekció is.
  • A vezetés célja az alkalmazotti viselkedés tudatos befolyásolása az emberi erőforrás mind hatékonyabb kihasználása és a vállalati célok elérése érdekében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen az, hogy melyek a legégetőbb menedzsmentfeladatok, nagymértékben függenek a vállalati életciklus (5.1. ábra) aktuális szakaszától, mert az egyes szakaszok között nagyon lényegesek a különbségek a menedzsment-alapfunkciók módszereinek és rendszereinek formalitása és kiterjedtsége, a növekedés, a szervezet mérete és kora, a szervezeti struktúra és komplexitás, a finanszírozás, valamint az elsődleges szervezeti fókuszok tekintetében. A szakirodalomban számos vállalati életciklusmodell ismert és alkalmazott – pl. Levie és Lichtenstein (2010) szakcikk-metaelemzésében 104 organikus és dinamikus vállalati életciklusmodellt tár fel és rendszerez –, ezek alapján az életciklus egyes szakaszai, valamint az azokhoz kapcsolódó legfontosabb menedzsmentdöntések az alábbiak szerint foglalhatók össze:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A magvetés és üzleti ötlet fejlesztésének korai szakaszában az üzleti lehetőségek keresése, a piacképesség, az üzletképesség, a működőképesség, a versenyképesség és a személyes elszántság értékelése, az erőforrásigény meghatározása, valamint a személyes vállalkozói képességek és motivációk mérlegelése a legfontosabb. Az indulás szakaszában az üzleti modellezés és üzleti tervezés, a szükséges erőforrások összegyűjtése, a vállalatalapítás jogi és piacra lépési aktusa, valamint a korai halálokok (pl. a likviditási csapda) elhárítása jelentik az elsődleges prioritást. Ebben a szakaszban a vállalkozó, az alapító, a tulajdonos, a menedzser általában ugyanaz az üzletember vagy üzletemberi kör, akik a menedzsment mellett gyakran a működtetési feladatok többségét is ellátják. Az elsődleges cél az első (korai) vevők megnyerése, a vállalat pozíciójának kialakítása az iparági szegmensben. Alapításkor és a működés kb. első 1 évében a finanszírozás jellemzően az alapító és/vagy tulajdonostárs pénzéből, informális-baráti-családi kölcsönökből, bankhitelből, ritkábban pályázati pénzből vagy más forrástulajdonosok (pl. kockázati tőke, üzleti angyal, intézményi befektető, közösségi finanszírozás) segítségével megoldott.
  • A vállalat beindítását követő 1–3 éves startup szakaszban az árbevétel még alacsony, de növekvő, ebben az időszakban a szervezet általában már profitabilis. A szervezetet egyszerű, főleg informális menedzsmentmegoldások jellemzik, a vállalkozó szerepe meghatározó. Az értékesítés területén a cél az újravásárlások számának, gyakoriságának és értékének emelése. A finanszírozás tekintetében – a továbbra is domináns saját tőke mellett – a bankkölcsönök játszanak fontos szerepet, az erőforrások számos esetben kölcsönzöttek vagy lízingeltek, és gyakran alkalmaznak pénzkímélő megoldásokat.
  • Amennyiben a vállalat értékajánlata tartósan attraktívnak bizonyul, úgy megnyílik a tér a korai növekedésre. A kereslet bővül, az árbevétel és a profit gyarapodik. A növekedésben a piaci penetráció mellett a termékfejlesztés és a piacfejlesztés is előtérbe kerülnek. Bővülnek a vállalat erőforrásai is, a foglalkoztatottak létszáma növekvő, ez elengedhetetlenné teszi a formális szervezeti rendszerek bevezetését. A vállalkozónak egyre több (és gyakran egyre nehezebb) döntést kell meghoznia, így a döntési kockázatokat egyre több szereplő döntéshozatalba történő bevonásával igyekszik mérsékelni. A növekedésnek jelentős finanszírozási igénye van.
  • A késői növekedési szakaszban a vállalat egyre kiterjedtebb piaci pozíciója egyre több versenytárs érdekével ütközik, így ezt a szakaszt a mind erőteljesebb kifelé fordulás jellemzi. A markáns vevő- és versenytárs-orientáció a további növekedés feltételévé válik. A vállalat vezetésével már ritka az „egyszemélyes műsor”, ehelyett többszemélyes vezetés jön létre (egyértelmű vezetői területekkel és szerepekkel) a szerteágazó menedzsmentfeladatok sikeres ellátása érdekében. A szakosodott menedzsment fokozza a koordinációt a szervezeti hatékonyság növelésének igénye miatt. A pénzügyi menedzsment és általában az ellenőrzés rendszerei és módszerei is egyre feszesebbek, a növekedést ugyanis nemcsak vállalkozói és szervezeti kapacitásokkal, hanem finanszírozással is le kell tudni követni, miközben a vállalat likviditása sem kerülhet veszélybe. A finanszírozásban – az agresszívan finanszírozott vállalatok körében – előfordulnak a késő fázisú befektetők, ritkán a vállalat tőzsdére lépése.
  • A vállalati életciklus növekedési szakasza a legkedvezőbb a jövőbeli profitabilitás szempontjából, míg az érettségi szakasza a jelenlegi profitabilitás szempontjából a legjobb. Tekintettel arra, hogy a vállalat adott piaci viszonyok között eléri lehetséges méretét, a növekedési lehetőségek jelentősen beszűkülnek, így a növekedéssel együtt járó menedzsmentszervezeti és -finanszírozási kihívásokkal már nem kell számolni. Az értékesítési volumen stagnál, a versenyintenzitás növekvő, ezeket a marketing-erőfeszítések fokozásával igyekeznek ellensúlyozni. A finanszírozásban a bankhitel és a fejlesztési hitelek dominálnak.
  • Az életciklus végén, a hanyatlás fázisában a vállalat megújulásképtelen, rugalmatlan, esetenként túlbürokratizálódó és orientációvesztett. A hanyatlás szakasza elkerülhetetlen, a kérdés inkább az, hogy a vállalkozók hogyan menedzselik: kísérletet tesznek az újabb növekedési pályára állításra, élére állnak a csőd, a felszámolás és a végelszámolás folyamatainak, esetleg új vállalati életciklust indítanak (az érettség szakaszában felhalmozott profitból vagy a hanyatló vállalatból kivont erőforrásokból).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.1. ábra: A vállalat életciklusa
Forrás: Burns (2016) nyomán
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 5.1. ábrán látható elméleti életciklushoz képest természetesen egy valódi vállalat életciklusának lefutása merőben eltérő is lehet. Főleg az MKKV-k körében gyakori például az, hogy a vállalat – az alapítás és némi növekedés után – megreked egy relatíve kicsi méretben, működik egy ideig, majd megszűnik. Az is előfordulhat, hogy a vállalatnál az első érettségi szakasz után megtalálják a túlélés lehetőségét, újra növekedni kezdenek, esetleg még nagyobbra is, mint az első siker után, és csak a második, esetleg harmadik érettség szakasza után kezdődik a visszafordíthatatlan hanyatlás. Általánosságban is igaz az, hogy a külső-belső működési feltételrendszer kedvezőtlen változásainak folyományaként vagy váratlan negatív események következményeként lényegében bármelyik életciklusszakasz átfordulhat a hanyatlásba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vezetőknek tisztában kell lenniük az életciklus minden szakaszának sajátos menedzsmentkihívásaival, mert így nagyvonalakban láthatják a helyzetek kezelésének mikéntjét is. Ismeretes azonban, hogy a vállalkozók többsége nem jut el a menedzsmentfeladatok szakosodott vezetőknek történő átadásáig, ezzel az MKKV-k gyakran rekednek meg a növekedésben, illetve (jellemzően akaratlanul) növekedési alternatívákról mondanak le.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A folytatásban a vállalati formaválasztás szempontjainak és az első szervezeti struktúra felépítésének ismertetése, valamint a menedzsment-alapfunkciók gyakorlatának MKKV-specifikus sajátosságai kerülnek bemutatásra.
 
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave