12.1. BEVEZETÉS

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt évtizedben a globalizáció és a digitalizáció nyomán alapvetően átalakultak a piacok és a verseny is. A dinamikusan változó körülmények között a döntő mértékben helyi piacokra termelő kisvállalatok külpiaci versenytársakkal találják szembe magukat. Ezt a versenyt tovább fokozzák az integrációk. A magyar kisvállalatokat különösen érzékenyen érintette az Európai Unióhoz való csatlakozás, a vám- és importkorlátozások megszűnése 2004-ben. Ugyanakkor a világ kitárult a kisvállalatok előtt, új lehetőségeket kínálva termékeik értékesítéséhez (Hervé et al. 2020, Liñán et al. 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetköziesedés első megközelítésben „…a nemzetközi műveletekben történő növekvő részvételi folyamat” (WelchLuostarinen 1988, 36, idézi LosonczNagy 2020, 21). A nemzetközivé válás értelmezhető mind folyamatként, mind pedig a vállalatok által a külföldi piacokra való belépés érdekében végzett tevékenységként (Ribau et al. 2018). Losoncz és Nagy (2020) a nemzetköziesedés alapvető formáinak a következőket tekinti:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. a hazai gazdaságban működő külföldi tulajdonú vállalatnak történő beszállítás;
  2. a globális értékláncokba integrálódás beszállítás révén;
  3. az áruk és szolgáltatások rendszertelen vagy rendszeres exportja és importja;
  4. a külföldi terjeszkedés (pl. külképviselet nyitása, külföldi leányvállalat alapítása);
  5. az együttműködés a külföldi partnerrel (nem feltétlenül vállalattal).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MKKV-k nemzetközivé válásának leggyakoribb formája az export, bár egyre több MKKV szolgálja ki a külföldi piacokat beszállítóként, szervezetközi hálózatokon, szövetségeken és leányvállalatokon keresztül (Stoian et al. 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik megközelítés befelé és kifelé irányuló nemzetköziesedési formákat különböztet meg aszerint, hogy egy tevékenység során a hazai vállalat vásárló (befelé irányuló) vagy eladó pozícióban (kifelé irányuló) van-e. Tipikus befelé irányuló tevékenységek az import, a külföldi licensz vásárlása, a külföldi vállalat partnercégévé válás vagy a hazai termék külföldön történő gyárttatása. A kifelé irányuló tevékenységek pedig az export, a licensz értékesítése vagy a külföldi termelés indítása (Fletcher 2001).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Manapság a kisvállalatok egyre inkább úgy tekintenek a nemzetközivé válásra, mint teljesítményüket és versenyképességüket pozitív irányba befolyásolni képes lépésre. A nemzetköziesedés ugyanakkor nem egy egyszerű egylépéses folyamat, hanem felöleli a vállalatok minden olyan tevékenységét, amelyeket azok a nemzetközi fejlődés érdekében végeznek, beleértve az exportálást/importálást, a külföldi befektetéseket vagy a különféle engedélyeztetési, szabadalmi folyamatokat. Ezen passzív (pl. kéretlen exportmegrendelések) vagy a vezetők szándékának eredményeként létrejövő aktív műveletek és tranzakciók maguk, illetve az érintett szereplők külföldi jellege adja a nemzetközivé válás lényegét (Beamish 1990, Fletcher 2001).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A növekedő vállalatok számára kiemelkedően fontos, hogy kihasználják a nemzetközi piac méretéből fakadó előnyöket. A nemzetköziesedés valamely formáját választó vállalatok világszerte nagyobb arányban érnek el bevétel- és profitnövekedést, mint a kizárólag belföldre fókuszáló vállalatok. A tartós versenyben maradáshoz elengedhetetlen a folyamatos újítás (termék-, szolgáltatásinnováció, szervezetfejlesztés) és az új piacokra történő belépés. A külkereskedő vállalatok – legyenek azok exportálók vagy importálók – magasabb bért fizetnek, több tárgyi eszközt használnak és jelentősen termelékenyebbek, mint az egyéb szempontokból hasonló, de csupán a hazai piacra termelő vállalkozások. Ez részben annak köszönhető, hogy a vállalatok hasznos ismeretekre, tapasztalatokra tehetnek szert az exportpiacokon, valamint jobban kihasználhatják a méretgazdaságosságban rejlő előnyöket. A külpiaci értékesítés lehetősége ezenkívül elősegíti a szűkebb piaci szegmensekbe történő belépést is, ösztönzi olyan hazai vállalkozások létrejöttét és sikeres működését, amelyek speciális keresleti igényekre szabott, innovatív vagy egyedi termékeket és szolgáltatásokat kínálnak (ITM 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben a nemzetköziesedés folyamatának megértéséhez áttekintjük annak elméleti hátterét. Számos elmélet és megközelítés született az MKKV-k nemzetközivé válásának vizsgálatára. Közülük a legtöbbet hivatkozott a gazdasági, közgazdasági tényezőkre, erőforrásokra összpontosító elmélet; az ún. graduális vagy fokozatos felfogás, mely a szervezeti tanulást állítja a középpontba; és a vállalkozások hálózataira koncentráló megközelítés. Ezen tradicionális elméletekre épülve az irodalom foglalkozik az erőforrás- és kompetenciaalapú elemzésekkel, a globálisnak született vállalkozásokkal és az újraszületett globalizált vállalatokkal. A fejezet hátralévő részében ezen elméleteket, megközelítéseket tekintjük át röviden; számba vesszük az MKKV-k nemzetköziesedését befolyásoló tényezőket; ismertetjük a hazai MKKV-k általános nemzetköziesedési helyzetét; ez alapján a nemzetköziesedés egy átfogó modelljét, valamint a saját versenyképesség-kutatás alapján bemutatjuk a nemzetköziesedés és versenyképesség kapcsolatát.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave