Szerb László, Rideg András (szerk.): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment • Versenyképességi megközelítés
›
SPECIÁLIS TÉMÁK
›
12. A KISVÁLLALATOK NEMZETKÖZIESEDÉSE
›
12.5. A KISVÁLLALATOK NEMZETKÖZIESEDÉSE A KVI ADATÁLLOMÁNYA ALAPJÁN

12.5. A KISVÁLLALATOK NEMZETKÖZIESEDÉSE A KVI ADATÁLLOMÁNYA ALAPJÁN

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben az alfejezetben a magyar kisvállalatok nemzetköziesedését mutatjuk be a Kisvállalati versenyképességi kutatás adatállományának adatai alapján. A kisvállalatok nemzetköziesedésének mérésére jellemzően négy mutatót használunk: a külföldi tulajdonossal rendelkező vállalatok arányát, az export, az import és a külföldi telephellyel rendelkező vállalatok arányait. A külföldi telephely kialakítása a nemzetközivé válás legmagasabb szintjét jelenti. Erre a szintre a minta vállalatai közül mindössze nyolc vállalat jutott el, ami a vállalatok 0,6%-át jelenti. A külföldi tulajdonossal (magánszemély vagy más vállalat) rendelkező vállalatok aránya legalább mérhető. Ez látható a 12.2. ábrán.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12.2. ábra: A külföldi tulajdonossal (magánszemély, vállalat) rendelkező vállalatok aránya
Megjegyzés: a méretkategóriával súlyozott értékek
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mintában szereplő vállalatok 3,6%-ának volt külföldi a tulajdonosa. Ez a 79 028 működő magyar MKKV-ra vetítve azt jelenti, hogy hazánkban mintegy 2860 5–249 főt alkalmazó MKKV található, amelynek tulajdonosai között külföldi is van. A külföldi magánszemélyek tulajdoni részaránya jellemzően többségi, sokszor 100% volt, hasonlóan a külföldi vállalattulajdonhoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az exportálás alapfeltétele, hogy a vállalat termékei/szolgáltatásai értékesíthetők a külpiacon. Vannak olyan, főleg szolgáltatások (például a hajvágás), amelyek tipikusan helyi igényeket elégítenek ki, velük nem lehet kereskedni (12.2. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12.2. táblázat. A külpiacon kereskedhető termékekkel/szolgáltatásokkal rendelkező vállalatok száma és aránya
Méretkategória
A vállalat termékei/szolgáltatásai más országokban
 
egyáltalán nem értékesíthetők
részben értékesíthetők
értékesíthetők
Összesen
5–9 fő fogl.
268
162
165
595
10–19 fő fogl.
102
86
88
276
20–49 fő fogl.
46
58
48
152
50–249 fő fogl.
13
27
31
71
Összesen (db)*
429
333
332
1094
Összesen (%)*
39,2%
30,4%
30,3%
100,0%
*A méretkategóriával súlyozott értékek
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint az látható, a hazai 5–249 fős MKKV-szektor vállalatainak nagyjából 60%-a rendelkezik részben vagy teljes mértékben külpiacon értékesíthető termékkel/szolgáltatással.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A továbbiakban azt nézzük, hogy kisvállalataink véleménye alapján melyik piacon is versenyeznek (12.3. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12.3. táblázat. A kisvállalatok viszonya a külpiaci versenyhez, méretkategóriákként
Méretkategória
Külpiacon nem versenyez (%)
Egy másik ország piacán versenyez (%)
Több ország piacán versenyez (%)
Az EU piacán versenyez (%)
A világpiacon versenyez (%)
Összesen (db)
5–9 fő fogl.
87,8%
2,2%
4,1%
4,4%
1,6%
639
10–19 fő fogl.
79,5%
3,0%
5,9%
8,9%
2,6%
303
20–49 fő fogl.
67,3%
6,7%
9,1%
11,5%
5,5%
165
50–249 fő fogl.
50,0%
1,3%
16,7%
21,8%
10,3%
78
Összesen (%)*
952
35
72
91
35
1185
Összesen (db)*
80,3%
3,0%
6,1%
7,7%
3,0%
*A méretkategóriával súlyozott értékek
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint a 12.3. táblázatban látható, a magyar kisvállalatok több mint 80%-a szerint ők a külpiacon senkivel nem versenyeznek. Ha viszont versenyeznek, akkor már jellemző, hogy nem csupán egy ország, hanem több ország piacán is megjelennek, sőt vannak olyan vállalatok, amelyek a világpiaci versenyben is jegyzett szereplőknek tartják magukat. Érdekes módon az exportáló vállalatok aránya magasabb, mint a külpiacon versenyző szervezeteké (12.3. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12.3. ábra: Az exportáló vállalatok aránya az egyes kategóriákban (az adott kategória százalékában)
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 12.3. ábra alapján látható, hogy összességében vállalataink 36%-a folytat exporttevékenységet, az export valószínűsége pedig a cégmérettel együtt folyamatosan nő. Ez magasabb értéket mutat, mint a nemzetközi statisztikák alapján láthattuk (12.1. táblázat), aminek egyik oka lehet, hogy a mikroméretű vállalatok esetében mi csak a nagyobb, 5–9 fős szervezeteket vettük be. Összehasonlítva az exportáló vállalatokat a külpiaci versenyben részt vevő vállalatok lényegesen alacsonyabb számával, ez úgy lehetséges, hogy a hazai kisvállalatok jelentős része olyan kismértékben folytat nemzetközi tevékenységet, hogy ez számukra csak marginális jelentőségű. Ezt alátámasztják azok az adatok, amelyek azt nézik, hogy mekkora a vállalatok exportjának aránya az árbevételben (12.4. táblázat). Az exportáló magyar MKKV-k nagyjából fele, az összes MKKV mintegy 17%-a esetében az export árbevételbeli részaránya a 10%-ot sem éri el. Az összes, 5–249 főt foglalkoztató MKKV mindössze 8%-a, ahol az export meghaladja az árbevétel 50%-át. Ezen vállalatok jó része az MKKV-szektor nagyobb vállalatai között található.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12.4. táblázat. A magyar kisvállalatok exportjának részaránya az árbevételben
Méretkategória/
export/árbevétel (%)
75% felett
51–74%
11–49%
max. 10%
0%
Összesen (db)*
5–9 fő fogl.
2,8%
1,4%
4,0%
15,7%
72,7%
642
10–19 fő fogl.
6,3%
5,0%
4,6%
15,2%
62,0%
303
20–49 fő fogl.
6,2%
5,6%
8,7%
21,1%
48,4%
161
50–249 fő fogl.
6,4%
14,1%
17,9%
19,2%
32,1%
78
Összesen (%)*
52
44
68
196
758
1184
Összesen (db)*
4,4%
3,7%
5,7%
16,6%
64,0%
*A méretkategóriával súlyozott értékek
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetköziesedés egy másik fontos mérőszáma az import: amikor a vállalat terméket, szolgáltatást vagy technológiát közvetlenül más országból szerez be. Felmérésünk alapján a hazai MKKV-k 38,7%-a folytatott közvetlen importot (12.4. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12.4. ábra: Az importot folytató magyar kisvállalatok méretkategóriák szerint
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az importot folytató vállalatok részaránya – hasonlóan az exporthoz – a mérettel párhuzamosan emelkedik. Ameddig az 5–9 főt foglalkoztató mikrovállalatok nagyjából harmada, addig a középvállalatok kétharmada végez direkt importot. Ezek a számok hasonló tendenciát mutatnak, mint amit az Eurostat jelentett (12.1. táblázat). Eszerint az importáló vállalatok aránya magasabb az exportálókénál, viszont az MKKV-adatállomány itt is magasabb importarányt mutat, mint az Eurostat adatállománya.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetköziesedésnek – főleg a befelé irányulónak – más mutatói is léteznek, melyek a külföldi együttműködő partnerekkel történő kapcsolatokon alapulnak. A 12.5. táblázat ezeket az együttműködési formákat tartalmazza, azzal, hogy a beszállítói hálózat tagja esetében csupán potenciálisan exportáló vállalatokról beszélhetünk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12.5. táblázat. A nemzetköziesedés szempontjából fontos együttműködések létszám-kategóriák mentén
Együttműködés formái/Létszám-kategóriák (fő)
5–9
10–19
20–49
50–249
Átlag
Beszállítói hálózat tagja
13,7%
14,8%
13,3%
13,8%
13,9%
Külföldi licenszszerződése van
0,50%
1,90%
3,00%
3,80%
1,40%
Külföldi franchise hálózat tagja
1,10%
1,00%
1,80%
2,50%
1,20%
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A befelé irányuló nemzetköziesedés a hazai MKKV-k esetében alacsony (beszállítói hálózat tagja) vagy alig látható (külföldi licensz, franchise) szinten van jelen. A beszállítói hálózatnál, érdekes módon, a méret nem igazán játszik szerepet, azaz a különböző vállalatméretű szervezetek nagyjából azonos arányban válnak beszállítóvá. A külföldi licensz és franchise eseteiben némi mérethatás felfedezhető, de ezek az együttműködési formák marginális szerepet játszanak a magyar gazdaságban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetköziesedés fentiekben elemzett, mondhatni standard mutatói mellett érdemes megnézni azt is, hogy a vállalatnál vannak-e idegen nyelven beszélők, ami a nemzetköziesedés egyik alapja lehet. A nyelvismeret segít a kulturális, pszichés korlátok bontásában és megkönnyíti a direkt kommunikációt a partnercéggel vagy a közvetítőkkel. Ebből a szempontból meglehetősen kedvező a kép. A 12.5. ábra szerint vállalataink 73,1%-nál van olyan munkatárs, aki képes idegen nyelven kommunikálni. A különbség a mikro- és a nagyobb méretű MKKV-k között nem igazán jelentős, még az 5–9 főt foglalkoztató vállalatok esetében is több mint kétharmaduk munkatársai képesek valamilyen idegen nyelven kommunikálni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12.5. ábra: Az idegen nyelven kommunikálni képes vállalatok aránya méretkategóriák szerint
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint azt a 4. fejezetben bemutattuk, a versenyképesség tíz pillére közül az egyik a Nemzetköziesedés, amely a vállalatok komplex nemzetköziesedési képességeit méri négy dimenzióban. Ezek az alkotóelemek a külföldi vevők száma, az export részaránya az árbevételen belül, az idegen nyelveken beszélő munkatársak és a beszélt nyelvek száma, végül pedig a vállalat elhelyezkedése. A 12.6. táblázat a nemzetköziesedés pillérértékét mutatja az MKKV-k méretkategóriáiban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12.6. táblázat. A Nemzetköziesedés pillérértékei méretkategóriák szerint
Méretkategória
Vállalatok száma*
Nemzetköziesedés pillérértéke
5–9 fő fogl.
650
0,410
10–19 fő fogl.
311
0,451
20–49 fő fogl.
166
0,506
50–249 fő fogl.
80
0,600
Átlag*
1206
0,446
*A méretkategóriával súlyozott értékek
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Nemzetköziesedés pillérátlagértéke 0,446 a [0;1] intervallumban. Ahogyan már megszokhattuk, a kategóriában kisebb vállalatok (5–9 fő foglalkoztatott) Nemzetköziesedés pillérértéke majd 50%-kal marad el a közepes méretű vállalatok teljesítményétől, és ez az érték folyamatosan nő a legkisebbektől a nagyobbak felé haladva. Ez összhangban van azzal az általános megfigyeléssel, hogy a nagyobb és versenyképesebb vállalatok nemzetköziesedése nagyobb a kisebb, kevésbé versenyképes vállalatokéhoz képest.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave