ÖSSZEFOGLALÁS

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a fejezet kettős célt követ: egyrészt segít megérteni a működő magyar MKKV-struktúra sokféleségét, másrészt pedig a hazai MKKV-szektor teljesítményét, problémáit nemzetközi összehasonlításban szemléltetjük. Ennek érdekében elsőként bemutattuk a működő magyar MKKV-demográfia összetételét a gazdálkodási forma, a vállalatméret, a szektorális elhelyezkedés és a területi elhelyezkedés mentén. A főbb következtetések az alábbiak voltak:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Gazdálkodási forma szerint: a legnagyobb számban és arányban egyértelműen az egyéni vállalkozók, a korlátolt felelősségű társaságok és a betéti társaságok fordulnak elő, e három kategória teszi ki a teljes magyar működő vállalati demográfia kb. 97%-át.
  • Vállalatméret szerint: a működő magyar vállalati méretpiramis „laposodik”, a piramis tetején változatlan számú nagyvállalat, alján pedig egyre nagyobb számú mikrovállalat helyezkedik el.
  • Szektorális elhelyezkedés szerint: az MKKV-k számára a tercier szektor a legvonzóbb, az alacsony belépési korlátok miatt.
  • Területi elhelyezkedés szerint: Budapesten és Pest megyében tevékenykedik a vállalatok 42%-a, más régiókban a szervezetek 8–11%-a.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alapsokaság minden keresztváltozós bontását kiegészítettük a KVK magyar MKKV-adatain végzett számítások tapasztalatainak ismertetésével is. Ezek szerint a jellemzően alacsonyabb versenyképességű szervezetek a mikrovállalatok és a kisebb méretű szervezetek, amelyek az építőipar és a kereskedelem ágazatokban tevékenykednek. Magasabb versenyképességű vállalataink tipikusan nagyobb méretűek, ágazat tekintetében pedig a mezőgazdaság, az ipar (építőipart kivéve) és a tercier szektor (kereskedelmet kivéve) területén helyezkednek el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgáltuk a magyar vállalati struktúrát az EU más országaival összehasonlítva is. A magyar cégstruktúrát a mikroméretű szervezetek túlsúlya jellemzi, ugyanakkor hiány van nagyobb méretű vállalatokból. A relatíve alacsony termelékenységű mikroméretű szervezetek foglalkoztatása az EU-val összehasonlítva magas. A magyar MKKV-szektor hozzáadott érték szerinti teljesítményét vizsgálva vállalataink minden mérettartományban az EU-átlag alatt helyezkednek el, ugyanakkor relatív elmaradottságunk 2016 óta csökkent.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mind az európai kisvállalati intézkedéscsomag (SBA) tízkategóriás besorolása, mind a saját KVK segítségével azonosítottuk a hazai MKKV-szektor problémáit, amelyek jól reflektálnak az ITM stratégiai jelentésének pontjaira. Kisvállalataink lemaradása az EU átlagától mind az egyéni kompetenciák, mind a támogató külső környezet szempontjából számottevő. Ha a számos probléma közül ki szeretnénk emelni a legfontosabbakat, akkor a környezeti tényezők közül a nem támogató társadalmi környezet és a bürokrácia, adminisztráció, ami a leginkább hátráltatja kisvállalataink fejlődését. A vállalati kompetenciák esetében a kicsiség hátrányait kompenzáló alacsony szintű együttműködés és az innováció alacsony szintje kiemelkedően problematikus, ami a 2020-as években társul a digitális képességek és a digitális megoldások alacsony szintjével. Nagyon sok kisvállalatnál hiányoznak az alapvető gazdálkodási, menedzseri, vállalkozói, pénzügyi ismeretek, amelyek együttesen magyarázhatják, miért is alacsony vállalataink versenyképessége.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave