3.1.3. VÁLLALATI STRUKTÚRA TEVÉKENYSÉG/ÁGAZAT SZERINT

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A működő vállalati demográfia a szektorális (nemzetgazdasági ágak szerinti) összetétel szempontjából is heterogén, ennek szemléltetésére szolgál a 3.3. táblázat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3.3. táblázat. A magyar működő vállalati demográfia összetétele nemzetgazdasági főágak szerint (2014, 2017, 2020) [db]
Szektorok
Nemzetgazdasági főágak
2014.
2017.
2020.
2014–2020 változás (%)
Primer szektor
A= mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
23 893
30 848
33 041
38,3%
B= bányászat, kőfejtés
429
398
382
-11,0%
Szekunder szektor
C= feldolgozóipar
47 614
50 809
54 257
14,0%
D= villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
668
780
1 429
113,9%
E= vízellátás
1 800
1 756
1 739
-3,4%
F= építőipar
56 765
69 658
99 903
76,0%
Tercier szektor
G= kereskedelem, gépjárműjavítás
132 804
133 457
134 145
1,0%
H= szállítás, raktározás
26 137
28 448
35 650
36,4%
I= szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
29 285
30 013
30 849
5,3%
J= információ, kommunikáció
35 039
41 811
51 241
46,2%
K= pénzügyi, biztosítási tevékenység
15 569
18 204
23 221
49,1%
L= ingatlanügyletek
30 593
34 021
36 181
18,3%
M= szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
112 823
130 729
152 714
35,4%
N= adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
34 692
41 287
53 855
55,2%
O= közigazgatás, védelem
P= oktatás
26 844
31 134
37 402
39,3%
Q= humán-egészségügyi, szociális ellátás
29 622
33 685
38 908
31,3%
R= művészet, szórakoztatás, szabad idő
16 286
21 631
26 619
63,4%
S= egyéb szolgáltatás
32 135
45 887
62 432
94,3%
T= háztartás munkaadói tevékenysége
U= területen kívüli szervezet
Mindösszesen
652 998
744 556
873 968
33,8%
Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis alapján (Megtekintve: 2021. 12. 21.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A táblázat alapján megállapítható, hogy a vállalatok elsöprő többsége (78,2%-a) az általában alacsonyabb belépési korlátokkal jellemezhető tercier szektorban tevékenykedik, míg a szekunder szektorban 18,0%, a primer szektorban 3,8%.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A primer szektoron belül a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A) meghatározó, a szekunder szektorban a feldolgozóipar (C) és az építőipar (F) magas népessége szembetűnő, a tercier szektorban pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás (G) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M) emelhető ki. Látható az is, hogy a 2014–2020-as időszak vállalati számnövekedése egyenetlenül érintette az egyes ágazatokat: a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (D), az építőipar (F), információ, kommunikáció (J), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (K), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N), a művészet, szórakoztatás, szabad idő (R) és egyéb szolgáltatás (S) szektorok vállalatainak számai átlag feletti növekedést produkáltak. Figyelemre méltó, hogy a kereskedelem, gépjárműjavítás (G) szektor cégszáma nagyjából változatlan maradt úgy, hogy ezen belül a kereskedelmi szervezetek száma folyamatosan csökken.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szektorok egymásra épülésének szerkezete számos nézőpontból lényeges a kisvállalatok versenyképességének megértése szempontjából. Az alapanyag-kitermeléstől kezdve az iparon és a kereskedőkön át áramlik az anyag, a félkész és késztermék, valamint az értékajánlat (termék és szolgáltatás árazott kombinációja) a vásárlóig, visszafelé pedig a piaci információ és a pénz. Ebből egyenesen következik, hogy egy-egy termék/szolgáltatás sikerességében több vállalat, több szektor is érdekelt lehet. Az ilyen összekapcsolódó értékláncú, közösen értéket teremtő vállalathalmazokat nevezzük ellátási láncoknak. Mindez azért is bír kiemelt jelentőséggel, mert a modern verseny egyre inkább nem is vállalatok, hanem ellátási láncok között zajlik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden részt vevő vállalat az értékajánlathoz való hozzájárulásának arányában szeretne részesedni a vásárló által kifizetett végfogyasztói árból, vagy ha alkuereje lehetővé teszi, akkor még nagyobb mértékben. Az MKKV-k méretüknél, tevékenységük kiterjedtségénél, rendelési és értékesítési volumeneiknél, összességében piaci alkuerőiknél fogva ritkán jutnak az ellátási láncokban csatornairányítói szerephez, esetleg csak azokban a tercier szektorbeli ritka esetekben, ahol a nagyvállalati jelenlét nem jellemző.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KVK adatállományában (n’ [szűrt] = 1139 db) a megvizsgált vállalatok 26,4%-a a mezőgazdaságban és az iparban (kivéve építőipar), 13,3%-a az építőiparban, 29,0%-a a kereskedelemben és 31,3%-a a tercier szektor más nemzetgazdasági főágaiban tevékenykedik. A versenyképesség mintaátlagához (4,744) képest a mezőgazdasági és ipari MKKV-k kompetenciateljesítménye +4,3%-kal magasabb, az építőipari vállalatoké -10,5%-kal alacsonyabb, a kereskedelmi szervezeteké -2,3%-kal alacsonyabb, a más tercier szektor vállalatoké +2,9%-kal magasabb, és az eltérés szignifikáns. Az egyes kompetenciákat szemlélve megállapítható, hogy a mezőgazdasági és az ipari vállalatok a hazai piac, a nemzetköziesedés, a termék/szolgáltatás, a termelés és a döntéshozatal tekintetében is +5%-nál nagyobb mértékben mintaátlag felett teljesítenek. Ilyen mértékben a kereskedelmi vállalatok a marketing, a többi szolgáltató társaság pedig a humán tőke, a termék/szolgáltatás és az online jelenlét tekintetében emelkednek ki. Egy átlagos építőipari vállalat minden kompetenciája -5%-ot meghaladó mértékben mintaátlag alatt teljesít.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave