13.2.1. EGYÉNI JELLEMZŐK

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyéni szinten a demográfiai tényezők (nem, életkor), a személyiségjegyek, a készségek, a képességek, a tudás, a motivációk és az attitűdök hatnak a vállalkozási elképzelések alakulására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyiség az ember egyediségére (individualitás) utal. A személyiség értelmezésében számos nézőpont elfogadott, mint például a biológiai, amely a genetika szerepét hangsúlyozza; a tanuláselméleti, amely a tapasztalatok szerepét emeli ki; vagy a pszichoanalitikus, amely a tudattalan befolyásával foglalkozik. Munkánk szempontjából a diszpozicionális megközelítés a leghasznosabb, amely a személyiség összetevőinek, a vonásoknak a szerepét hangsúlyozza. A megközelítés szerint az emberek állandó, stabil jellemzőinek egyéni mintázódása adja az egyének közötti eltéréseket, így az állandósággal bíró jellemzőik összessége határozza meg az emberek személyiségét (Komlósi 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A diszpozicionális megközelítés egyik fő irányát a vonáselméletek képezik, amelyek a legjellegzetesebb tulajdonságok, tulajdonságcsoportosulások elemzésével foglalkoznak. Első lépésben mi is ezt mutatjuk be. A másik irányvonal a személyiséget mozgató hajtóerőkkel, a szükségletekkel és a motivációkkal foglalkozik, amelyekre röviden mi is kitérünk. Mindkét esetben csak a vállalkozás szempontjából releváns kérdésekkel foglalkozunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyiségvonások közvetetten befolyásolják a viselkedést és a teljesítményt (Kanfer 1992), így a vállalkozói kérdésekkel is összefüggésbe hozhatók, és mint kritikus egyéni jellemzők jelennek meg a vállalkozói szakirodalomban (WachGłodowska 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor a személyiségvonások sokfélesége és komplexitása oda vezetett, hogy a bevont változók körének függvényében jelentősen eltérő kutatási eredmények születtek. Ennek feloldására Rauch és Frese (2007) metaelemzésükben a vállalkozói feladatokhoz illeszthető és nem illeszthető tulajdonságokra osztották a személyiségjegyeket, és igazolták az előbbiek jelentőségét a vállalkozásindításban és a vállalkozás sikerességében. A következő jellemzőket tekintették munkájukban kritikus tényezőknek:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • teljesítményigény,
  • innovációs képesség,
  • proaktív személyiség,
  • énhatékonyság,
  • stressztűrés,
  • autonómiaigény,
  • belső kontroll és
  • kockázatvállalás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek közül két tényező mindenképpen magyarázatra szorul. Az énhatékonyság fogalma Bandurától (1982) származik: „az emberek személyes hatékonyságának az érzése, hogy életük eseményeit alakítják és szabályozzák”. Bandura hangsúlyozza, hogy ezek az ítéletek, legyenek pontosak vagy hibásak, befolyásolják az emberek döntéseit. Az erős hatékonyságtudattal rendelkező emberek nagyobb erőfeszítéseket tesznek a kihívások leküzdésére. A vállalkozói szakirodalomban a vállalkozói énhatékonyság releváns, ami „az egyén azon hitének az erőssége, hogy képes sikeresen ellátni a vállalkozás különféle szerepeit és feladatait” (Chen et al. 1998). Számos tanulmány megerősítette az énhatékonyság pozitív hatását a vállalkozás indításának szándékára (lásd például: Gubik 2021, WachWojciechowski 2016).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belső kontroll kifejezés (kontrollhit, kontrollhely néven is megtalálható a magyar szakirodalomban) Rotter (1966) munkájára vezethető vissza. Rotter két hitet, külső és belső kontrollhitet különböztetett meg annak függvényében, hogy az egyén saját cselekvésétől függőnek vagy függetlennek érzi a jutalmat. Ez utóbbiban inkább rajta kívül álló körülményekben (mint a szerencse, a véletlen, a sors, mások irányítása stb.) látja a történések alakulásának okát. Az az egyén, aki erősen hisz abban, hogy képes irányítani saját sorsát, valószínűleg:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. éberebb lesz a környezet azon aspektusaira, amelyek hasznos információkat szolgáltatnak a jövőbeli viselkedéséhez;
  2. lépéseket tesz környezete állapotának javítása érdekében;
  3. nagyobb értéket tulajdonít a képességeknek vagy a teljesítmény fokozásának, és általában jobban foglalkozik képességeivel, különösen hibáival; és
  4. ellenáll az őt befolyásolni kívánó finom kísérleteknek (Rotter 1966).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalkozói szakirodalomban a vállalkozói hajlandóság és a kontroll közötti összefüggésre vonatkozó empirikus tanulmányok egy része közvetlen pozitív összefüggést talált a belső kontrollhit (a vállalkozói szakirodalom internal locus of controlnak nevezi) és a vállalkozói hajlandóság között (Asante Affum-Osei 2019, Gubik 2013).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos tanulmány vizsgálta a sikerhez szükséges vállalkozói tulajdonságokat. A 13.1. táblázat segítségünkre lehet abban, hogy a bemutatott személyiségvonások rendszerét átlássuk. Lukovszki (2011, 2018) a szakirodalomra támaszkodva 46 vállalkozói tulajdonságot gyűjtött össze, majd rendszerezett aszerint, hogy azok mely képességhez kapcsolhatók. Ezek a vállalkozói tulajdonságok eltérő kombinációkban, együttesen jelennek meg. Ugyanakkor nem létezik a tipikus vállalkozóhoz köthető tulajdonságtérkép. A vállalkozói tulajdonságok egy része tanulható, a készségek megszerezhetők, fejleszthetők, ugyanakkor nincs olyan vállalkozó, akiben egyszerre fellelhető lenne mindegyik vonás (Timmons 1999).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

13.1. táblázat. Vállalkozói tulajdonságok
Tulajdonságok
Kockázatkezeléshez kapcsolódó képességek
Döntéshozatalhoz kapcsolódó képességek
Kalkulált kockázat vállalása, kockázatviselési hajlandóság
Határozottság
Teljes elkötelezettség
A kudarc kezelésének képessége
Növekedésorientáció
Sok energia, egészség és érzelmi stabilitás
Jövőkép, vízió
Személyes felelősség vállalása, keresése
Kitartás
Kezdeményezőkészség
Önállóság, függetlenség
Optimizmus
Belső kontroll attitűd
Önbizalom
Teljesítményorientáltság
Rugalmasság a változások irányába
Siker- és profitorientáció
Stressz- és bizonytalanságtűrés
Végrehajtó – a döntéseket végre is hajtja
Lehetőségfelismeréshez kapcsolódó képességek
Team-építési képességek
Üzleti készenlét
Csoportépítő, motiváló képesség
Lehetőségfelismerés képessége
Teamben való együtt dolgozás képessége
Lehetőségek értékelésének képessége, ítélőképesség
Vezetői képesség, mások irányítására való képesség
Vállalkozószellem, üzleti érzék
Megszállottság
Céltudatosság és lehetőségmegszállottság
Kommunikációhoz és külső kapcsolatépítéshez kapcsolódó képességek
Innovációs képességek
Jó kommunikációs képesség
Ötletesség, kreativitás
Kapcsolatépítési képesség
Innovativitás
Meggyőző képesség
Szakmai (tanulható, fejleszthető) képességek
Közfigyelmet vonzó, imázsalkotó személyiség
Működtetési, technikai képességek fejlesztése; szakmai tapasztalat
Szociális kompetencia, társadalmi beágyazottság
Több üzleti területen való szaktudás, képességek kialakítása (multi-skilled), rugalmasság
Energikus/ambiciózus
Kemény munkavégző képesség
Üzleti, jogszabályi ismeretek
Pénzügyi érzék
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lukovszki (2018) 438 vállalkozóból álló mintára támaszkodva felállította a vállalkozói tulajdonságok fontossági sorrendjét már működő vállalkozások esetén (13.2. táblázat), a vizsgálatba bevont vállalkozók véleményére támaszkodva – a vállalkozó ötfokozatú Likert-skálán egytől (alacsony fontosságú) ötig (magas fontosságú) terjedő pontszámmal osztályozhatta a tulajdonságokat aszerint, hogy mennyire érzi őket fontosnak a siker elérésében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

13.2. táblázat. A vállalkozói tulajdonságok sorrendje a pontszámok alapján
Sorrend
Tulajdonság megnevezése
Átlag
1.
Tárgyalási és megegyezési képesség
4,64
2.
Döntéshozatali képesség
4,59
3.
Problémaazonosítás és -megoldás képessége
4,57
4.
Szóbeli kommunikációs képességek
4,43
5.
Külső kapcsolatépítési, hálózatépítési képesség
4,25
6.
Üzleti lehetőségek azonosítási képessége
4,24
7.
Innovatív (újszerű) gondolkodás
4,24
8.
Üzleti lehetőségek értékelési képessége
4,18
9.
Ösztönösen ráérző (Intuitív) gondolkodás
3,89
10.
Kalkulált kockázatvállalás
3,80
11.
Stresszel történő bánás
3,76
12.
Elemző (analitikai) gondolkodás
3,76
13.
Kudarccal történő bánás
3,71
14.
Bizonytalanságokkal történő boldogulás
3,68
15.
Csoportban (Teamben) történő együtt dolgozás
3,62
16.
Írásbeli kommunikációs képesség
3,58
17.
Csoport (Team) építési képesség
3,51
18.
A piac másoktól eltérő felfogása
3,28
19.
Nyelvtanulási képességek
3,17
Forrás: saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 13.2. táblázat adatai alapján a vállalkozók a tárgyalási és megegyezési képességet, a döntéshozatali képességet, valamint a problémaazonosítás és -megoldás képességét fontosabbnak ítélték a siker elérésében és megtartásában a többi tulajdonsághoz viszonyítva. Láthatjuk tehát, hogy a vállalkozói tulajdonságok mind az indulás, mind pedig a működés során fontos szerepet játszanak a vállalkozói lét kihívásainak kezelésében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyiségvonások vizsgálata mellett, amelyek éppen viszonylagos állandóságuk miatt lehetnek alkalmasak a viselkedés előrejelzésére, a vállalkozói gondolkodásmód elemzése is hozzájárulhat a vállalkozói döntések megértéséhez. A gondolkodásmódot (mindset) befolyásolja az egyénnek a környezettel való interakciója (MathisenArnulf 2013), így idővel jelentősen változhat, és változtatható, ami a vállalkozásösztönzés szempontjából fontos kérdés. A gondolkodásmód jó előre jelzője annak, hogy az egyénektől milyen attitűd várható a vállalkozási folyamat során (Gauthier et al. 2018). Az attitűd összegzi egy tárggyal kapcsolatos ítéleteinket, nézeteinket, ezáltal irányítja viselkedésünket (Kiss 2006). Az attitűdök alkalmazása a viselkedés „bejóslására” széles körben elterjedt, így a vállalkozáskutatásban is megjelent. Szinte az összes kutatás, amely az attitűdök vállalkozói szerepét vizsgálta, pozitív kapcsolatot talált a két változó között (lásd például: WachWojciechowski 2016, GubikFarkas 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A diszpozicionális megközelítés másik irányvonala a motivációkkal foglalkozik, amely alatt az egyéni mozgatóerők (motívumok) meghatározott viselkedést eredményező összességét értjük (Ajzen 1991, Kanfer et al. 2017). Számos kontextusban vizsgálták már, témánk szempontjából a vállalkozási folyamatban betöltött szerepe a jelentős. Számos vállalkozói motívumot azonosítottak az elmúlt évtizedekben (Jayawarna et al. 2013):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • gazdasági haszon;
  • teljesítmény, függetlenség és kontroll iránti vágy;
  • személyes fejlődés;
  • javuló társadalmi státusz;
  • lehetőség az innovációra és új termékek létrehozására;
  • a közösség jólétéhez való hozzájárulás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati életciklus különböző szakaszaiban meglehetősen eltérők lehetnek az egyén motivációi. Nem nehéz belátni, hogy más motivációs tényezők hatnak a vállalkozás kezdeti fázisában, amikor nem a szervezeti keretek, hanem maga a tevékenység (lehetőség megtalálása, kihasználása) áll a középpontban, és mások a működés/növekedés vagy esetleg már a kilépés szakaszában, amikor az egyén mint vállalatvezető kerül a középpontba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az indulási motivációt a környezeti tényezők erősen befolyásolják, gyakran leegyszerűsítve „lehetőség” és „kényszer” motiválta vállalkozóként definiálják az induló vállalkozókat (Szerb 2000):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Lehetőség motiválta vállalkozóról akkor beszélhetünk, ha a leendő vállalkozót egy kiváló üzleti alkalom megragadása, önállóság vagy magasabb jövedelem elérése motiválta a vállalkozás beindítására. A leendő vállalkozó gyakran a meglevő munkahelyen nem tudja, vagy nem akarja megvalósítani céljait, illetve a meglévő munkahely kifejezetten gátolja elképzelései megvalósításában. A függetlenség motiválta vállalkozó általában nem bírja a kötöttségeket, önmegvalósításra törekszik.
  • A kényszer motiválta vállalkozó gyakran komoly nehézségek, nélkülözés miatt lesz vállalkozó. Jellegzetes motiváló tényező a munkahely elvesztése vagy az attól való félelem, illetve, hogy alkalmazottként nem talált állást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalkozásindítási motivációk a későbbiek során is befolyásolják a létrehozott vállalat működését, növekedését, eredményességét. Az empirikus kutatások alapján látszik, hogy a kényszervállalkozások döntő mértékben kisebb, egyszemélyes önfoglalkoztató vállalatként indulnak, jellemzően kevéssé innovatív ötlettel, és a későbbiekben sem szándékoznak növekedni vagy akár alkalmazottat felvenni (Reynolds et al. 2001, Szerb 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalkozás indításának motivációi azonban nem azonosak a vállalkozás működtetése során tapasztalt motivációkkal, hiszen a vállalkozói tapasztalatok és a vállalkozói teljesítmény változásával a motivációk is változnak a vállalkozói életút során (Jayawarna et al. 2013). A vállalkozás működésének szakaszában a vállalkozás sikere és növekedése iránti elkötelezettség kap nagyobb hangsúlyt (Barba-Sánchez Atienza-Sahuquillo 2012, Morris et al. 2006), emellett pedig a vállalkozói értékteremtés, így a jövedelemszerzés, az autonóm döntéshozatal vagy az önmegvalósítás lehetősége válik meghatározóvá. Ezeket összefoglaló néven üzleti motívumoknak hívjuk. Az üzleti motívumok a vállalkozó és/vagy a vállalkozás céljait szolgálják. Emellett a vállalkozók társadalmi célokat is figyelembe vehetnek vállalkozásuk működtetése során (Jayawarna et al. 2013), vagyis az üzleti értékek megteremtése mellett az alapvető szükségletek kielégítéséhez, a társadalmi jólléthez, az egészséghez és az egészséges környezethez való hozzájárulásuk révén igyekeznek társadalmi értékeket is létrehozni (Brieger et al. 2020, De Ruysscher et al. 2017). Utóbbiakat a társadalmi értékteremtés motívumaiként azonosíthatjuk. A két motivációs erő nem zárja ki egymást, azaz bizonyos vállalkozói magatartásokhoz mindkét motívum hozzájárulhat (például hátrányos helyzetű alkalmazottakat foglalkoztathat egy vállalkozó részben azért, mert adókedvezményben részesül, és részben pedig azért, mert így hozzájárul a helyi közösség jóllétéhez), de külön-külön is állhatnak a motívumok bizonyos vállalkozói cselekvések mögött (Vörös és társai 2021). A motívumok egyéni konstellációi kihatnak a vállalkozói viselkedésre az életciklus valamennyi szakaszában. A motívumok alakulására jelentős hatást gyakorolnak a személyiségen túl a környezeti tényezők és az oktatási rendszer egyaránt.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave