Szerb László, Rideg András (szerk.): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment • Versenyképességi megközelítés
›
I. KISVÁLLALATI GAZDASÁGTAN
›
1. KISVÁLLALATOK HELYE ÉS SZEREPE A PIACGAZDASÁGI RENDSZERBEN
›
1.4. A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ KISVÁLLALATOK SZEREPE A REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN

1.4. A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ KISVÁLLALATOK SZEREPE A REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetközi szakirodalomban népszerű Porter (2003) régiófejlesztési fókuszú hármas vállalati tipizálása. A felosztás a regionális gazdaságtanban közismert exportbázis-elméletből indul ki (pl. Lengyel–Rechnitzer 2004, Lengyel 2010), és az MKKV-k csoportosítása és a heterogenitás szemléltetése szempontjából is relevánsnak tekinthető. A porteri hármas tipizálás során az egyes „szektorokat” célpiacok és jövedelemforrások alapján különböztetjük meg, az alábbiak szerint (Porter 2003):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Bázis szektor: a kereskedelembe kerülő javakat és szolgáltatásokat (traded, tradeable) értékesítő iparágak vállalatai (pl. feldolgozóipar, üzleti szolgáltatások, szállítás). Az output transzferálható, a vállalatok jellemzően nem helyi, hanem országos és/vagy több esetben globális piacokra (exportra) termelnek. A piac kiterjedtsége a gyors növekedés lehetőségét és a magas versenyintenzitás veszélyeit egyaránt magában hordozza. A helyi vállalatok közötti verseny nem zérus összegű, az együttműködések kölcsönösen előnyösek.
  2. Helyi szektor: a helyi javakat és szolgáltatásokat (non-traded, non-tradable, local) nyújtó, helyi igényeket kielégítő vállalatok (pl. kiskereskedelem, helyi építőipar, szolgáltatás). Az output nem transzferálható, és a vállalatok jellemzően helyi piacra termelnek, ezért jellemző a rivalizálás, a verseny zérus összegű. A növekedési kilátások a helyi verseny intenzitásától és a helyi kereslet fizetőképességétől függenek.
  3. Erőforrásfüggő szektor: az immobil természeti erőforrásokhoz (resource-dependent) kapcsolódó vagy a településre jövők igényeinek kielégítésére létrejött vállalatok (pl. turizmus, felsőoktatás). Az output nem transzferálható, a verseny mégsem zérus összegű, mert ezen helyi vállalatok árbevétele elsősorban nem helyi fogyasztóktól származik. A növekedési kilátások jellemzően korlátozottak, a változások lassú üteműek és számos támogató (pl. önkormányzat, településmarketing) aktív közreműködése szükséges.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy területi egység gazdaságának kiegyensúlyozott prosperálásához mindhárom „szektor” vállalataira szükség van, így igaz az is, hogy e hármas tipológia vállalatainak áttekintésével fény derülhet egy területi egység fejlődési problémáira, a növekedés, a foglalkoztatás, a jövedelmi viszonyok és a jóllét diszfunkcióira is.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave