3.1.4. VÁLLALATI STRUKTÚRA FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS SZERINT

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalatok földrajzi elhelyezkedéséről nyújt információt a 3.4. táblázat. A térbeli összefüggések elemzése a regionális gazdaságtan, a területi egységek fejlődésével foglalkozó diszciplína kiemelt vizsgálati területe, amelynek kulcsszerepe van a területi fejlődési egyenlőtlenségek, valamint a vállalati versenyképesség külső, mezoszintű tényezőinek és determinánsainak a megértésében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3.4. táblázat. A magyar működő vállalati demográfia összetétele NUTS 2-3 földrajzi elhelyezkedés szerint (2014, 2017, 2020) [db]
NUTS2 régió
NUTS3 vármegye
2014.
2017.
2020.
2014–2020 változás (%)
Budapest és Pest várvármegye
Budapest
189 465
210 752
235 447
24,3%
Pest vármegye
86 932
104 947
129 915
49,4%
Közép-Dunántúl
Fejér vármegye
23 514
27 608
33 730
43,4%
Komárom-Esztergom vármegye
17 682
20 212
24 270
37,3%
Veszprém vármegye
21 540
25 193
30 798
43,0%
Nyugat-Dunántúl
Győr-Moson-Sopron vármegye
29 984
35 227
41 716
39,1%
Vas vármegye
15 332
17 510
20 564
34,1%
Zala vármegye
17 527
19 973
23 153
32,1%
Dél-Dunántúl
Baranya vármegye
22 882
25 546
30 311
32,5%
Somogy vármegye
16 869
19 366
23 170
37,4%
Tolna vármegye
12 139
13 893
16 304
34,3%
Észak-Magyarország
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
28 723
31 395
36 751
27,9%
Heves vármegye
16 030
17 355
19 994
24,7%
Nógrád vármegye
8 087
9 140
11 076
37,0%
Észak-Alföld
Hajdú-Bihar vármegye
30 798
34 680
41 930
36,1%
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
16 998
18 932
22 245
30,9%
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
26 263
30 447
36 030
37,2%
Dél-Alföld
Bács-Kiskun vármegye
30 034
34 690
40 289
34,1%
Békés vármegye
16 569
18 746
22 062
33,2%
Csongrád-Csanád vármegye
25 630
28 944
34 213
33,5%
Mindösszesen
652 998
744 556
873 968
33,8%
Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis alapján (Megtekintve: 2021. 12. 21.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3.4. táblázat alapján látszik, hogy a magyar gazdaság milyen magas mértékben Budapest, illetve Pest vármegye központú. A működő vállalatok 42%-a ebben a régióban helyezkedik el, míg más régiókban a vállalatok 8–11%-a. Ennek a 8–11%-os sávnak az alján (8%) Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország, tetején (11%) pedig Észak-Alföld és Dél-Alföld helyezkedik el. Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon működik a vállalatok 10-10%-a, mely érték ebben az összehasonlításban átlagosnak, közepesnek tekinthető. A 2014–2020-as időszakban ugyanakkor Budapest túlsúlya némileg mérséklődött, azonban a központi agglomerációt képviselő Pest megyéé az átlagot jóval meghaladóan nőtt. Ugyanezen időszak alatt Észak-Magyarország cégszám szerinti jelentősége csökkent, míg a Közép-Dunántúlé növekedett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatokhoz lényeges megjegyezni azt, hogy a statisztikákat jellemzően a székhely alapján készítik, miközben ismeretes, hogy a székhely és a telephely, tehát a bejegyzett központi helyszín és a vállalkozási tevékenység folytatása szempontjából központi helyszín között lehet különbség. A KVK-kutatások során azonban megállapították, hogy még ha az MKKV-k székhelye és telephelyei el is térnek, ez területi statisztikai egységet (országrészt, régiót, megyét) rendkívül ritkán lép át. A 3.4. táblázat vizuális megjelenítése az alábbi 3.1. ábrán látható:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3.1. ábra: A magyar működő vállalati demográfia összetétele NUTS 2-3 földrajzi elhelyezkedés szerint (2014, 2017, 2020) [db]
Forrás: saját szerkesztés KSH tájékoztatási adatbázis alapján
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave