Szerb László, Rideg András (szerk.): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment • Versenyképességi megközelítés
›
I. KISVÁLLALATI GAZDASÁGTAN
›
2. KISVÁLLALATOK A VÁLTOZÓ VILÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
›
2.2. A MAGYARORSZÁGI VÁLLALATFEJLŐDÉS A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG
›
2.2.3. AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS ÉS A VÁLSÁGÉVEK: 2004–2013

2.2.3. AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS ÉS A VÁLSÁGÉVEK: 2004–20131

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU-s csatlakozástól a 2008-as válság és válságkezelés lezárása önmagában is több időszakot foglal magába. Ami azonban közös pont a kisvállalatok szempontjából, az a turbulens változások, amelyek kihívások elé állították a kisvállalatokat is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország 2004. május 1-én lépett be az Európai Unióba. A korábbi években jórészt lezajlott az EU-s jogrendszerrel történő harmonizáció, de a csatlakozással nem csupán a piacok, hanem az EU pénzügyi alapjai is megnyíltak Magyarország számára. A Magyarország számára allokált európai uniós transzferek 2004–2006 között 2,7 milliárd, 2007–2013 között pedig 11,7 milliárd euróra rúgtak. Ugyanakkor a csatlakozással egy időben megindult Magyarországgal szemben a túlzott deficit miatti eljárás az expanzív költségvetési politika miatt, ami csak 2013-ban zárult le.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2006–2007-es éveket a költségvetési kiigazítási törekvések jellemezték, így a 2008-as gazdasági válság már egy visszaesőben levő gazdaságot sújtott (Losoncz 2014). A kisvállalatok számára ez az időszak a változó, leginkább romló külső feltételek közötti lavírozást jelentette. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás ugyan új lehetőségeket nyújtott a hazai vállalatoknak, azonban a közös piac jelentette előnyöket a kisvállalatok jelentős része nem tudta kihasználni. Ráadásul a külföldi vállalatok fokozott hazai megjelenése és az import tovább fokozta a versenynyomást. A költségvetési egyensúlyteremtő lépések és a válság is a belső kereslet és a beruházások csökkenésével járt, amit tovább fokozott a 2008-ban kitörő, globálissá szélesedő válság. A kisvállalatok nehézségeit a lánctartozás okozta likviditási problémák, a drasztikusan visszaeső és szigorodó hitelfelvételi lehetőségek és a pénzpiaci nehézségek tovább mélyítették (Szabó–Farkas 2011).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány először jelentős lazításokat hajtott végre az adórendszerben – egykulcsos személyi jövedelemadó, a családi adókedvezmény, a társasági nyereségadó kulcsának csökkentése, a kisvállalatok kedvezményes adózási formáinak bevezetése (Surányi 2014), amelyek javították a vállalati szféra pozícióit. Ugyanakkor az egyensúly megteremtéséhez szükség volt az állami kiadások mérséklésére is, ami a háztartások jelentős részének jövedelmét, állami támogatását, fogyasztását mérséklő megszorító intézkedéseket jelentett (Voszka 2011). A belső kereslet további visszaesése elsősorban a kisebb méretű szervezetek számára bizonyult kedvezőtlennek. A hátrányos tendenciák jól láthatók a működő vállalatok számának alakulásában is, ahol az időszak egészét a működő vállalatok számának visszaesése jellemzi (2.4. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.4. táblázat. A működő új és megszűnt vállalatok száma Magyarországon a különböző mérettartományokban 2005–2013 között
Létszám-kategóriák
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
1–4 fő
631 831
621 682
613 649
626 811
620 029
626 631
620 333
575 476
572 308
5–9 fő
40 514
41 143
39 954
39 560
37 073
37 857
37 977
37 765
36 909
10–19 fő
18 648
19 036
18 461
18 853
17 202
18 067
18 074
17 312
16 732
20–49 fő
10 859
10 352
9 982
10 073
9 076
8 613
8 483
8 690
8 839
50–249 fő
4 980
5 010
5 088
5 157
4 746
4 640
4 643
4 578
4 515
250 fő és felette
924
923
924
954
870
872
865
871
871
Vállalat összesen
707 756
698 146
688 058
701 408
688 996
696 680
690 375
644 692
640 174
Új vállalatok száma
63 598
59 797
60 968
71 334
63 110
69 935
68 804
56 683
66 024
Megszűnt vállalatok száma
73 715
66 701
65 038
72 669
63 566
74 444
95 770
73 862
56 487
Vállalatok hároméves túlélési rátája
57,1%
54,7%
53,5%
53,7%
53,0%
52,1%
51,0%
47,4%
Forrás: KSH, STADAT alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2005-től 2013-ig majd 10%-kal, közel 708 ezerről 640 ezerre csökkent a működő vállalatok száma. Az egyes mérettartományokat nézve a legkisebb visszaesés a nagyvállalatok (8%) és a 10–19 főt foglalkoztató kisvállalatok (8%) körében volt. Ezzel egyidőben a 20–49 fős kisvállalatok száma 17%-kal mérséklődött. Ez a dinamika jól látható a megszűnő vállalatok számának emelkedésében is. A válság időszakában jellemzően megnő a cégalapítási kedv, ami ebben az esetben nem a prosperitás jele, hanem a munkahelyek megszűnése miatti kényszer következménye. A visszaeső kereslet és a kényszervállalkozások számának növekedése fokozódó versenyt jelent. A kedvezőtlen folyamatok jól látszanak a szervezetek túlélési rátájának csökkenésében is. A vállalatok hároméves túlélési rátája azt mutatja, hogy a valódi új vállalatok hány százaléka működik az alakulását követő harmadik évben is. 2006 és 2013 között ez a túlélési ráta majd 10%-kal visszaesett, ami a vállalati működés fokozódó kockázataira utal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU-s Strukturális Alapok forrásai ugyan már 2004-ben megnyíltak Magyarország számára, de az első teljes tervezési periódus a 2007–2013-as periódus volt. Ebben az időszakban az EU strukturális és Kohéziós alapjaiból az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) alapján hét regionális Operatív Program és nyolc szektorális Operatív Program keretében 29 milliárd eurós támogatáshoz jutott Magyarország. A vállalatok, így az MKKV-szektor vállalatai számara is az elsődleges pénzforrás a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) volt, amely az EU-támogatások mintegy 11,4%-a felett rendelkezett. A GOP négy prioritása közül másodikként szerepelt „A vállalkozások (kiemelten az MKKV-k) komplex fejlesztése”, 1,3 milliárd eurót meghaladó összegben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Figyelemre méltó, hogy az MKKV-szektor viszonylagos elmaradottsága annak ellenére folytatódott, hogy kisvállalataink jelentős támogatáshoz jutottak. Kállay (2014) szerint Magyarország a 2007–2013-as időszakban az EU-átlag 2,7-szeresét költötte el gazdaságfejlesztésre, ami messze nem áll arányban sem a munkahelyteremtéssel (ami csökkent), sem pedig a gazdasági növekedésben elért eredményekkel. A 2007–2013-as évek EU-forrásfelhasználás hatásait vizsgálva Balás és társai (2015) a pozitív hatások közül inkább a rövid távú, keresleti hatásokat tudták azonosítani, a hosszú távú, kínálati hatások marginálisnak bizonyultak. Az MKKV-k technológiai fejlesztését támogató projektek hatásvizsgálata szerint „[…] a minta reprezentatív vállalata esetében 2006 és 2011 közötti időszakban csökkent a foglalkoztatotti létszám (-20%), a nettó árbevétel, a tárgyieszköz-állomány (-13,4%), és romlott az üzemi eredmény, a hozzáadott érték, illetve a nyereségesség […] amellett, hogy […] javult néhány hatékonysági mutató” (Pályázatok hatásvizsgálata 2013, 6).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU-támogatások hét év alatti 2%-os hozzájárulása a gazdasági növekedéshez és a 81.000 fős, elsősorban rövid távú foglalkoztatottságemelkedés meglehetősen vérszegény, főleg, ha 9.200 milliárd forintos kiadási oldallal állítjuk szembe. Az EU-támogatások láthatóan csak részben voltak képesek kompenzálni a makrogazdasági egyensúlyteremtés és a 2008-ban kezdődött világgazdasági válság keresletcsökkentő hatásait, az MKKV-szektorban pedig 2003-ban pontosan ugyanannyi alkalmazott volt, mint 2013-ban. 2008-hoz képest viszont az MKKV-foglalkoztatás mintegy 5.300 fős mínuszos egyenleget mutat. A hozzáadott érték pedig 2013-ban is a 2008-as szint nagyjából 90%-ára rúgott. Igaz, itt is voltak olyan ágazatok (pl. informatika), ahol jelentős javulás következett be (SBA 2014).
 
1 2004 több tekintetben is fontos referenciaév, ezért szerepeltetjük az adatokat mindkét időszakban.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave