Szerb László, Rideg András (szerk.): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment • Versenyképességi megközelítés
›
I. KISVÁLLALATI GAZDASÁGTAN
›
3. A KISVÁLLALATOK MAGYARORSZÁGON NAPJAINKBAN
›
3.4. A MAGYAR MKKV-SZEKTOR PROBLÉMATÉRKÉPE

3.4. A MAGYAR MKKV-SZEKTOR PROBLÉMATÉRKÉPE

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán kidolgozott Kisvállalati Versenyképességi Index (KVI) az MKKV-k versenyképességét tíz pillér (vállalati jellemző és kompetencia) mentén méri. Ezek az alábbiak: hazai piac és verseny, együttműködés, nemzetköziesedés, humán tőke, kínált termék/szolgáltatás, termelés, értékesítési mód (marketing), online jelenlét, döntéshozatal és adminisztratív rutinok, stratégia. A könyv későbbi fejezeteiben bőven alkalmazzuk a felmérés adatait, itt a tíz versenyképességi pillér mentén mutatjuk be az MKKV-szektor vállalatainak legfontosabb problémáit (3.8. táblázat). Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezek általános problémák, ami azt jelenti, hogy a kisvállalatok körében meglehetősen általános.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3.8. táblázat. A magyar MKKV-szektor kompetencia problématérképe a versenyképesség 10 pillére mentén
Versenyképességi pillér
Problematikus területek
Hazai piac és verseny
verseny sok területen erős, túl sok vállalat versenyez
Együttműködés
együttműködési hajlandóság alacsony
Nemzetköziesedés
nemzetköziesedés (export) szintje alacsony, nyelvtudás számos vállalatnál hiányzik
Humán tőke
jutalmazási-ösztönzési rendszerek a vállalatok harmadánál hiányzik, továbbképzés gyakorisága különösen a kisebb szervezeteknél alacsony
Kínált termék/szolgáltatás
termék- és technológiai innováció a kisvállalatok nagyobb részénél hiányzik
Termelés (technológia)
a kisvállalatok által használt technológia nemzetközi szinten alacsony
Marketing
az alkalmazott marketingkommunikációs eszközök köre szűk,
marketinginnovációk ritkák
Online jelenlét
a kisvállalatok majd negyedének nincs honlapja, 10%-uk online jelenléte 0, közösségimédia-szereplést a vállalatok fele végez
Döntéshozatal
a szervezetek majd 40%-ánál a döntéseket még mindig a tulajdonosok/vezetők szűk köre hozza, senkivel sem konzultálva, a vezetők saját vezetői kompetenciáikat igen magasra értékelték
Stratégia
számos vállalat védekező, reaktív stratégiát követ
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyéni kompetenciák hiányosságai mellett a nehézségek egy másik körét jelzi az Innovációs és Technológiai Minisztérium „A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030” (ITM 2019) című kiadványa. Ebben a dokumentumban a helyzetértékelés alatt az MKKV-szektor problémáit sorolják fel (13. oldal):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az MKKV-szektor termelékenysége, hozzáadott értéke alacsony.
  • A külföldi irányítású vállalatok gazdasági súlya jelentős Magyarországon.
  • A hazai szabályozások minősége és hatékonysága tekintetében több területen is elmaradás mutatkozik a V4- és az OECD-országokhoz képest.
  • Az innovációs teljesítmények a K+F-re fordított költések növekedése ellenére „vegyes képet mutatnak”.
  • A magyar gazdaság és a társadalom összevont digitalizációs fejlettsége az Európai Unióban az utolsók között van.
  • Az MKKV-szektor hitelállománya bővül, de az MKKV-hitelek GDP-hez viszonyított aránya alacsony a fejlett hitelfinanszírozással rendelkező országok szintjéhez képest.
  • A hitelezés bővülése ellenére a pénzügyi szervezetek csak részben finanszírozzák az MKKV-szektor működését és fejlesztését.
  • A hazai MKKV-k az általuk előállított bruttó hozzáadott érték arányában magas exportteljesítményt nyújtanak, de ez kevés vállalat koncentrált aktivitásának köszönhető.
  • A hazai MKKV-k külpiaci értékesítésükhöz nem használják ki az e-kereskedelem nyújtotta előnyöket.
  • A magyar MKKV-k számára a képzett munkavállalók toborzása és megtartása nehéz összehasonlítva a V4-országokkal.
  • A felnőttképzésben részt vevő MKKV-knál dolgozó alkalmazottak aránya alacsony Magyarországon.
  • A magyar gazdaság harmadát érinti a generációváltás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ITM (2019) problématérképe jól reflektál Magyarország SBA-profiljára és a saját versenyképességi kutatás eredményeire is. Két olyan pont van, amiben az SBA-profil és a versenyképességi kutatás nem érintett. A külföldi tulajdonú vállalatok jelentős gazdasági szerepével a hazai MKKV-szektor időrendbeli fejlődése során már részletesebben is foglalkoztunk, csakúgy mint a szabályozási problémákkal. Eddig nem foglalkoztunk viszont a generációváltás problémáival, amit a családi vállalkozásokról szóló 14. fejezetben fogunk megtenni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentebb felmerült problémákat úgy is érdemes értékelni, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a hazai MKKV-szektor szervezeteinek. Ezek pedig a COVID okozta válság mellett a digitalizáció vezette technológiai forradalom és az azt kísérő fokozódó globalizáció. A sikeres alkalmazkodáshoz pedig pontosan azok a tényezők – együttműködés, innováció, fokozott digitalizáció, képzés – szükségesek, amelyekben a hazai MKKV-k nem igazán erősek.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave