Szerb László, Rideg András (szerk.): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment • Versenyképességi megközelítés
›
I. KISVÁLLALATI GAZDASÁGTAN
›
4. A KISVÁLLALATOK ÉS A VERSENYKÉPESSÉG
›
4.2. A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG ELMÉLETEINEK EVOLÚCIÓJA
›
4.2.2. KOMPARATÍV VERSENYKÉPESSÉG

4.2.2. KOMPARATÍV VERSENYKÉPESSÉG

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Smith által lefektetett alapokat felhasználva az elképzelést David Ricardo fejlesztette tovább (1817). A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei című művében mutatta be a komparatív előnyök elméletét. Véleménye szerint a megtermelt javak ára függ az előállításukhoz szükséges tőke- és munkaráfordítás relatív nagyságától, így a gazdasági szereplők törekszenek az erőforrások hatékony felhasználására, ennek következtében érdemes specializálódniuk. Ez viszont azt jelenti, hogy egy ország akkor is be tud csatlakozni a nemzetközi kereskedelembe, ha abszolút előnye egyetlen termék vonatkozásában sincs, csupán relatív előnye van a partnerországgal szemben. A szabadkereskedelem így – Ricardo szerint – minden részt vevő ország számára hasznos (Ricardo 1817).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Heckscher és Ohlin a 20. század elején továbbfejlesztette Ricardo elméletét. Nézetük szerint a komparatív előny a nemzetek tényezőellátottsági különbségeire vezethető vissza. Az országok azon áruk előállítására és exportálására specializálódnak, amelyek a helyi, bőségesen rendelkezésre álló termelési tényezőkre épülnek. A viszonylag magas tőkével rendelkező országok tőkeintenzív árucikkeket exportálnak, míg a munkaerővel jobban ellátott országok munkaigényes árukkal kereskednek (Davis 1995, Siudek–Zawojska 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 20. század végén – a fentebb ismertetett komparatív elképzelésre alapozva – Paul Krugman is kifejlesztette a saját versenyképességi megközelítését. Krugman (1990) tökéletlen piacok elmélete szerint a kevés számú versenytárs – az oligopolisták – versenyében a vállalatok monopolelőnyök megszerzésére törekednek, méghozzá a termékek és a technológia fejlesztésére irányuló kutatás-fejlesztési innovációs erőfeszítések által. Az elérhető monopolelőnyök Krugman szerint átmenetiek és a termékéletciklus bevezetési és növekedési szakaszában jelentkeznek. Krugman tagadja, hogy az országok között a „versenyképességi küzdelemben” csak nyertesek, illetve vesztesek lehetnek. Nézete szerint, a komparatív előnyök alapján specializálódott országok/régiók a termelékenység javulása és a köztük lévő kereskedelem alapján mind nyertes pozícióba kerülhetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Krugman a területi versenyképességgel kapcsolatban is megfogalmazta nézeteit. Véleménye szerint a centripetális és a centrifugális erők1 működése által Pareto-hatékony2 térbeli egyensúly alakul ki, tehát értelmetlen területi versenyről vagy versenyképességről beszélni, a verseny vállalati szinten létezik (Krugman 1994, Lengyel 2003). Mivel a spontán piaci folyamatok alakítják a régiók közötti termelékenységek alakulását, így csak a térbeli specializáció, az agglomerációs hatások és a klaszteresedés3 eltérő szintjeinek (exogén tényezők) köszönhetően alakulnak ki a termelékenység regionális eltérései (Lengyel 2003).
 
1 A centripetális erők eredményeként a gazdaság sűrűsödése, a tevékenységek térbeli koncentrálódása történik, vállalva a piactól való fizikai eltávolodást, ezáltal a termék szállítási költségeinek emelkedését. A centrifugális erők e folyamat ellen hatnak, nagyságuk az agglomerálódási folyamat előrehaladása során bizonyos tényezők esetében nőhet (pl. telekárak emelkedése).
2 Pareto-hatékonyság esetében a gazdasági szereplők közötti javak eloszlását nem tudjuk úgy változtatni, hogy az egyik szereplő jólétének növelésével a másik szereplő jólétét ne csökkentsük.
3 A klaszteresedés (fürtösödés) a vállalatcsoportosulás olyan formája, amelyet az egymással kapcsolatban lévő, adott iparágban tevékenykedő és egymáshoz fizikailag is közel fekvő vállalatok alkotnak.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave