Szerb László, Rideg András (szerk.): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment • Versenyképességi megközelítés
›
II. A KISVÁLLALATI MŰKÖDÉS FUNKCIONÁLIS TERÜLETEI
›
10. KISVÁLLALATI VERSENYSTRATÉGIA ÉS DÖNTÉSHOZATAL
›
10.2. ALKALMAZOTT STRATÉGIÁK

10.2. ALKALMAZOTT STRATÉGIÁK

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalatok által alkalmazott stratégiák egy népszerű meghatározása Porter (1980) nevéhez fűződik. Ez az elmélet elsősorban nagyvállalati fókuszú, azonban megállapításai alapvetően befolyásolják az MKKV-k stratégiai lehetőségeit. Az elmélet alapján három fő általános versenystratégia létezik, melyek a 10.2. táblázatban láthatók.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.2. táblázat. Általános versenystratégiák
Stratégiai előny
Stratégiai cél
Vevő által észlelt különbözőség
Alacsony költségű pozíció
Iparági szintű
Megkülönböztető stratégia
Költségvezető stratégia
Szegmensre koncentrál
Összpontosító stratégia
Forrás: Porter (1980, 39)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A három általános versenystratégia főbb jellemzői:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Költségvezető stratégia: A vállalatok a költségek lecsökkentésére fókuszálnak. A vállalat nyereségességének fő alapja az alacsony költségszint fenntartása. A költségvezető stratégia jellemzően méretgazdaságosságon alapul, ezért az MKKV-k számára megfelelő volumen hiányában ez a stratégia nehezen megvalósítható.
  • Megkülönböztető (differenciáló) stratégia: A vállalat olyan jellemzőket fejleszt ki és tudatosít a fogyasztókban, melyek a versenytársaitól jól megkülönböztetik. A megkülönböztető jellemzők a fogyasztók árérzékenységét csökkentik, ezáltal biztosítva azt, hogy a megkülönböztető stratégiát alkalmazó vállalat a normál profit felett extraprofitra tehessen szert. Ez a stratégia nem igényel méretgazdaságosságot, így az MKKV-k számára jól használható.
  • Összpontosító stratégia: Ezen stratégia alkalmazása során a vállalat egy fogyasztói csoportra, termékvonalra vagy földrajzi térségre koncentrál. Cél, hogy a vállalat stratégiája minél jobban megfelelő legyen a választott célszegmens számára. Ez a stratégia akkor célravezető, ha a vállalat nem rendelkezik elegendő erőforrásokkal ahhoz, hogy minden fogyasztót kiszolgáljon. A stratégia az MKKV-k számára jól alkalmazható, azonban a kiválasztott szegmensek korlátjai gátat szabhatnak a növekedésnek, illetve az egy szegmensre koncentrálás komoly kockázatot is jelenthet a vállalatok számára (Balaton–Hortoványi 2018, Porter 1980).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A változó környezethez való alkalmazkodás során a vállalatok az újabb és újabb kihívásokra különbözőképpen adhatnak stratégiai válaszokat:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Preaktív stratégia: A vállalat megpróbálja befolyásolni a környezetét. Az MKKV-k méretük és korlátozott erőforrásaik miatt erre nem képesek.
  • Proaktív stratégia: A vállalat megpróbálja előre jelezni a környezeti változásokat, és még azok bekövetkezése előtt reagál rájuk.
  • Reaktív stratégia: A vállalat a környezeti változásokra utólagosan reagál.
  • Lemaradás: A vállalat ugyan követi a környezeti változásokat, azonban ezekre nem mindig ad jó választ.
  • Elzárkózás: A vállalat nem reagál a környezeti kihívásokra (Balaton–Hortoványi 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A környezetre adott válaszokkal kapcsolatos, előző öt stratégia közül a vállalatok számára a legjobb a proaktív stratégia, mivel ez biztosítja a leggyorsabb alkalmazkodást a változó környezeti viszonyokhoz. A proaktív stratégia az MKKV-k számára is előnyös.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar kisvállalatok által alkalmazott stratégiákról a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján alkothatunk képet (10.3. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.3. táblázat. A vállalat által alkalmazott stratégia a versenytársakhoz képest
Stratégiai jellemzők/Létszám-kategóriák (fő)
5–9
10–19
20–49
50–249
Átlag
ugyanaz, a többi versenytárshoz képest nem megkülönböztethető
20,7%
14,7%
9,7%
8,0%
16,8%
A többi versenytárshoz képest kismértékben különbözik
16,6%
14,0%
11,0%
12,0%
14,9%
Hasonló a többi versenytárshoz
39,8%
45,1%
47,4%
38,7%
42,1%
Kevés versenytársnak van hasonló
15,3%
21,0%
24,0%
32,0%
19,0%
Teljesen egyedi a piacon, a többi versenytársnak ilyen nincsen
7,6%
5,2%
7,8%
9,3%
7,2%
Összesen
615
286
154
75
1130
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MKKV-kutatás alapján a választ adó vállalatok stratégiája jellemzően hasonló (42,1%) a versenytársakhoz. A versenytársakhoz képest teljesen egyedi stratégiát a vállalatoknak csupán 7,2%-a folytat. A középvállalatoknál jellemzően kevesebb a versenytársakéval teljesen azonos stratégia alkalmazása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik megközelítés Miles és Snow (2003) alapján a vállalatok növekedési szándéka mentén csoportosítja a stratégiákat (10.4. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10.4. táblázat. A vállalatok által alkalmazott stratégia a növekedési szándék mentén az előző három évben
Stratégiai jellemzők/Létszám-kategóriák (fő)
5–9
10–19
20–49
50–249
Átlag
Csökkentési stratégiát követett: erőforrásait korábbi tevékenységeinek csökkentésére, racionalizálására összpontosította
3,7%
2,9%
1,2%
1,3%
3,0%
Védekező stratégiát követett: erőforrásait meglévő pozícióinak védelmére koncentrálta
4,3%
4,9%
5,5%
1,3%
4,4%
Stabilitási stratégiát követett: erőforrásait meglévő pozícióinak megerősítésére koncentrálta
41,3%
33,7%
36,6%
32,1%
38,1%
Növekedési stratégiát követett: erőforrásait új stratégiai pozíciók felépítésére koncentrálta
42,1%
49,0%
45,7%
59,0%
45,4%
Támadó stratégiát követett: erőforrásait új stratégiai pozíciók felépítésére, egyúttal a versenytársak pozícióinak meggyengítésére koncentrálta
2,5%
0,7%
3,7%
3,8%
2,3%
Nem követett következetes stratégiát
6,2%
8,8%
7,3%
2,6%
6,8%
Összesen
649
306
164
78
1197
Forrás: saját szerkesztés a Kisvállalati versenyképességi kutatás (KVI) alapján, 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MKKV-kutatásban részt vevő vállalatok jellemzően növekedési (45,4%) vagy stabilitási (38,1%) stratégiát alkalmaztak a megkérdezést megelőző három évben. A vállalati méret növekedésével egyre jellemzőbbé válik a növekedési stratégia. A legkisebb vállalatoknál a stabilitási stratégia jellemző, míg a középvállalatok esetében a növekedési stratégia aránya 59%-ra nő, ezzel együtt a stabilitási stratégia aránya 32,1%-ra csökken. A középvállalatokon belül további differenciálódás is felfedezhető, a több mint 100 főt foglalkoztató vállalatoknál a növekedési stratégiát folytatók aránya már 72%, a stabilitási stratégiát alkalmazóké pedig 12%. A mintában levő vállalatoknak csak kis része alkalmazott ezeken kívül más stratégiát. Az összes válaszadó 6,8%-a nyilatkozott úgy, hogy nem követtek semmilyen következetes stratégiát. A részletes eredményeket a 10.4. táblázat tartalmazza. Mivel az MKKV-k jellemzően nem rendelkeznek írott stratégiával (Varga 2014), a válaszokban a menedzsment íratlan stratégiái is megjelennek. Megjegyzendő, hogy a kérdőíves felmérés növekvő gazdasági helyzetben történt, egy recesszió esetén nyilvánvalóan más válaszok születtek volna.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave