ÖSSZEFOGLALÁS

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MKKV-k tevékenységeinek nemzetközivé válása a versenyképesség egyik meghatározó tényezője, a vállalatok, a gazdaság és az egyes régiók növekedésének és jólétének motorja. Az MKKV-k még mindig kevésbé exportálnak, mint a nagyvállalatok, és nem használják ki teljes mértékben a nemzetközivé válás előnyeit. A növekedéshez viszont a nemzetköziesedés láthatóan fontos. Következésképpen az MKKV-k nemzetközivé válásának támogatása továbbra is az MKKV-kal, a versenyképesség-növeléssel kapcsolatos szabályozói és kormányzati intézkedések prioritása kell hogy maradjon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejezet a nemzetköziesedés folyamatának megértéséhez áttekintette az MKKV-k nemzetközivé válását vizsgáló elméleteket, közülük a közgazdasági tényezőkre, erőforrásokra összpontosító elméletet; a graduális elméletet, mely a szervezeti tanulást állítja a középpontba; a vállalkozások hálózataira koncentráló megközelítést, végül ezen tradicionális elméleteket keretbe foglaló erőforrás- és kompetenciaalapú szempontokat. Az erőforrás-alapú nézet azt vizsgálja, hogy a vállalkozások, a mi esetünkben MKKV-k, hogyan tudnak vállalatspecifikus erőforrásokat létrehozni, azokhoz hozzáférni, azokat ellenőrizni és kihasználni a fenntartható versenyelőny érdekében. Minél értékesebbek, ritkábbak és nehezebben helyettesíthetőek-másolhatóak ezek az erőforrások, annál valószínűbb, hogy támogatni, szolgálni fogják a fenntartható versenyelőnyt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetköziesedést befolyásoló tényezőket négy szempont szerint vizsgáltuk. A vállalatvezetők, menedzserek személyes pozitív és negatív motivációi különösen a centralizált döntéshozatallal működő MKKV-k esetében lehetnek fontosak. A reaktív ösztönzők a nemzetköziesedést inkább kényszerből vállaló szervezetek, a proaktívak pedig a hosszú távon lehetőségeket keresők sajátosságai. A külső, környezeti, illetve belső készségek, képességek és azok percepciói képezik az MKKV-k nemzetköziesedését akadályozó tényezők körét. A korlátokat oldhatják a nemzetköziesedést támogató szervezetek és együttműködések. A támogatások során azonban figyelembe kell venni, hogy a vállalatok a nemzetköziesedés melyik fázisában vannak. A saját kapcsolatrendszer is elősegítheti, hogy a vállalatok a nemzetköziesedéshez szükséges speciális szakértelemhez és információkhoz hozzáférjenek. A hazai támogatási formák és az ezeket leíró MKKV-stratégia fő célja, hogy a növekedő szervezetek nemzetköziesedését támogassák meglehetősen változatos eszközökkel. A 13.3 alfejezet végén egy részben saját fejlesztésű modellt mutattunk be, amelyik az MKKV-k nemzetköziesedésének legfontosabb tényezőit tartalmazza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejezet további részeiben áttekintettük a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi statisztikai adatokat, majd összevetettük a saját MKKV-adatállomány adataival. Megállapítható, hogy a hazai MKKV-k exportintenzitása az EU-átlag közelében található, a mikroméretű vállalatoké némileg alatta, a többi méretkategóriában pedig felette. Ugyanakkor az exportértéket vizsgálva megállapítást nyert, hogy a hazai MKKV-k exportrészaránya a nagyokéhoz képest az EU-átlag alatt található. Ez azonban nem egyedülálló, például Csehország vagy Szlovákia is hasonló mutatókkal rendelkezik. A magyar MKKV-k import szempontjából az EU-átlag alatt teljesítenek, ezzel együtt is számottevő számú MKKV-nak van külföldi eladója. A saját Kisvállalati versenyképességi kutatás adatai szerint a magyar vállalatok mind export-, mind importteljesítménye meghaladja az Eurostat által jelzett értékeket. Megjegyezzük, hogy az összehasonlítás csak közelítőleges lehet, hiszen a vizsgált időszak csak részben mutat átfedést, és a mikroméretű vállalatok közül mi csak az 5–9 főseket vizsgáltuk, szemben az EU 1–9 fős kategóriájával. A befelé irányuló nemzetköziesedés három mutatóját – a beszállítói hálózat tagja, nemzetközi licensz, franchise hálózati tag – elemeztük, és láthattuk, hogy ezek a fontos nemzetközi együttműködési formák a magyar gazdaságban csupán kismértékben vannak jelen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A versenyképesség tíz pillére közül az egyik a Nemzetköziesedés, amely a vállalatok komplex nemzetköziesedési képességeit méri négy dimenzióban. Ezek az alkotóelemek: a külföldi vevők száma, az export részaránya az árbevételen belül, az idegen nyelveken beszélő munkatársak és a beszélt nyelvek száma, végül pedig a vállalat elhelyezkedése. A primer kutatás eredményei alátámasztották a statisztikai adatbázisok eredményeit: a kisebb vállalkozások több támogatásra szorulnak mind a szükséges képességek megszerzése terén, mind a magasabb exportarányt, külföldi vevőszámot eredményező nemzetközivé válási szándék felismerése, a nemzetközivé válási lépések kidolgozása és kivitelezése terén.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave