Szerb László, Rideg András (szerk.): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment • Versenyképességi megközelítés
›
II. A KISVÁLLALATI MŰKÖDÉS FUNKCIONÁLIS TERÜLETEI
›
8. A KISVÁLLALATOK ÉS A DIGITALIZÁCIÓ
›
8.3. DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSI MODELLEK

8.3. DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSI MODELLEK

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati információs rendszer, mint minden más rendszer, alrendszerekből és azokon belül különféle elemek kapcsolataiból áll. Az egyes elemek viszont az életciklusuk eltérő fázisaiban lehetnek, és a vállalati stratégiát is más-más szinten támogatják. Ezért fontos a vállalati információs rendszerek alrendszereit portfóliószemlélettel menedzselni. Ha megvizsgáljuk egy általános vállalat adatalapú működési modelljét (lásd 8.4. ábra), akkor egy olyan információs rendszer képe tárul elénk, ahol a vállalat aktuális állapota adattárakban tárolva, és a gazdasági események ezekben az adattárakban indukálnak változásokat. A szállítók és a vevők egy kommunikációs interfészen keresztül kapcsolódnak a vállalati rendszerekhez, újabban a hálózatot mint erőforrást is kihasználva. A belső vállalati rendszerekről és azok használatáról keveset és csak közvetve lehet megtudni. A vevőik és a partnereik felé nyitott (online) felületeiken keresztül azonban kaphatunk némi betekintést arra nézve, hogy milyen technológiát használnak és mennyire gondosan ügyelnek az informatikai biztonságra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 8.4 ábrán az informatikai infrastruktúra hagyományos hardver- és szoftverelemei már fel sincsenek tüntetve. Azok csak mint közmű húzódnak meg a háttérben. Mint látni fogjuk, a felhőszolgáltatások megjelenésével az informatikai architektúra ezen elemei nagyon könnyen kiszervezhetővé váltak. Nem kell emberi erőforrást pazarolni az infrastruktúra menedzseléséhez. Ez jelentős változást hozott a kezdő vállalkozások életében, hiszen korábban komoly belépési korlát volt maga az infrastruktúra kiépítése és üzemeltetése, amihez speciális képzettségű alkalmazottakra is szükség volt. Ráadásul a kiépítendő és használandó rendszerek tekintetében egy MKKV nem is mindig dönthet önállóan. Egyrészt a szabályzók irányában kell rendelkeznie szabványos adatkapcsolatokkal. Másrészt az ellátási láncban elfoglalt helye és szerepe alapján rendszereit illesztenie kell az ellátási lánc meghatározó szereplőinek rendszereihez. Ilyen körülmények között elsősorban könnyen cserélhető szabványos hardverekre, standard gyári szoftverekre és biztonságos helyi hálózati megoldásokra van szükség. A választást tovább nehezíti, hogy szinte elkerülhetetlen a gyártótól és az eladótól való függés kialakulása. Ez nemcsak egy esetleges jövőbeli rendszerátállás esetén okoz problémákat, hanem hosszabb távon gondolni kell a növekedési problémákra is. Az információs rendszereknek éppen ezért skálázhatónak kell lenniük, azaz együtt kell tudniuk bővülni a vállalattal.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8.6. ábra: Egy modern vállaltirányítási rendszer (ERP) főbb elemeinek kapcsolatai
Forrás: Teradata (2014) alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az informatikai infrastruktúra minden eleménél megfigyelhető, hogy azok életciklusa jelentősen lerövidül. A szoftverek egyre sűrűbb frissítései és újabb verziói hamarabb elavulttá teszik a hardvereket, minthogy azok az idővel még továbbra is használhatók lennének. Ráadásul a különböző licenszkonstrukciók által a szoftverek kezdték elveszteni a termékjellegüket, és egyre inkább szolgáltatássá váltak. Nem lehet őket megvásárolni, hanem csak előfizetni a használatukra. A birtoklás helyett a bérlés átterjedt az informatikai infrastruktúra minden elemére. Ehhez természetesen szükség volt arra, hogy a hálózati kommunikáció sávszélessége és sebessége kellően nagy legyen, az ára pedig egybevethető a helyi számítási kapacitás kiépítésének költségével. A felhőszolgáltatások lényege éppen az, hogy az informatikai erőforrások, kapacitások, eszközök és egyéb kapcsolódó szolgáltatások egyének és vállalatok számára is igény szerint (on-demand) érhetők el az interneten keresztül. A digitalizáció ezáltal jelentősen lecsökkentette az MKKV-k azon belépési korlátait, amelyek az információs rendszereik kialakítása során merültek fel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az XaaS (Anything as a Service) betűszó jelöli azt a digitalizációs állapotot, amikor egy vállalat már minden informatikai erőforrását távoli szolgáltatásként veszi igénybe. Sőt ezt sikeresen alkalmazza egyéb erőforrásaira is: alkalmazottakat, eszközöket, irodákat bérel szükség szerint megadott időszakokra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 8.7. ábra azt mutatja be, hogy időben hogyan fejlődtek ki az egyes felhőszolgáltatások, és miként csökkenthető segítségükkel a vállalat informatikai személyzete és költségei. Megfigyelhető az is, hogy ha nincs igény erős felügyeletre, és fő szempont a költségcsökkentés, akkor az adott rendszerszolgáltatásra hatékonyabb lehet előfizetni. És ezzel akár az informatikai biztonsági kockázat is csökkenthető, hiszen nagyon kevés MKKV-nak vannak ilyen képzettségű szakemberei.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8.7. ábra: IT-szolgáltatási modellek
Forrás: Dufrasne et al. (2015) alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az XaaS megoldások legfontosabb előnyei:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Javítja a költségstruktúrát. Nincs szükség jelentősebb egyszeri kezdeti befektetésre, fix költség helyett csak változó működési költségek vannak folyamatos bérleti díj formájában. Csak olyan funkcióra kell előfizetni, amire valóban szükség van. Csak annyit kell érte fizetni, amennyire azt használjuk.
  • Felgyorsítja az üzleti folyamatokat. A vállalkozás könnyen alkalmazkodhat a változó piaci körülményekhez, azáltal, hogy a szolgáltatásokat bárki bárhonnan igénybe tudja venni. Jobban mérhetővé válik az egyes üzleti folyamatok hozzáadott értéke. Az erőforrás-használat automatikusan igazodhat az igényekhez. A vállalat gyorsabban juthat hozzá új technológiákhoz és megoldásokhoz.
  • A helyi informatikai erőforrások értékesebb projektek felé terelhetők. Az áramvonalasabbá tett folyamatokból így felszabadult alkalmazottak az innováció új forrásai lehetnek. Az új digitális kihívások ezeket az embereket még agilisabbá tehetik. Segítségükkel újabb szolgáltatások és folyamatok alakíthatók ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az XaaS megoldásoknak azonban vannak potenciális hátrányai is:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Előfordulhatnak leállási idők. Bármennyire is alapos szolgáltatási szerződést (SLA) kötünk, számolnunk kell azzal, hogy maga az internet nem garantált szolgáltatás. Bármikor problémák merülhetnek fel a hálózat megbízhatóságával, rugalmasságával, az infrastruktúra-erőforrások biztosításával és kezelésével kapcsolatban. Ezekre a kiesésekre a vállalatnak nem sok ráhatása van.
  • Teljesítményproblémák jelentkezhetnek. Ahogy egy szolgáltatás egyre népszerűbbé válik, a sávszélesség, a késleltetés, az adattárolás és a válaszidő csorbát szenvedhet. Ha nagyon sokan vesznek igénybe egy szolgáltatást, főleg egy időben, az jelentősen lelassíthatja a rendszereket. Nem kivételek ez alól a virtualizált környezetben futó alkalmazások sem. Ráadásul, ha egy vállalat többféle szolgáltatást használ többféle szolgáltatótól, akkor rejtett folyamatintegrációs problémák is előfordulhatnak. Sőt egy kisebb hiba akár dominóeffektust idézhet elő.
  • Bonyolultsági következmények. Az előforduló hibáknak nemcsak a kijavítása telik a tömeges felhasználás miatt több időbe, de magát a hibát is nehezebb felismerni. A helyi alkalmazottaknak emiatt néha váratlanul alkalmazkodniuk kell a kikényszerített változásokhoz. Sőt naprakészen kell követniük a technológiai fejlődést, legalább felhasználói szinten. Egy szolgáltató kiesése vagy megszűnése a vállalat fő tevékenységének szüneteltetését is eredményezheti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem feltétlenül kell azonban egy vállalkozás információs rendszerének összes elemét és erőforrását a felhőbe helyezni. Egyedi, kulcsfontosságú és kritikus infrastruktúra-elemeket továbbra is ajánlott inkább birtokolni, mintsem bérelni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Történetileg a felhőszolgáltatásoknak különböző rétegei alakultak ki:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Helyi (On-premise) rendszerek. Eleinte az összes információs erőforrás a vállalat birtokában volt, így teljes kontrollal rendelkezett felettük. A vállalat képes volt az összes üzleti folyamatát és kommunikációját ezek segítségével önállóan biztosítani. A birtoklás előnyeinek kompenzálnia kellett a magasabb menedzsmentköltségeket és a szükséges szaktudás árát. Az internet megjelenése hozta meg azt az áttörést, melynek hatására a 2000-es évek körül a hálózati erőforrások váltak először felhőszolgáltatássá.
  • Infrastruktúra (IaaS) szolgáltatások. A hardvererőforrások felhőbe költözése 2000 és 2005 közé tehető. Ezeknél a szolgáltatásoknál a vállalat a saját igényei szerint meghatározhatta és specifikálhatta a számára szükséges hardverkomponenseket, operációs rendszereket és hálózati környezetet, amit aztán a szolgáltató üzemeltetett és felügyelt, hogy az előfizetők szabadon fejleszthessék ki és működtethessék rajta a saját rendszereiket. A bérelt és azonnal rendelkezésre álló fejlesztői környezet jelentősen csökkentette a hardver üzemeltetési és karbantartási költségeit. Legnagyobb előnye mégis a hardvererőforrások könnyed skálázhatósága volt.
  • Platform (PaaS) szolgáltatások. Az adatok 2004 és 2009 között kerültek a felhőbe. Ezek a szolgáltatások már magukban foglalják a köztes szoftvereket (middleware), amelyek összekötik az alkalmazásokat egymással és az operációs rendszerekkel, a programozási nyelvekkel, a fejlesztői környezetekkel, webszerverekkel és más olyan elemekkel, amelyek egységes környezetet biztosítanak az alkalmazások gyors fejlesztéséhez és egyszerű kezeléséhez. Egy ilyen platformszolgáltatás leginkább a belső rendszerfejlesztések hatékonyságát tudja megnövelni azáltal, hogy azonnal használatra kész, szabványos felületet nyújt. A rendszerfrissítések mellett a szolgáltatók a biztonsági mentések kezelését is elvégzik, ami további költségcsökkentések forrása. További előnye, hogy a már megszokott fejlesztői környezet is kialakítható a felhőben, sőt könnyen összeköthető más rendszerekkel.
  • Szoftver (SaaS) szolgáltatások. Azáltal, hogy a szoftverek 2008 és 2013 között beköltöztek a felhőbe, végérvényesen szolgáltatássá váltak. A szolgáltató által rendelkezésre bocsátott és központilag menedzselt szolgáltatások igénybevételéhez már csak egy internetes böngészőre van szükség a kliensoldalon. Így a vállalatnak már nem kell bajlódnia az információs infrastruktúra egyetlen költség-, idő- és szakértelem-igényes elemével sem. Nincs szükség telepítésre és frissítésre: az adatok a felhőben lévén helyben kezelhetők. A szoftverek bármilyen eszközről, bárhonnan és bármikor elérhetőek. Az üzleti folyamatokhoz illesztés viszont még mindig a szervezet felelőssége. Csökken a vállalat szabadsága a tekintetben, hogy milyen szoftvereket használ, de növekszik azok testreszabhatósága és konfigurálhatósága. Egészen komplex rendszerek vehetők így azonnal tartós vagy ideiglenes használatba.
  • Üzlet (BaaS) szolgáltatások. A 2014-es évektől kezdve már az üzleti folyamatok és azok menedzselése is megvalósítható a felhőben. A szolgáltatók teljes vállalati funkciókat képesek lefedni, akár az összes támogató funkciót a kommunikációval együtt. Egy MKKV számára ez azért is ideális, mert az összes energiáját az alaptevékenységére tudja fordítani. Az összes többi tevékenysége rugalmasan igazítható hozzá az aktuális igényekhez. A standard üzleti folyamatokon túlmutató, egyéni megoldások támogatására is van mód. A privát felhőszolgáltatás elemeit a vállalat határozza meg, és azokhoz kizárólag csak ő fér hozzá, míg a teljes körű környezetet a szolgáltató biztosítja a számára. Ezzel egyúttal magasabb fokú biztonsági szintet is el lehet érni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A trendekből jól megfigyelhető, hogy a felhőbe költöző MKKV-knak egyre kevésbé lesz szükségük saját informatikai szakemberekre az üzemeltetés területén. Helyüket egyre inkább átveszik a jogi és minőségbiztosítási szakemberek, akik a szolgáltatási szerződések (SLA) menedzselését végzik. A digitális átállás folyamatát pedig általában olyan külső rendszerszervezők és tanácsadók segítik, akik a széles szolgáltatási kínálatból ki tudják alakítani a vállalkozás üzleti folyamataihoz leginkább illő portfóliót.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave