11.4. A VÁLLALATI INNOVÁCIÓ MÉRET SZERINTI ÖSSZEFÜGGÉSEI 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eddig az innováció általános környezeti és vállalati tényezőivel foglalkoztunk. Ebben az alfejezetben mutatjuk be az innováció vállalati méret szerinti jellemzőit, fókuszálva a kisvállalatokra. Más területekhez hasonlóan mind a nagy, mind a kis méretű szervezeteknek van előnyük és hátrányuk az innovációban. A kis méretű szervezetek az ötletek, a vállalkozás, a motiváció, a rugalmas szervezet, a hatékony belső kommunikáció, a flexibilitás és a gyors piaci reakciók, ameddig a nagyvállalatok az erőforrások, a finanszírozás, a tudás, a tudományos módszerek, a specializált alkalmazottak és a külső körülmények kontrollja területein vannak előnyben. A kisvállalatok nagy fokú diverzitása hozzájárul az innovációk változatosságához (Nooteboom 1994). A 11.3. táblázat a kis- és nagyvállalatok innovációs előnyeit és hátrányait summázza. 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.3. táblázat. A kis- és a nagyvállalatok relatív előnyei és hátrányai az innovációban 
Terület 
Előny/hátrány 
Kisvállalat 
Nagyvállalat 
Szervezeti rendszer 
Előny 
alacsony bürokrácia, hatékony belső kommunikáció 
formális menedzseri képességek magas szintje 
Hátrány 
alacsony szintű formalizáltság  
túlbürokratizált szervezeti rendszer ellenáll az újításoknak, változásoknak 
Döntéshozatal 
Előny 
gyors döntéshozatal, rövidebb döntéslánc 
kialakult stratégia, tervezési rendszer, átfogó külső tudományos-technológiai hálózatot tud létrehozni 
Hátrány 
egyszemélyi döntéshozatal problematikus lehet, külső kommunikáció kevéssé hatékony 
lassú, rugalmatlan, bürokratikus döntéshozatal 
Menedzsment 
Előny 
motivált és elkötelezett menedzsment, az új lehetőségeket gyorsan képes kihasználni 
képes komplex szervezeteket kontrollálni, szakértelem a funkcionális munkamegosztás területén 
Hátrány 
specializált szakértelem lehet, hogy nem áll rendelkezésre 
koordinációs problémák, menedzsment nem biztos, hogy elkötelezett az innováció irányába, belső harcok lehetnek az erőforrásokért  
Külső, belső kommunikáció 
Előny 
hatékony belső kommunikáció 
képes külső tudományos-technológiai forrásokat bevonni, hozzáfér külső információforrásokhoz, kiszervezhet bizonyos tevékenységeket 
Hátrány 
külső kommunikációra kevés figyelmet és erőforrást fordít 
lassú, bürokratikus 
Alkalmazottak 
Előny 
motivált alkalmazottak 
specializált alkalmazottak 
Hátrány 
az alkalmazottak univerzalisták, innovációhoz szükséges tudáselemek hiányozhatnak 
innovációs motiváció hiányozhat, alkalmazottak ellenállnak a változásoknak 
Kockázatvállalás 
Előny 
hajlamos kockázatvállalásra 
a termékportfólió révén kockázatmegosztásra képes 
Hátrány 
nem képes termékportfólió építésére, 
kitett nem kontrollálható külső kockázatoknak 
innovációt veszélyeztető kockázatkerülő magatartás 
Piaci reakció 
Előny 
gyors reakció a változó piaci követelményekre 
átfogó döntési és kiszolgáló módszerek alkalmazása 
Hátrány 
intuitív, kevéssé átgondolt, kevéssé elemzett piaci helyzetre adott esetlegesen téves reakció 
lassú reakció a piac változásaira 
Piaci stratégia 
Előny 
szűk piaci réseken dominálni tud, testre szabott új termékek létrehozási képessége 
magas piaci erő a meglevő termékek piacán, tömegigényeket kielégíteni képes új termékek előállítási képessége 
Hátrány 
döntően reaktív stratégiát tud folytatni 
ragaszkodás a meglevő technológiához, vevőkhöz, termékportfólióhoz,  
K+F 
Előny 
K+F-hatékonyság 
skála és méretgazdaságosság a K+F-tevékenységben, nagy K+F-laboratóriumot tud létrehozni 
Hátrány 
hiányzó K+F-kapacitások, önálló K+F-részleg hiányzik 
Innováció típusa 
Előny 
DUI-típusú, munkafolyamaton, gyakorlati kísérletezésen alapuló innovációk esetében, az innováció rejtett tudását képesek jobban kihasználni 
kodifikált tudást kívánó, STI-innovációk esetében, képes az új tudás technológiai abszorpciójára 
Hátrány 
STI-típusú, költséges innovációk esetében 
romboló hatással járó innovációk esetében 
Finanszírozás 
Előny 
 
jelentős belső források állnak rendelkezésre, külső tőkét, forrásokat képes bevonni 
Hátrány 
korlátozott belső források, korlátozott külső forrásbevonási képesség, pénzügyi tervezés hiánya 
 
Marketing, értékesítés 
Előny 
gyors reagálás képessége, személyes kapcsolatokon alapuló értékesítési technikák, meglevő vevők jobb kiszolgálása 
kiépült értékesítési, elosztási csatornák, meglevő vásárlóknak kínál új termékeket, hatékony hirdetés, promóció új vevők megszerzése érdekében, belépési korlátokat képes generálni 
Hátrány 
limitált erőforrások, nehéz új vevőket szerezni, új piacokra lépni 
 
Szabadalmaztatás 
Előny 
szabadalmakat nem kívánó innovációk, nyílt forráskódú szoftverfejlesztések területén  
innovációt képes szabadalmaztatni, szabadalmi jogokban jártas 
Hátrány 
szabadalmi jogokban kevéssé jártas, szabadalmaztatás költségeit nehezen fizeti 
 
Forrás: Nooteboom (1995), Rothwell (1983) és Vossen (1998) alapján saját szerkesztés 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalóan: a nagyvállalatok előnyei a legtöbbször anyagi jellegűek – skála- és méretgazdaságosság, pénzügyi és technológiai erőforrások rendelkezésre állása –, a kisvállalatok esetében az előnyök inkább a magatartási tényezőkben – motiváció, dinamizmus, rugalmasság, hatékonyság, piachoz közeliség – keresendők (Vossen 1998). 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlatban a kis- és nagyvállalatok gyakran együttműködnek az innováció megvalósítása érdekében. Az együttműködés alapja az egymást kiegészítő innovációs készségek/képességek, amelyek révén az együttműködés szinergikus hatásokkal járhat. Rothwell és Dodgson (1991) a következő együttműködéseket azonosította: 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Termelési beszállítói kapcsolatok: a kisvállalatok a nagyvállalatok beszállítói, a nagyvállalatok gyakran nyújtanak technológiai, termelési, minőség-ellenőrzési know-how-t a partnereiknek. Ez az együttműködés mindkét félnek kedvezhet. 
  • Termelői/fogyasztói kapcsolatok: a kisvállalatok termékeket értékesítenek a nagyvállalatoknak, amelyek technológiai tudást, know-how-t transzferálhatnak a kisvállalatoknak a termékek javítása érdekében. 
  • Licenszmegállapodás: a nagyvállalat licenszt értékesít a kisvállalatnak. Ez gyakran technológiai fejlesztéssel is jár a kisvállalatnál, amit a nagyvállalat nem akar saját szervezetén belül megvalósítani. 
  • K+F-szerződés: a nagyvállalatok specializált K+F-egységet hoznak létre. 
  • Együttműködő fejlesztés: a kis- és a nagyvállalat együttműködik a nagyvállalatnál bevezetendő új termék kifejlesztése érdekében. 
  • Kisvállalat/nagyvállalat közös szervezete: a nagy- és a kisvállalat együttműködik a nagyvállalatnál az új technológia kifejlesztésében, bevezetésében. A nagyvállalat a pénzügyi, termelési és marketing-erőforrásokat bocsátja rendelkezésre, a kisvállalat szolgáltatja a technológiai know-how specialistáit és a vállalkozói dinamizmust. 
  • Tanuláscélú felvásárlás: a nagyvállalat felvásárol új technológiai alapú vállalatot az új technológia birtoklása és az új piacokra lépés érdekében. 
  • Szponzorált kipörgetés: a nagyvállalat pénzügyi támogatást biztosít vállalkozói alkalmazottainak, hogy új kisvállalatot hozzanak létre a nagyvállalat által kifejlesztett új technológia nyújtotta lehetőségek kihasználása érdekében. Az anyavállalat nem akarja vagy nem tudja házon belül hasznosítani a technológiát. 
  • Vállalati támogatás: A nagyvállalat nem csupán pénzügyi támogatást biztosít a kipörgetett kisvállalatnak, hanem hozzáférést ad a menedzsment-, a marketing- és a termelési szakértelemhez, valamint az elosztási csatornákhoz. 
  • Független kipörgetett támogatás: a nagyvállalat technikai segítséget nyújt a kipörgetett szervezetnek, sokszor a vállalat első vevője. 
  • Személyzet kölcsönzése: a nagyvállalat gyakorlott szakértőit, menedzsereit kölcsönadják a kisvállalatnak, hogy segítsenek a vállalat felépítésében, működtetésében. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az innováció cégméret szerinti alakulása meglehetősen egységes képet mutat szinte bármely országot tekintve: a nagyobb méretű szervezetek nagyobb százalékban innoválnak, mint a kisebbek. Minél kisebb egy szervezet, annál kisebb az innovativitás valószínűsége (11.4. táblázat). 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.4. táblázat. Innovatív vállalatok részaránya az EU országaiban 2018-ban 
Ország 
Összes 
Kisvállalat 
Középvállalat 
Nagyvállalat 
Észtország 
73,1% 
69,4% 
85,5% 
96,0% 
Ciprus 
68,2% 
66,5% 
76,0% 
79,1% 
Németország 
67,8% 
62,3% 
81,2% 
89,7% 
Belgium 
67,8% 
64,1% 
77,2% 
91,3% 
Olaszország 
63,2% 
60,9% 
75,8% 
84,1% 
Svédország 
63,1% 
59,5% 
75,8% 
85,5% 
Ausztria 
62,6% 
58,2% 
74,6% 
89,8% 
Finnország 
61,9% 
56,7% 
75,6% 
87,4% 
Görögország 
60,3% 
57,6% 
70,6% 
90,3% 
Dánia 
57,1% 
55,0% 
62,4% 
70,0% 
Horvátország 
52,5% 
49,8% 
60,3% 
77,1% 
Franciaország 
51,5% 
45,9% 
65,5% 
80,3% 
Luxemburg 
50,6% 
48,2% 
52,9% 
78,3% 
Litvánia 
50,5% 
44,1% 
68,9% 
89,2% 
Hollandia 
49,7% 
45,5% 
62,5% 
69,4% 
Szlovénia 
48,6% 
44,4% 
59,1% 
86,2% 
Csehország 
46,8% 
41,2% 
59,8% 
73,7% 
Málta 
46,5% 
41,1% 
66,8% 
70,3% 
Írország 
45,5% 
45,4% 
43,8% 
53,3% 
Portugália 
37,8% 
32,9% 
55,1% 
74,7% 
Lettország 
32,9% 
28,6% 
45,4% 
74,6% 
Spanyolország 
31,1% 
26,9% 
47,2% 
68,1% 
Szlovákia 
30,5% 
25,8% 
39,1% 
61,1% 
Bulgária 
30,1% 
24,2% 
46,8% 
76,1% 
Magyarország 
28,7% 
25,8% 
36,5% 
52,2% 
Lengyelország 
23,7% 
18,2% 
37,3% 
60,4% 
Románia 
14,6% 
13,5% 
15,9% 
28,0% 
EU-27 átlag 
50,3% 
46,0% 
63,0% 
76,8% 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 11.4. táblázat a Közösségi Innovációs Felmérés (CIS) a könyv írásakor a legutóbbi, 2018-as adatai alapján mutatja az innováló vállalatok arányát az EU 27 országában. Megjegyezzük, hogy a felmérés a legalább 11 főt foglalkoztató vállalatokra terjed ki. Mint látható, a 11–49 főt foglalkoztató kisvállalatok 46%-a volt innovatív, a nagyvállalatoknál pedig 77% vezetett be valamilyen innovációt a felmérést megelőző három évben. A különbség 1,67-szeres. Látható az is, hogy az országok között nagyok az eltérések: a vezető Észtország (73,1%) és az utolsó Románia (14,6%) között ötszörös a különbség. Magyarország a 27 EU-ország között a 25. helyen áll, a 10+ főt foglalkoztató vállalataink csak 28,7%-a bizonyult innovatívnak 2018-ban. Kisvállalataink valamivel több mint negyede és nagyvállalataink valamivel több mint fele vezetett be újdonságot a vállalatba a felmérést megelőző 3 évben, amivel minden mérettartományban mélyen az EU-átlag alatt vagyunk.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave